A térségben mintha egészen más hatna

Mitől ilyen gyenge valójában a forint?

Fotó: Leéb Ádám

2018. május 22. Múlt pénteken 319,40 forintot kellett adni egy euróért, az utóbbi egy hónapban így majdnem 3 százalékot vesztett nemzeti fizetőeszközünk értékéből. Ugyanebben az időszakban a cseh korona alig gyengült, a román lej pedig egyenesen erősödött. Az elemzők által a mostani folyamatot indokoló magyarázatok ennek alapján erősen sántítanak.

Az utóbbi napokban a nyaralásra készülők meglehetősen döbbenten figyelhették, mint ér az euróhoz képest egyre kevesebbet forintjuk. Az erősödő dollár, az emelkedő olajár, az iráni konfliktus réme, a globálisan meginduló kamatemelések mind szóba kerültek a folyamat magyarázataként. Felmerült persze még az is, hogy az uniós „fenegyerek” státusz sem feltétlenül tehet jót a nemzeti deviza árfolyamának.

Az utóbbi egy hónapot a térségi devizák szempontjából áttekintve (tulajdonképpen akkor indult gyengülésnek a forint) az előbbi magyarázatokból talán csak a legutóbbi marad. Ebben az időtávban ugyanis az ECB adatai alapján csak a lengyel zloty gyengült annyit (valójában kissé többet is), mint a forint. A cseh korona alig vesztett értékéből, a román lej pedig egyenesen erősödött.

Térségi devizák euróárfolyama
	ápr. 18.	máj. 18.	Változás
Forint	310,16	319,4	-2,89
Lengyel zloty	4,1697	4,295	-2,92
Cseh korona	25,503	25,59	-0,34
Román lej	4,6539	4,6323	0,47

Érdemes azonban hosszabb időszakot is nézni. Az uniós csatlakozásunk óta – mint korábban megírtuk – a forint a térség többi valutájával szemben szinte folyamatosan gyengült. Tagságunk első tíz éve alatt nemzeti valutánk az euróval szemben 24 százalékot veszített az értékéből, miközben a cseh korona 15,6 százalékkal, a lengyel zloty pedig 13 százalékkal lett erősebb.

Ezt hozta az elmúlt nyolcév

Emlékezetes, hogy valósággal sokkolta a piacot, amikor pár nappal a 2010-es kormányalakítás után Kósa Lajos a görögökéhez hasonlította a gazdaság helyzetét, amire még rá is erősítettek Szíjártó Péter, akkor a miniszterelnök szóvivőjének szavai a Bloombergnek, amely szerint a magyar gazdaság „válságközeli” (near the crisis) állapotban van. Akkor mindez egy csapásra 290 forint közelébe lökte az árfolyamot, ami pár héttel később rövid időre át is lépte ezt a határt, majd egy év alatt kisebb-nagyobb ingadozásokkal visszacsurgott a 260 és 270 közötti szintre.

Nem sokkal későbbi piaci pletykák szerint néhány oligarcha lobbizásának hatására, az exportfeltételeik javításának érdekében a kormányzat szándékosan igyekezett gyengíteni a magyar valutát. Kisebb-nagyobb kalandokat követően – amiben szerepet játszott némi piaci pánik 2011 őszén-telén, amikor története során először nézett be 320 forint fölé az árfolyam, majd az IMF-fel folytatott pávatánc – 2013 utánra sikerült tartósan 300 forint fölé nyomni az árfolyamot. Lényegesen megkönnyítette a kormányzat dolgát, hogy 2013. március 1-jén Simor Andrást Matolcsy György váltotta a Magyar Nemzeti Bank élén, és ezzel lényegében egy kézbe került a magyar gazdaságpolitika vezénylése.

Az árfolyam emelkedésében nyilvánvalóan szerepet játszik az azóta folytatott következetes kamatcsökkentési politika is, bár az megfelel a nemzetközi trendeknek. 2014 januárja óta mindössze egyszer, 2015 áprilisában jegyezték 300 forint alatt az eurót; a jelentős volatilitást mutatja, hogy alig pár hónappal azután, hogy a svájci frank euróárfolyamának elengedését követően a nemzetközi piaci pánik hatására eddigi történetének legmagasabb szintjére, 322,39 forintra került a jegyzés.

A múlt pénteken az Európai Központi Bank jegyzése szerint 319,40 forintot kellett adni egy euróért, ami 16 százalékkal magasabb annál a 273,93 forintnál, amit az első Orbán-kormány megalakulásakor, 2010. május 28-án kellett. A cseh korona pénteken közel fél százalékkal erősebb, a lengyel zloty 6 százalékkal gyengébb volt, mint a második Orbán-kormány megalakulásakor. (Bár a cseh korona és a lengyel zloty szempontjából ez nyilván nem vonatkoztatási pont, csak az összehasonlítás kedvéért említjük.)

A cseh korona 2013 végéig erősebb volt a 2010. májusi 26 koronás szintnél; ekkor a cseh jegybank jelentős gyengítésre tett lépéseket, hogy a cseh gazdaságot kihúzza a recesszióból. Az árfolyamcélt 27 euróban határozták meg, és 2013 végére sikerült is 27,5/euróra gyengíteni a cseh valutát. (A svájci frank elengedését követő nemzetközi pánik következtében még 28 korona fölé is benézett az árfolyam) A 27 korona fölötti euróárfolyamot, majd 2015 végétől a célul kitűzött 27 koronát 2017 közepéig szinte pontosan tartották is. Az akkor megindult erősödésnek köszönhető a jelenlegi 25,680-as jegyzés.