Bizalmatlanság és trükközések

Mit hozhat a Brexit negyedik évada?

Mi lehet még a tarsolyában?
Fotó: Twitter
2019. október 24. Az angol választók fele szeretne általános választást – derül ki egy friss kutatásból. Van olyan forgatókönyv, ami szerint Nagy-Britanniának alig több mint egy hónap múlva új kormánya lehet. Úgy tűnik, Boris Johnson bármilyen csalafinta trükköt hajlandó bevetni.

Egy 10 pontos kábeltelevíziós sorozat fordulatossága jellemezte a Brexit-történet elmúlt hetét. Az immár harmadik évad főhőse, Boris Johnson az első rész kezdetén már egészen közel állt a sikerhez: igaz ugyan, hogy London utcáin aznap százezrek tüntettek az újabb népszavazásért, a BBC szombat reggeli felmérése szerint a képviselőházban 302 szavazat volt a módosított kilépési megállapodás mellett, 301 ellene. 36 szavazat volt kétséges, és a pénteket szorgos amerikai stílusú, telefonálgatós lobbizással töltő miniszterelnöknek volt esélye arra, hogy az utolsó percben elegendő számú ingadozót maga mellé állítson. Egyetlen mozdulattal húzta azonban keresztül számításait, és tette kérdőjelessé a Brexit további menetét Oliver Letwin az általa benyújtott módosítási javaslattal a brit parlament szombati rendkívüli ülésén.

A bajt a képviselők Boris Johnsonnal és az őt támogató kemény brexitpártiakkal szembeni mély bizalmatlansága okozta – jegyezte meg szombati tudósításában a liberális hamburgi Die Zeit. Mi van, ha Johnson csak becsapja a Parlamentet, és az alsóházban zajló szavazás csak egy trükk, hogy Nagy-Britannia október 31-én megállapodás nélkül kikerüljön az EU-ból?

Az EU-val a múlt héten megkötött megállapodás parlamenti megszavazásával a benne foglaltak nem válnak automatikusan az angol jog részévé. Ahhoz további jogalkotási feladatok is várnak a Parlamentre (Withdrawal Agreement Bill). Ha a szükséges új törvények nem születnek meg, Nagy-Britannia számára ugyanaz a helyzet áll elő, mint a megállapodás nélküli kiválás esetén. Johnson és hívei szerint minderre még van idő, a képviselőházat azonban nem sikerült erről meggyőznie: 322 szavazattal 306 ellenében és 21 tartózkodás mellett egyetlen mozdulattal felborították a már késznek látszó menetrendet.

Egyre fogy az idő


Noha maga Letwin hangsúlyozta, hogy amúgy támogatná a megállapodást, a legtöbben úgy vélik, javaslata csupán az időhúzást szolgálta. Módosítójának elfogadása – a korábban elfogadott Benn törvénybe foglalt október 19-i határidő lejárta miatt – arra kötelezte a miniszterelnököt, hogy újabb halasztási kérelemmel forduljon Brüsszel felé. Johnson a levelet meg is írta, de kijelentette, hogy nem tárgyal a halasztásról, arra ugyanis a Benn-törvény nem kötelezi.

A miniszterelnök a Mátyás király mesében szereplő okos lányéhoz hasonló megoldáshoz folyamodott: két levelet is írt:  Egyikben, amit ténylegesen alá sem írt, de hivatalosnak tekinthető, „tájékoztatta az Európai Tanácsot”, hogy az Egyesült Királyság hosszabbításra törekszik, és új kilépési dátumként 2020. január 31-ét javasolja. Egy aláírt kísérő levélben pedig kifejti, hogy a szerinte a hosszabbítás elfogadása sem az EU, sem az Egyesült Királyság érdekeit nem szolgálná, és van még idő a megállapodás elfogadtatására.

A londoni székhelyű, nevétől eltérően független Institute for Government intézet már akkor felhívta a figyelmet arra, hogy miközben legfeljebb 8 ülésnap van hátra október 31-ig, az EU-szerződések tárgyalása ennél mindig több időt vett igénybe. Leggyorsabban a Nizzai Szerződés (11 nap) ment át a két házon, a Maastrichti Szerződés azonban több mint 40 napot követelt, és a már a Brexithez kapcsolódó Kilépési törvény (EU Withdrawal Act) tárgyalása is több mint 35 napig tartott 2018-ban.

Visszaverték Johnsont a győzelem kapujából


Boris Johnson keddi ellentámadása egy pillanatig mégis sikerrel kecsegtetett. A ház második olvasatban (ez a nálunk szokásos általános vitához hasonlítható, amikor az alapokat hagyják jóvá) kedden 329 szavazattal 299-cel szemben megszavazta a Kilépési törvényt. A kérdés ekkor csak az volt, mit sikerül összehozni a hátralevő idő alatt. A képviselőház azonban azt az indítványt, amely kötelezte volna, hogy három nap alatt zavarja le az egész törvényhozási folyamatot, 322:308 arányban leszavazta. Ezzel váratlanul lezárták a Brexit sorozat harmadik évadát, a teljes győzelem kapujában akasztva meg ismét a miniszterelnököt, aki közölte, hogy ezek után „felfüggeszti” a Brexit folyamatot, és az EU-val való konzultációktól teszi függővé további lépéseit.

Brüsszeli tisztviselők általában úgy vélik, Nagy-Britannia megkapja a hosszabbítást (ahogy eddig mindig megkapta). A kettős játék azonban, amely most folyik hívta fel a figyelmet az olasz Corriere della sera – komolyan zavarja az EU-t: neki kellene eldöntenie, hogy megad-e egy olyan kiterjesztést, amit a brit parlament kér, de a kormány nem akar. Ezért dobhatták vissza a labdát Johnson térfelére.

Ha akarják, ha nem, a helyzet kulcsa briteknél maradt


Az EU 27 nagykövete vasárnap alig 15 perces találkozóján annyit tett, hogy tudomásul vette a kérelmet. Donald Tusk pedig nem is szándékozik ismét összehívni az összes állam- és kormányfőt: írásbeli eljárásban javasolja elfogadni a hosszabbítási kérelmet. Találkozóra csak akkor lesz szükség, ha pénteken nem születik meg az egyetértés. Döntés így legkésőbb a hét végére várható, s mint a BBC elemzője megjegyezte, bár többen morogni fognak, Brüsszel nem akar részt venni a heves brit vitában, ezért valószínűleg igennel fog válaszolni.

A helyzet kulcsa tehát továbbra is Londonban: a Labour ismét felvetette egy újabb népszavazás lehetőségét, amire azonban Londoni University College (UCL) alkotmányos részlegének szakértői szerint legalább 22 hétre van szükség, vagyis még az esetleges halasztás sem ad elegendő időt rá. Johnson ismét idő előtti általános választásokat emleget, s nem is igen látszik számára más kiút. A YuoGov közvélemény-kutató legfrissebb felmérése szerint a választók 50 százaléka egyet is értene ezzel. Ehhez azonban az alsóházban kétharmados többségére lenne szükség, amit a parlamenti képviselők eddig nem voltak hajlandók megadni, bár felmerült, hogy ezúttal a Labour kész lehet a támogatásra.

A miniszterelnöknek csalafinta trükkökkel többféleképpen ki is kerülheti a kétharmados szabályt, ami azonban nem kis kockázattal is jár a számára. Ha megteszi, Nagy-Britanniának alig több mint egy hónap múlva új kormánya lehet. Kérdés tehát, hogy változik-e a negyedik évad rendezője, és ő vajon tud-e valamit kezdeni az ölébe dobott problémahalommal.

Szerző: Lenkei Gábor
Címkék:  , , , ,

Kapcsolódó anyagok