Ezermilliárdokat szippant ki a rendszerből az MNB

Most jönnek csak az igazán nehéz idők!

Fotó: youtube.com

2022. szeptember 28. Jól meglepett mindenkit a Magyar Nemzeti Bank (MNB) azzal, hogy a vártnál jóval nagyobb mértékben emelte az alapkamatot, de egyúttal azt is bejelentette: itt a vége! Ezt érzékelhetően nem mindenki hiszi el. Bajok mindenesetre vannak bőven, de úgy tűnik, lesz ez még rosszabb is.

Az Azénpénzem.hu számításai szerint körülbelül 4,5 ezer milliárdot igyekszik kiszippantani a pénzügyi rendszer gyorsan mozgósítható forrásaiból az MNB (ezt keretesünkben részletezzük). Ezt a likviditási politikát a múltban – jegyezte meg Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója – alacsony kamatkörnyezetben sikerrel végezte a jegybank, az viszont kérdéses, hogy egy magas, és rövidtávon továbbra is emelkedő inflációs helyzetben mennyire lesz sikeres a régi-új politika.

Az Azénpénzem.hu szerint kár lenne bárkinek abban az illúzióban ringatnia magát, hogy a kivont források a jelenlegi helyzetben nem hatnak húsba vágóan a gazdaság egészére. Például a hitelezés kedvetlenebbé válásával, vagy akár munkahelyek veszélybe kerülésével. Utóbbit egyébként a gazdasági növekedés körüli gondok is borítékolhatnak.

Az infláció ellen az MNB a továbbiakban nem a kamatemeléssel, hanem egyéb monetáris szigorítással küzd. Mint Virág Barnabás alelnök elmondta: a kötelező banki tartalék emelése a várt 1800 milliárd helyett 2700 milliárd lekötését hozta. A cél, hogy a különböző lépésekkel a most mintegy kilencmilliárdos nagyságrendre rúgó egyhetes betét felét hosszabb lejáratokba tereljék.

Az alapkamat általánosan várt 75 bázispontos emelése helyett 125 bázispontos szigorítást, és egyúttal a kamatemelési ciklus végét bejelentő Matolcsy György nem véletlenül emlegette a döntés követő sajtótájékoztatón (ez látható képünkön) a hetvenes éveket. Akkor megugró infláció, recesszió és az energiaárak elszabadulása fektetett ki számos gazdaságot. A jelek, sőt a prognózisok is most mindenesetre igen vészesek (a GKI új előrejelzéséről itt olvashat).

Nekünk másoknál is nehezebb?

Az MNB elnöke arról is beszélt, hogy az infláció és az energia árának ütemes emelkedése mellett Magyarország egy sor kihívással szembesül: az államháztartási hiány magas, és a folyó fizetési mérleg „veszélyes kockázati sávba” ért. Ismét nyomatékosította: vissza kell térni az egyensúlyi növekedés pályájára, ahonnan 2020 után letért az ország. Szerinte a jegybank „felvette a harcot a 70-es évek ellen”. Érzékeltette, hogy ezt várják el a kormánytól, az üzleti szektortól, sőt a családoktól is.

Fel kell gyorsítani az átmenetet – részletezte Matolcsy – az energiahatékonyság, a digitalizáció és a versenyképesség irányába, a felsőoktatást át kell szervezni, növelni a technológia-intenzív ágazatok fejlődését. Végezetül külön hangsúlyozta még, hogy elkerülendő a hetvenes évek hibája; nem szabad tehát a növekedést a jövő terhére hitelből megvalósítani. Ő vagy nem hallotta, vagy nagyon is hallotta a miniszterelnök beszédét, amiben arról értekezett, ha az Unió nem ad pénzt, veszünk fel kölcsönt másoktól.

Ami egészen biztos, az a bizonytalanság

Az MNB elnöke hangsúlyozta: a kamatemelési ciklus végére „jó nagy pontot" tettek, hogy „mindenki láthassa, vége van". Úgy tűnik, Németh Dávid, a K&H vezető makrogazdasági elemzője mintha nem hinne abban, hogy a ma 11,75 százalékról 13 százalékra emelkedő alapkamat nem lesz magasabb. Az árak emelkedése miatt szerinte újabb szigorításokra lesz szükség a következő hónapokban.

Augusztusban 15,6 százalékra gyorsult a fő inflációs mutató a júliusi 13,7 százalékról, de a változékony hatósági, energia- és élelmiszerárak nélkül számolt maginfláció éves szinten 19 százalékos áremelkedést mutatott, ami erőteljes inflációs nyomásra utal. A szakember azt is elmondta, az inflációs mutató tovább emelkedik szeptemberben, elsősorban azért, mert a rezsiváltozás hatása az augusztusi árindexben nem kapott szerepet, a szeptemberi mutatót viszont 3 százalékponttal feljebb fogja húzni.

Az alapkamat így az év végére 13,5-14 százalék körüli szinten lehet majd. Hozzáfűzte azonban, hogy ezt az előrejelzést számos tényező felboríthatja. Sok függ ugyanis az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed és az Európai Központi Bank lépéseitől, a Magyarországnak szánt uniós forrásokról szóló tárgyalások eredményétől, ezzel összefüggésben a forintárfolyamának alakulásától is. Az MNB mindebben meglehetősen optimistának tűnik. Úgy vélik, nagyon jó hír, hogy az inflációs kockázat kiegyensúlyozottabbá vált (vagyis: ugyanolyan mértékű a fel, mint a lefelé mutató jel), az uniós megállapodás pedig közeledett. A forinthoz pedig – mint tudjuk – semmi közük.