A jegybank szerint nem átlátható az (eddigi) integrációs irányítás

Mit tervezhet az MNB a takarékokkal?

2016. július 11. Hihetetlen gyorsasággal rendeződik át a takarékszövetkezeti szektor teljes irányítási rendszere. Az új műsorhoz rövidesen felállnak az új férfiak (és nők). Az már most kétségtelennek tűnik, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kerül pozícióba. Ezért érdekes, hogy mit is gondolnak a jegybanknál a takarékokról.

A közvélemény számára kifejezetten váratlanul egy hónappal ezelőtt indult az a bankárháború, ami rövid úton a takarékokról szóló törvény módosítását, majd új kormánybiztos kinevezését hozta. A nyári szabadságolások ellenére nem kellett sokat várni arra, hogy kiderüljön, ki is léphet a takarékok teljhatalmú uraként, illetve – kell most már hozzátenni – úrnőjeként a porondra. A postaügyért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős kormánybiztos, Bártfai-Mager Andrea a Monetáris Tanácsból érkezett.

A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) csütörtöki közgyűlésén Bártfai-Mager arról beszélt, hogy „lezárult egy szakasz az integrációs folyamatban”. Ez kétségtelenül így van, amit az is mutat, hogy az SZHISZ igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjai kivétel nélkül lemondtak. Új (nyilvánvalóan az irányváltáshoz illeszkedő) vezetőket pont egy hét múlva választanak.

Az integrációs szervezet így „fejetlenül” (a lemondásokat a közgyűlés előtt napra datálták) is nagyon igyekezett. Az alapszabályban átvezették az integrációs törvény módosításából eredő változásokat. A változó törvény miatt ez természetes, de emellett az SZHISZ igazgatósága önkéntes javaslatára az alapszabályban rögzítették, hogy üléseiken az MNB képviselője állandó meghívottként, tanácskozási joggal vehet részt.

Változtatni kell a stratégián

Az MNB persze amúgy is jókora szerephez jut, már csak az új törvény miatt is. Éppen ezért meglehetősen elgondolkodtató, hogy a legutóbbi jegybanki kockázati jelentésben (ami már az integrációs törvény módosítása után került nyilvánosságra), miket is kifogásoltak a takarékoknál. Tanulságos az is, hogy a jelentésben választ találunk arra is, hogy felügyeleti hatóság szerint Demján Sándornak van igaza, amikor a szektor Spéder-uralom alatti térvesztéséről beszél, vagy a Takarékbanknak, amely fantasztikus sikereket emlegetett.

A felügyeleti jelentés kiemelte, hogy a lakossági és vállalati számlavezetésben a szövetkezeti hitelintézetek piaci részaránya csökkent, a „hitelaktivitás bővülése elmaradt a lehetőségektől”. Az integráció mérlegfőösszeg alapján számított piaci részaránya az újonnan felvett FHB bankokkal (FHB Kereskedelmi Bank Zrt., FHB Jelzálogbank Nyrt.) együtt emelkedett 2015 végén 9 százalék fölé.

Az FHB-csoport belépése a takarékoknál jelentős változást hozott (lásd a képet), de a felügyeleti hatóság szerint ez a beillesztési nehézségek miatt kockázatokkal is jár. Azt gondolják, hogy újra kell fogalmazni a tagintézmények és a Takarékbank közötti munkamegosztást, és ennek megfelelően részben az integráció stratégiáját is.

A tét az FHB irányítása is lehet

Mindebből is úgy tűnik (ha valaki a Spéder Zoltánt ért személyes támadásokból nem értene), hogy az FHB-csoport számára izgalmas időszak következik. Az MNB hangsúlyozta: „a jövőben külön felügyeleti szempont kell, hogy legyen, hogy formális vagy informális befolyás ne terelhesse az integráció egyes folyamatait kizárólag egy-egy piaci szereplő számára kedvező irányba”.

Mint a jelentésben az MNB megfogalmazta: a szövetkezeti hitelintézetek a Takarékbank legfontosabb ügyfelei és egyben többségi tulajdonosai is, ugyanakkor üzleti irányításukat a Takarékbank látja el. A Takarékbank irányításában viszont az FHB társult vállalkozásának, az ugyancsak szövetkezeti többségi tulajdonban álló Matak Zrt.-nek van döntő szerepe, míg a teljes Integráció irányításában az MFB többségi tulajdonában álló SZHISZ bír meghatározó súllyal. Ebben a sokszereplős rendszerben az irányítási és tulajdonosi viszonyok részben elválnak egymástól, és az integráció vállalatirányítási rendszere nem teljesen átlátható.

A szaksajtó (már persze annak független része) nyíltan taglalta, hogy az FHB integrációba belépését tőkehelyzetének szépítése is okozhatta. A jogszabályok lehetőséget adnak arra, hogy az integrációba való belépést követően az új tagintézmények egyedi szinten mentesüljenek a prudenciális előírások – köztük az egyedi tőkekövetelményeknek való megfelelés – alól. A felügyeleti hatóság azonban úgy döntött: az FHB csoportnak továbbra is saját magának kell teljesítenie a követelményeket.

Megjegyzik, hogy az egyetemleges felelősség rendszerében az FHB is felelősséget vállal a szövetkezeti hitelintézetek tartozásaiért. A mostani történések tükrében némiképp fenyegetőnek azonban az hangzik, hogy az MNB leszögezi: az integráció központi szervei jelentős szabályozási és irányítási jogosítványokkal bírnak az FHB csoport működésére.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: takarékszövetkezetek, integráció, kormánybiztos, MNB, FHB