Saját tőkéjük másfélszeresénél is többet is bukhatnának a bankok

Mit válaszolt a Kúriának Szász Károly?

Fotó: PSZÁF
2013. június 18. A Kúria érdeklődésére adott felügyeleti levélben a kérdések tán még a válaszoknál is érdekesebbek. Ezekből ugyanis meglehetősen nagy tájékozatlanság érzékelhető, de az is látszik, hogy a Kúria hajlana arra, hogy a devizahitelesek javára döntsön.

A  Fővárosi Törvényszék OTP ellen hozott jogerős döntése semmisnek minősítette a szerződést, mert a teljes hiteldíj mutatóban (THM) szerepelt ugyan, hogy az adós a devizahitelhez vételi árfolyam jutott, míg a törlesztést eladásin teljesítette, de az „árfolyamrés” számítási módja és mértéke nem volt világos az adós előtt. Az ügyben június végén ítélkezhet a Kúria. A legfőbb bírói fórum előzetesen a legfőbb ügyésztől és a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) elnökétől is tájékozódott. Polt Péter válaszáról már írtunk, most a kérdésekre adott felügyeleti válaszokat ismertetjük.

Szász Károly az emailban feltett kérdésekre először általános, majd a banküzemtan alapvetéseit ismertető bevezetőt írt (ez a jogászok, de az érintettek számára is alighanem sok újdonságot tartalmazhat, a fogadókészség persze egészen más dolog). Az elnök arra a kérdésre, hogy megbecsülhető-e az árfolyamok alakulása, megpróbál szintén komplex áttekintést adni, kitérve például a konvergencia várakozásokra. Felhívja viszont a figyelmet arra is, hogy az árfolyam csak egy a rengeteg gazdaságpolitikai tényező közül. Gyakran előfordul, hogy az árfolyamot szándékosan gyengítik, hogy átmenetileg elősegítsék más célok (például az export felfuttatása) elérését. (Megjegyezzük, most éppen ilyen folyamat zajlik, ellenkező esetben a devizahitelesek terhei egészen másként alakulnának, illetve alakultak volna.)

Ismeretlennek tűnik az árfolyamsáv fogalma


A Kúria hallott valamit a kötött árfolyamrendszerről, a 2001. és 2008. közötti szisztémát azonban elég meglepő módon „árfolyamgátnak” nevezik. Akit érdekel, olvassa el, mit írt az elnök a csúszó árfolyamsáv fázisairól, a lehetséges eltérés mértékének változtatásáról. Ennek egyébként (bár erről Szász nem ír) azért sincs igazán ma már jelentősége, mert az összesen 30 százalékos mozgást lehetővé tevő időszakban főként a legerősebb pozíciójában tartózkodott a forint. Tapadt tehát a sáv széléhez. (Volt bizalom az országban, a helyi gazdaságpolitikában, de erről, mint a régmúlt ködébe vesző jelenségről, kár is ma beszélni.)

A legmeghökkentőbb azonban, hogy a Kúria külön-külön rákérdez arra, hogy milyen következménye lenne, ha a bíróságok a szerződések érvénytelenségét állapítanák meg. A variációkat és azok következményeit táblázatban foglaltuk össze. A PSZÁF elnöke hangsúlyozza viszont, hogy nem tartja helytállónak az olyan általánosító jogi megközelítéseket, amelyek a devizaalapú hitelszerződéseket sommásan tekintenék jogszabályba ütközőnek.

Döntések és következmények

Hogyan ítélkezhetnénekA döntés következménye az adósraBankszektor vesztesége
Az eredeti hitel forintösszege jegybanki alapkamattal (ezt tartalmazza a Kúria elé került jogerős döntés)A háztartásoknak még további 2796 milliárd forintot kellene befizetniük1697 mrd Ft (a saját tőke 70%-a)
Az eredeti forint hitelösszeg a mostani devizaárfolyamon átszámítva, a „felár” a hivatalos devizakamatAz az abszurd helyzet állhatna elő, hogy alacsonyabb hitelösszeg jönne ki a folyósítottnál, de némi teher még maradna az adósoknál3836 mrd Ft
Az árfolyamrést mondanák ki a bíróságok érvénytelennekA középárfolyam visszamenőleges alkalmazása révén az ügyfeleknek 155 mrd Ft jár vissza284 mrd Ft (minimum)
Olvassa el a történtekről írt cikkünket is!


Címkék:  , , , , ,

Kapcsolódó anyagok