Csak átmeneti lett a lakáshitelek felárának mérséklődése

MNB: jobban is eladósodhatna a lakosság!

A célszalag nem jelenthet akadályt
Fotó: Azénpénzem
2020. július 29. Magyarország egyszerűen csodálatosan teljesít, és egyre jobb lesz, bár apróbb problémák még akadnak – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által publikált friss versenyképességi jelentésből. A hazai bankokat túl drágának találják, de a lakossággal több hitelt vetetnének fel.

Abból, ahogy az MNB elnöke, Matolcsy György az elemzőket (még) meglepett első kamatcsökkentés után beszélt, úgy tűnt, hazafias kötelesség akár hitelből is vásárolni.(Ezzel fűtve a növekedést.) Ilyen körülmények között aligha meglepő, hogy a jegybank friss versenyképességi jelentésében (ez teljes terjedelmében itt nézhető meg) is jókora teret szán annak, miért is kellene még több kölcsönt felvenniük a magyaroknak. 
 Az eredmények átlátható összegzése és értékelése céljából az MNB kifejlesztette a Versenyképességi Indexet, amely egy kompozit mutatóba tömöríti a 12 vizsgált versenyképességi terület valamennyi értékét. A jegybanki mutató szerint Magyarország versenyképessége 19. az Európai Unióban. Magyarországon az elmúlt egy évtizedben – olvasható a jegybanki tájékoztatóban – kialakultak az egyensúlyi felzárkózáshoz, valamint a versenyképességi fordulathoz szükséges stabil makrogazdasági alapok.
Mint leírták: a 2008-as válságot követően a GDP-arányos lakossági hitelállomány 2018 közepéig csökkent. Az elmúlt évek dinamikus hitelbővülése ugyan visszafordította a negatív trendet, de a kibocsátással párhuzamosan megvalósuló gazdasági növekedés szinte változatlanul alacsonyan hagyta a hitelpenetrációt. Ez pedig továbbra is érdemi tartalékot jelent.
 


A magyar lakosság jövedelemarányos adósságterhe – nyomatékosítják a jelentésben – az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban, sőt érdemben elmarad a többi visegrádi ország mögött is. Ez az eredmény a jegybanki szakértők szerint az alacsony eladósodottságból eredően – egészséges szerkezetben megvalósuló – növekedési potenciált jelent. Arra is kitérnek persze, hogy az MNB prudenciális hatóságként szorosan nyomon követi a hitelállomány esetleges koncentráltságát és az adósságfék szabályokhoz kötődő mutatók eloszlását, különösen a 2019 júliusa óta elérhető Babaváró kölcsönök kiáramlását, ami érdemben hozzájárulhat a hitellel rendelkező háztartások arányának emelkedéséhez.
Nagyon drágák a magyar bankok
Tulajdonképpen ugyanazzal a lélegzettel, amivel az eladósodás fokozását szeretnék elérni, bírálják a bankokat azért, mert szolgáltatásaikat túl drágán nyújtják. A hazai lakáshitelek felára az eurozóna, de a többi visegrádi ország átlagánál is magasabb. A hitelfelvevők árazási hátránya az elmúlt évtizedben folyamatosan fennállt. A minősített fogyasztóbarát lakáshitel bevezetésének hatására ugyan átmenetileg sikerült elérni a visegrádi országok sávjának tetejét, de 2019-ben ez a folyamat visszafordult, mivel a referenciahozamok hazai csökkenését a bankok nem építették bele a hitelkamatokba.

Az MNB-nek nem csak a lakáshitelek miatt van gondja a bankokkal. Felpanaszolták, hogy nemzetközi adatok szerint hazánkban a számlával rendelkezők aránya a visegrádi és az uniós átlagtól is elmarad. Emellett a jegybank szerint is „megfigyelhető, hogy Magyarországon a sérülékenyebb csoportok (inaktívak, vidéken élők, az alsó két jövedelmi ötöd) arányaiban nagyobb hátrányt mutatnak a pénzügyi bevonódás terén”. Úgy véljük, ezen a téren nem éppen a bankoknak lenne teendője.

Nézze meg karikatúránkat is!

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok