Némely pont erősen átlátszó

Mit miért tesz a kormány a kereskedelemmel

Meghúznák a határokat

2017. március 17. A kereskedelemben tervezett változtatásokról (amelyek biztosan mindenki pénztárcáját érinthetik majd) a kormány egy több pontból álló, a módosításokat néhány mondatban összefoglaló „egyeztetést” végzett eddig. Kigyűjtöttük, mikkel próbálnának terelni minket.

Nehéz nem felismerni, hogy a kormány most elszánta magát, hogy a saját ízlése szerint rendezi át a kiskereskedelmet. Mi már korábban is úgy gondoltuk, hogy ennek előkészítése zajlott azzal az akcióval, amelynek keretében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) azt állapította meg, hogy a magyar üzletekbe vacakabb termékek kerülnek, mint az ausztriaiakba. A „vizsgálatról”, annak pontos módszertanáról és részleteiről egyébként a mai napig sincsenek információink.

Mostanra (némi kezdeti cáfolat után) nagyjából meg is érkezett, mik az „egyes fogyasztóvédelmi és a munkavállalók védelmével kapcsolatos” intézkedések (lásd táblázatunkat). Alighanem nagyon elkötelezettnek kell lennie annak, akinek továbbra sem sejlenek fel a hátsó szándékok. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) mindenesetre meglehetősen kiakadt. Mint közleményükben hangsúlyozták: a kereskedelem újabb szabályozási javaslatai sértik a vásárlók érdekeit is. (Persze van olyan lánc, amelynek kedveznének, de több szakember is úgy véli, még ez sem jönne be a pancser mód miatt.)

Dráguláshoz vezetnek az intézkedések

Az előbbiek tükrében nem meglepő, hogy a szakmai egyeztetés is meglehetősen sajátos módon indult. Az OKSZ tudatta, hogy a 2017. március 14-i egyeztetésen a meghívott érdekképviseletek egy rövid szóbeli tájékoztatást hallgathattak meg, és a tervezett változtatásokról pontonként néhány mondatos, összesen kétoldalas listából tájékozódhattak. A szakmai szervezetek úgy ismertethették állásfoglalásukat, hogy a felkészüléshez hivatalos információt előzetesen sem a Miniszterelnökségtől, sem a Nemzetgazdasági Minisztériumtól nem kaptak.

Az egyeztetésen az OKSZ kérte bemutatni azokat a hatástanulmányokat, melyek a tervezett intézkedések megalapozását szolgálták. A március 9-i kormányinfón – minden bizonnyal az előzetes hatásvizsgálatok eredményeire támaszkodva – az hangzott el, hogy nem számolnak áremeléssel a változtatások nyomán. Az OKSZ szerint viszont a tervezett intézkedések bevezetése következtében egyes termékek ára emelkedhet, ami a vásárlóknak nyilván kedvezőtlen.

Tervezett intézkedések
Javaslat	Részletek	Megjegyzés/vélemény
Vasárnapi munkavégzés szigorítása	A munkavállalóknak 100%-os pótlék, havonta két szabad hétvége	A kisebb (semmilyen lánchoz nem tartozó) boltok helyzetét tovább ronthatja
Környezethasználati díj	A parkolóhelyek után szednék 20 Mrd Ft összegben	Ezt kizárólag a napi fogyasztási cikkeket forgalmazó áruházakra, bevásárlóközpontokra vetnék ki, miközben a láncokat korábban a parkolók számának növelésére kötelezték
Kötelező létszám előírása	A személyenkénti árbevételi követelmény 36 millió Ft	Számos részlet (pl. hol ki minősül eladónak) nem ismert, valószínűleg át sem gondolták
Reklámköltség korlátozása	Árbevétel 0,5%-a lehet a kiadás	A (még) független média ellehetetlenítése lehet a cél, a szórólapok, reklámújságok küldhetők külföldről
Gyűjtőcsomagolás tiltása	Ezzel állítólag a tájékoztatás sérül, és van biztonsági kockázat is	Egyszerűen nevetséges (és árulkodó), hogy ez a tiltás csak 400 nm feletti üzletekre vonatkozik
Online házhoz szállítás	Terheli a környezetet	Valamiért csak a napi cikkeket forgalmazók esetében (pedig az ő részesedésük a legkisebb az online kereskedelemben) vizionálnak környezeti kockázatot
Felügyeleti díj	A fogyasztóvédelmi ellenőrzések után fizetendő	Az állami kontrollt méretarányosan megfizettetnék a piaci szereplőkkel (ez egyébként a pénzügyi szektorban működik, ott is elég abszurdnak tartják)

Az OKSZ a legtöbb észrevételt a kötelező létszámhoz fűzte. A kötelező létszám előírása azzal a céllal, hogy a fogyasztó több információt kapjon, szerintük a gyakorlatban nem segítené az élelmiszerboltban vásárlókat. Mint kiemelték: a vásárlók tájékoztatása az adott termékről a gyártó kötelessége és felelőssége mindenütt a világon, az uniós követelmények is erre épülnek. Emlékeztetnek arra is, hogy szigorú követelmény jelenleg, hogy a gyártónak a csomagoláson megadott információin túl más terméktájékoztatást a kereskedő nem is adhat a vásárlónak. Szóbeli tájékoztatás nyomán később akár vita is kialakulhat, ezért a gyártók csomagoláson feltüntetett, elolvasható tájékoztatási rendje a legbiztonságosabb minden piaci szereplő, így a vásárlók számára is.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára, Dávid Ferenc az ATV Egyenes beszéd című műsorában elmondta: az egész egy rendkívül szakmaiatlan, rossz megközelítésű koncepció, amit gyorsan vissza kellene vonni. Idézte a VOSZ elnöke, Demján Sándor szavait, hogy azoknak, akik ilyen anyagot le mernek tenni az asztalra, gyorsan el kellene hagyniuk a minisztériumot.

A szövetség arra is kitért, hogy a külföldi tulajdonban lévő élelmiszer-áruházak a bolti dolgozóiknak már most is átlag feletti béreket fizetnek, az alkalmazottaikat hivatalosan bejelentett módon foglalkoztatják, a közterheket megfizetik, a létszámot pedig az értékesítési rendszerükhöz igazítják, ugyanúgy, mint bármely más országban. Nyugtát, számlát minden vásárlónak adnak. Az elmúlt időszakban a fizikai dolgozók bérét kétszámjegyű ütemben emelték. A legjobban fizetett bolti alkalmazottak havi kereseti lehetősége – nyolc órára vetítve – több helyen is eléri vagy meg is haladja a 300 ezer forintot, így a külföldi tulajdonban lévő élelmiszer-áruházak anyagilag is megbecsülik az alkalmazottaikat.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: vásárlás, kiskereskedelem, szabályozás, vasárnap, OKSZ, VOSZ