Újragondolták a helyzetet az elemzők
2023. január 25.
Radikális fordulat történt a devizapiacon, ahol elpártoltak a befektetők a dollártól, és inkább az eurót keresik. Sorra módosítják év végi előrejelzéseiket a nagybankok, erősödő európai devizát várnak most. Devizapiaci beszámolónk következik.
Nemrégiben arról számoltunk be, hogy az USA-dollárt az elmúlt év első felében nagyon támogatta az amerikai jegybank szerepét betöltő FED folyamatos kamatemelési ciklusa. A minden hónapban menetrend szerint megérkező 75 bázispontos (azaz 0,75 százalékpontos) emelések erős támaszt jelentettek az amerikai deviza számára. Mivel a világ többi fejlett gazdaságában a központi bankok nem reagáltak ennyire intenzíven az inflációs veszélyre, ezért a kamatkülönbség az euró és a dollár közt, vagy például a brit font és a dollár közt folyamatosan nőtt. Ennek megfelelően, aki a tengerentúl akart befektetni, az hosszú hónapokon keresztül élvezhette a magasabb kamatból eredő előnyöket, ez pedig óhatatlanul megnövelte a dollár iránti keresletet. Ez tehát egy fundamentális, valódi oka volt a dollár erősödésének: nem egyszerűen arra spekuláltak a befektetők, hogy jobb lesz Amerikában tartani a pénzüket, hanem valóban át is váltották és ott is tartották a pénzüket, ez pedig felhajtotta a dollár árát a többi devizához képest.
Forrás: ECB
Ez a fajta támasz azonban minden jel szerint most már kezd megszűnni, a dollár elkezdett veszíteni erejéből, igazi trendfordulóról beszélhetünk: nem csak a jelenlegi árfolyam tükrözi ezt, de a jövőbeli kilátásokat illetően is egyre pesszimistábbak az elemzők a zöldhasúval kapcsolatban. Az egyik ok egyértelműen az, hogy a FED-től mostantól a kamatemelések lassítását várja a piac. Az infláció az USA-ban ugyanis a legutóbbi kimutatások szerint lassul, miközben a gazdaság több másik indikátora viszont lassuló gazdasági növekedésről tanúskodik. A FED-nek most óvatos kötéltáncot kell járnia, hogy elég erélyesnek is mutatkozzon az inflációval szemben, ugyanakkor ne taszítsa recesszióba a gazdaságot, így a piac most arra fogad, hogy a kamatemelések lassulnak az év első felében, és akár kamatcsökkentésre is sor kerülhet a negyedik negyedévben. Mindez tehát a dollár ellen szól, és pont ellentétes mindazzal, ami 12 hónappal ezelőtt történt.
Érdemes végig venni, mi az oka annak, hogy az elemzők most az euró erősödésére számítanak. Ahogyan az ING alig egyhetes elemzésében írják, korábban négy indok is volt, ami miatt a dollárt részesítették előnyben; a jegybankok eltérő kamatpolitikája, az európai energiaválság, a kínai gazdaság és a befektetők általános hangulata a kockázatokkal szemben. Míg egy évvel ezelőtt mindegyik tényező a dollár erősödését jelezte előre, ez mostanra megfordult.
A kamatkülönbözet tehát nem fog nőni a dollár és az euró között, sőt esetleg elkezdhet csökkenni, ami a dollár gyengülését és az euró erősödését okozhatja. Az energiaválság sem úgy alakul most, ahogyan azt az elemzők néhány hónapja képzelték: eddig a tél szokatlanul enyhének bizonyult Nyugat-Európában, és a magas árak hatására a fogyasztók is csökkentették keresletüket, így az ING szakértői szerint még az is elképzelhető, hogy az európai gáztározók 50 százalékos telítettséggel jöhetnek ki a fűtési szezonból. Ez csökkentheti a gázárak nyári-őszi emelkedését, az ING most 140-160 euró/MWh árat tart valószínűnek, ami bár magasnak számít, de messze elmarad a tavaly látott 250 – 300 euró/MWh ártól.
Mindezen tényezők fényében érthető, hogy az elemzők az euró jövőjét sokkal pozitívabban látják, mint tették ezt tavaly. Kell majd még néhány hónap, amíg kiderül, hogy bejönnek-e ezek a várakozások.
Szerző: Szepesi László
Címkék: dollár, USA, FED, alapkamat, kamatemelés, devizapiac, euró, infláció, stagfláció
Most az euróra fogadnak a dollárral szemben
Fotó: clipart.com
Nemrégiben arról számoltunk be, hogy az USA-dollárt az elmúlt év első felében nagyon támogatta az amerikai jegybank szerepét betöltő FED folyamatos kamatemelési ciklusa. A minden hónapban menetrend szerint megérkező 75 bázispontos (azaz 0,75 százalékpontos) emelések erős támaszt jelentettek az amerikai deviza számára. Mivel a világ többi fejlett gazdaságában a központi bankok nem reagáltak ennyire intenzíven az inflációs veszélyre, ezért a kamatkülönbség az euró és a dollár közt, vagy például a brit font és a dollár közt folyamatosan nőtt. Ennek megfelelően, aki a tengerentúl akart befektetni, az hosszú hónapokon keresztül élvezhette a magasabb kamatból eredő előnyöket, ez pedig óhatatlanul megnövelte a dollár iránti keresletet. Ez tehát egy fundamentális, valódi oka volt a dollár erősödésének: nem egyszerűen arra spekuláltak a befektetők, hogy jobb lesz Amerikában tartani a pénzüket, hanem valóban át is váltották és ott is tartották a pénzüket, ez pedig felhajtotta a dollár árát a többi devizához képest.
Az euró árfolyama a dollár ellenében az elmúlt 1 évben [azaz hány dollárt kell adni 1 euróért]
Ez a fajta támasz azonban minden jel szerint most már kezd megszűnni, a dollár elkezdett veszíteni erejéből, igazi trendfordulóról beszélhetünk: nem csak a jelenlegi árfolyam tükrözi ezt, de a jövőbeli kilátásokat illetően is egyre pesszimistábbak az elemzők a zöldhasúval kapcsolatban. Az egyik ok egyértelműen az, hogy a FED-től mostantól a kamatemelések lassítását várja a piac. Az infláció az USA-ban ugyanis a legutóbbi kimutatások szerint lassul, miközben a gazdaság több másik indikátora viszont lassuló gazdasági növekedésről tanúskodik. A FED-nek most óvatos kötéltáncot kell járnia, hogy elég erélyesnek is mutatkozzon az inflációval szemben, ugyanakkor ne taszítsa recesszióba a gazdaságot, így a piac most arra fogad, hogy a kamatemelések lassulnak az év első felében, és akár kamatcsökkentésre is sor kerülhet a negyedik negyedévben. Mindez tehát a dollár ellen szól, és pont ellentétes mindazzal, ami 12 hónappal ezelőtt történt.
Újra szeretik az eurót
Nagyon érdekes megfigyelni, hogy a Wall Street elemzői sorra vizsgálják felül és változtatják meg, esetenként egész jelentős mértékben, az euró dollár keresztárfolyamra vonatkozó előrejelzéseiket. A Bloomberg átfogó jelentése szerint a befektetési bankok sorra engedik el azokat a tavaly készült előrejelzéseiket, amelyek a közös európai deviza további gyengülésével számoltak. A JPMorgan Chase mellett például a Morgan Stanley is a közelmúltban publikálta az új várakozásait. Ezekben 2023. év végére 1,15 EUR/USD árfolyamot prognosztizálnak, szemben a korábbi 1,08-as várakozásukkal.Érdemes végig venni, mi az oka annak, hogy az elemzők most az euró erősödésére számítanak. Ahogyan az ING alig egyhetes elemzésében írják, korábban négy indok is volt, ami miatt a dollárt részesítették előnyben; a jegybankok eltérő kamatpolitikája, az európai energiaválság, a kínai gazdaság és a befektetők általános hangulata a kockázatokkal szemben. Míg egy évvel ezelőtt mindegyik tényező a dollár erősödését jelezte előre, ez mostanra megfordult.
A kamatkülönbözet nem nő tovább
A kamatkülönbözet kapcsán arra emlékeztetnek, hogy nemcsak arról van szó, hogy a FED lassítani fog a kamatemelésein, hanem arról is, hogy az Európai Központi Bank viszont az év első felében legalábbis egészen biztosan elkötelezettnek mutatkozik a kamatemelések folytatása mellett. Mint ahogy egy Reuters beszámoló részletesen elemzi, az EKB korábban nem tűnt elég határozottnak sem az inflációs veszély megítélésében, sem az ellene folytatandó harc végrehajtásában. Ezért a befektetők mostanra egyértelműbb és határozottabb állásfoglalásokat kényszerített ki az EKB-től, és bár a piac egésze még mindig fenntartásokkal kezeli a kapott jegybanki válaszokat, de annyit elértek, hogy mostanra Christine Lagarde, a bank francia vezetője decemberben egyértelműen kijelentette, hogy 50 bázisponttal növelni fogják a kamatokat „a következő ülésen, és esetleg az azt követőn, és esetleg az azt követőn is".A kamatkülönbözet tehát nem fog nőni a dollár és az euró között, sőt esetleg elkezdhet csökkenni, ami a dollár gyengülését és az euró erősödését okozhatja. Az energiaválság sem úgy alakul most, ahogyan azt az elemzők néhány hónapja képzelték: eddig a tél szokatlanul enyhének bizonyult Nyugat-Európában, és a magas árak hatására a fogyasztók is csökkentették keresletüket, így az ING szakértői szerint még az is elképzelhető, hogy az európai gáztározók 50 százalékos telítettséggel jöhetnek ki a fűtési szezonból. Ez csökkentheti a gázárak nyári-őszi emelkedését, az ING most 140-160 euró/MWh árat tart valószínűnek, ami bár magasnak számít, de messze elmarad a tavaly látott 250 – 300 euró/MWh ártól.
Kína is fontos szerepet játszik
Az ING elemzői szerint a kínai helyzet jelentős szerepet játszhat idén, ugyanis a Covid-lezárások váratlan feloldását követően mostanra kezd stabilizálódni a járványhelyzet az ázsiai nagyhatalom gazdaságában, és elemzők a kínai kereslet erős felfutását várják az év további részében. Ahogyan korábban erről mi is beszámoltunk, a kínai gazdaság gyakorlatilag az elmúlt 2 évet mesterségesen lefojtott állapotban vészelte át, és a Kínai Kommunista Párt tisztújító kongresszusa után az ország vezetése elég erősnek érezte magát ahhoz, hogy váratlan lépésre ragadtassa magát: a korábbi nagyon szigorú rendszert egyik napról a másikra eltörölve, a gazdaság folyamatos működését jobban támogató politikát kezdett el megvalósítani. Ennek köszönhetően azt várják az ING elemzői is, hogy a kínai kereslet felpattanása kompenzálhatja a gyengébb amerikai és európai gazdasági adatokat, azaz a világgazdaság az ázsiai keresletnek köszönhetően elkerülheti a recessziót. Mivel a kínai gazdasági növekedést kihasználni vágyó befektetők már elkezdték a kínai és egyéb ázsiai részvényeket vásárolni, így az elemzők várakozásai szerint a kockázatosabb fejlődő piaci részvények jó évet zárhatnak idén. Márpedig régi megfigyelés, hogy a kockázatos részvények növekedése általában együtt jár a dollár stagnálásával vagy esésével.Mi a helyzet a kockázatokkal?
A világ természetesen nem lett mostanra biztonságosabb és kiszámíthatóbb, mint egy évvel ezelőtt volt, viszont nem léptek be újabb bizonytalansági tényezők. Mondhatjuk úgy, hogy ami kockázat most létezik, az létezett már fél évvel ezelőtt is, így a befektetők már hozzászoktak és beárazták ezeket az elemeket. A dollár, amely rendszerint a menekülő deviza szerepét tölti be, akkor emelkedik, amikor nő a kockázat szintje, amikor a befektetők új és számukra még nem teljesen értékelhető kiszámíthatatlan elemeket kell hogy beépítsenek a modelljeikbe. Most, hogy jelenleg legalábbis nincsenek ilyen új kockázatok, a befektetők nem menekülnek a dollár felé.Mindezen tényezők fényében érthető, hogy az elemzők az euró jövőjét sokkal pozitívabban látják, mint tették ezt tavaly. Kell majd még néhány hónap, amíg kiderül, hogy bejönnek-e ezek a várakozások.
Szerző: Szepesi László
Címkék: dollár, USA, FED, alapkamat, kamatemelés, devizapiac, euró, infláció, stagfláció
Kapcsolódó anyagok
- 2024.04.16 - Ezért izmosodik a dollár
- 2023.12.14 - Politikai botrány is segítheti a jent
- 2023.10.25 - Igazságosztó kötvénybefektetők
- 2023.08.08 - Másfelé tart az amerikai gazdaság, mint az európai?
- 2023.08.04 - Új válság fenyeget?
- 2023.08.02 - Leminősítette az Egyesült Államokat a Fitch
- 2023.05.23 - Kamatot csökkentett a jegybank
- 2023.03.13 - Állami segítséget kapnak a becsődölt SVB betétesei
- 2023.03.13 - Óriás bankcsőd a Szilícium-völgyben
- 2023.02.01 - Gyorsul a leépítés a techcégeknél
- 2022.12.08 - Megjött a fordulat a dollárpiacon?
- 2022.10.20 - Nincs sok értelme megtartani a forintot
- 2022.10.12 - Zuhan a forint: ki tudja, hol áll meg?
- 2022.10.04 - A régió legrosszabbul teljesítő devizája a miénk
- 2022.10.02 - Ezért ennyire gyenge a forintunk
- 2022.09.26 - Valutaváltás: széthúzott a banki mezőny
- 2022.09.26 - Dollárt vagy eurót venne? Most ennyiért kaphatja, ha szerencsés
- 2022.08.23 - Hiába az uniós barátkozás, szabadesésben a forint
- 2022.08.11 - Megállítható-e az euró mélyrepülése?
- 2022.08.04 - Gyengül vagy erősödik majd a dollár?
- 2022.07.06 - Tovább zuhant a forint, újabb mélypontot ért el
További kapcsolódó anyagok