A szuperállampapír mellett a készpénz és a látra szóló betét a nyerő

Most is az állam adja a legtöbbet a pénzünkre

Fotó: Bencze-Kiss Kata

2020. május 21. Hiába reménykedtek a megtakarítók a betéti kamatok emelkedésében, a koronavírus-járvány okozta válság újabb pénzpumpára ösztönözte a Magyar Nemzeti Bankot. A bankok fürdenek a likviditásban, eszük ágában sincs többet adni a megtakarításokra. Továbbra is csak az állampapír kamata emelkedik ki a mezőnyből, vonzerejéből azonban az infláció és a gazdasági sokk miatt sokat veszített.

Továbbra is a lakossági állampapírok fizetik a legtöbbet a megtakarításainkra; a Magyar Állampapír Plusz 5 évre átlagosan 4,95 százalékos kamatának nincs versenytársa, de az első 6 hónapra fizetett 3,5 százaléknak sincs. A bankbetétek kamatai változatlanul a plusz nulla kategóriában vannak, és még csak meg sem moccantak az elmúlt években.

Koronavírus nélkül idén talán lassacskán elindultak volna felfelé a betéti kamatok is, de a járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozására az MNB ismét hatalmas mennyiségű pénz önt NHP Hajrá hitel formájában a piacra. A bankoknak tehát egyáltalán nincs szükségük a hitelezéshez a lakossági megtakarításokra.

Eddig sem kellett a pénzünk

Valójában nagy újdonság nincs is ebben. Egy ideje már nem zavarja a bankokat, hogy az állam elszívja a lakossági megtakarításokat. Olyannyira nem, hogy a 2009-es válság kitörése óta először 2019-ben nem finanszírozta a lakossági betételhelyezés a bankok hitelkihelyezését – állapította meg Fizetési mérleg jelentésében az MNB.

Az alacsony banki kamatok pedig oda vezetnek, hogy a lakossági megtakarításoknak csak szerényebb része áramlik a bankokhoz, és abból is egyre kevesebbet kötünk le.

Az MNB legfrissebb adatai szerint 2020 első negyedévében még nemigen látszanak a koronavírus-járvány okozta sokk hatásai a lakossági megtakarításokban, és az eddig megszokott tendencia folytatódott. A lakosság pénzügyi megtakarításai közel 600 milliárd forinttal 61395 milliárd forintra nőttek. A háztartások 700 milliárd forintot takarítottak meg, és mintegy 100 milliárd forint volt az átértékelődési veszteség. Ez utóbbi már a járvány hatása volt.

A lakosság idén március végéig mintegy 300 milliárd forinttal több pénzt tett állampapírba, mint amennyit kivont onnan, így összesen 8369 milliárd forintot tart az államnál. Ugyanakkor az alacsony kamatok miatt újabb csúcsra futtatta a készpénzállományt; 160 milliárd forinttal 5385 milliárd forintra növelte. A forint bankbetétben csak 93 milliárd forinttal gyarapította a megtakarítását, így összesen 8500 milliárd forintot tart a bankokban, és ebből már csak a decemberinél 50 milliárddal kevesebbet, 1554 milliárd forintot köt le.

A március végén deviza bankbetétben tartott 2221 milliárd forintnyi megtakarítás ugyan 223 milliárd forinttal több a decemberinél, de ebből csak 44 milliárd forint a többlet megtakarítás. A vagyongyarapodás többi része a forint gyengélkedésének köszönhető.

A járvány változást hozott

A járvány hatásai még alig látszanak az MNB első negyedéves adatain, igaz, a gazdaság csak az iskolák március 16-i zárása után állt le. A tőzsdék márciusi mélyrepülése elsősorban a befektetési alapokban tartott vagyont apasztotta 200 milliárd forintos veszteséggel. Ezen felül közel 100 milliárd forintot vontak ki innen a befektetők, így az itt tartott vagyon 3500 milliárd forintra csökkent. (A nagy vagyonkivonás márciusban volt, akkor 140 milliárd forint távozott.)

A biztosításokban tartott pénz 93 milliárd forintot vesztett az értékéből, a nyugdíjpénztári megtakarítások pedig 112 milliárdot. A biztosításokból összességében nem vettek ki pénzt az emberek, az életbiztosítási díjtartalékokban március végén 2 ezermilliárd forint volt. A nyugdíjpénztárakból ugyanakkor 16 milliárd forint távozott, az itt tartott megtakarítás 1896 milliárd forintra csökkent.

Mit tesz a lakosság?

A vészhelyzet miatt leállították a gazdaságot, emiatt tömegesen veszítették el munkájukat az emberek. Így az április és a következő hónapok sokaknak a pénzügyi túlélésért folytatott küzdelemben telt, telik el. Sokan nyúlnak a tartalékokhoz, bár ezt nem mindenki teheti meg. Mint korábban megírtuk, mindössze a lakosság valamivel több mint harmadának van vészhelyzetre félretett pénze. Nekik sem mindegy azonban, hogy a tartalék miben áll. (Ebben a cikkben írtunk arról, milyen sorrendben érdemes felszabadítani a megtakarításokat.)

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adataiból jól látszik, hogy március közepétől drasztikusan visszaesett az érdeklődés a Magyar Állampapír Plusz iránt, de már korábban is csak visszafogott volt az érdeklődés. Ez egyrészt az elszálló inflációval volt magyarázható, hiszen a 4 százalék feletti januári és februári adatok mellett egyre kevésbé volt vonzó ez a befektetés, másrészt a szupergazdagok sem hajtották már fel a keresletet. (Tavaly a gazdagok jelentős mennyiségben vásárolták a MÁP Pluszt – sokszor hitelből. Erre jött a járvány okozta gazdasági sokk, ami miatt aztán az ÁKK módosította az idei finanszírozási tervet. Jelenleg hetente 30-40 milliárd forint kel el a MÁP Pluszból, a mélypontot az áprilisi heti 20 milliárd forint körüli értékesítések jelentették.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem Facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

A betéti kamatokat (forint, euró, dollár, svájci frank) itt kalkulálhatja.

Top ajánlatok 5 millió forintra

Bank	3 hónapra	Bank	4 hónapra	Bank	6 hónapra	Bank	12 hónapra
Budapest	0,20%	Budapest*	0,90%	Budapest	0,10%	Budapest	0,50%
MKB	0,10%	Budapest	0,10%	MKB	0,10%	MKB	0,10%
Unicredit	0,10%	OTP*	0,05%	CIB	0,03%	CIB	0,03%
*A bankba érkező új pénzre Forrás: Azénpénzem.hu kalkulátor a banki hirdetmények alapján

A lakossági állampapírok kamata

Állampapír neve	Futamidő	Éves kamat	Éves kamat számítása
Prémium Euró Magyar Állampapír 2022/X	3 év	1,80%
Egyéves Magyar Állampapír	1 év	2,50%	EHM* 2,47%
Prémium Magyar Állampapír 2023/L	3 év	4,40%	Infláció + 1,0%
Prémium Magyar Állampapír 2025/J	5 év	4,80%	Infláció + 1,4%
Kincstári Takarékjegy	1 év	2,25%
Kincstári Takarékjegy II.	2 év	2,75%	EHM* 2,71%
Magyar Állampapír Plusz	5 év	3,50-6,00%	EHM* 4,95%
(nyomdai is)	első félévben	3,50%
	második félévben	4,00%
	2. évben	4,50%
	3. évben	5,00%
	4. évben	5,50%
	5. évben	6,00%
Babakötvény 2033-39/S		6,40%	Infláció + 3,00%
Babakötvény 2032/S**		5,80%	Infláció + 3,00%

Forrás: www.allampapir.hu

*EHM: egységesített értékpapír hozam mutató; Lejáratig számított éves hozam
**kamatforduló december 2-án

Szerző: Lovas Judit
Címkék: kamat, állampapír, szuperállampapír, megtakarítás, betét, bank, készpénz