A vagyonvisszaszerzési hivatal nem minden passzusa lép ma hatályba

Most kezdhetnek igazán aggódni a közbeszerzéseken korábban tarolók

Fotó: parlament.hu

2026. július 29. A parlament elfogadta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) felállítását, és azt elképesztő gyorsasággal már tegnap este ki is hirdették. Nem minden paragrafus lép azonban ma hatályba. A jogszabály végleges változata szerint a közbeszerzések összértékébe beleszámít az állam által garantált hitel is.

A parlament tegnap elfogadta az NVVH-ról szóló jogszabályt, amit elképesztő gyorsasággal már tegnap este ki is hirdették a Magyar Közlönyben. A törvényben végül nem szigorították azt az előírást, hogy az a gazdasági szereplő, amely kapcsolt vállalkozásával együtt nettó árbevételének legalább hetvenöt százalékát – ennek az aránynak a lehetséges mérséklését vetített korábban elő a miniszterelnök – az elmúlt 5 évben közbeszerzési-, vagy koncessziós eljárásból szerezte, közvagyonvédelmi vizsgálatot kap a nyakába. A törvény egyértelműen megállapítja a nettó árbevétel számítási szabályait. Nem mellékes, hogy a bevételekhez hozzászámítandó az állam által garantált hitel összege is.

Az Országgyűlés elfogadta a Tisza adócsomagját is (erről a részleteket itt ismertettük). A pénzügyminiszter ezt közösségi oldalán úgy foglalta össze, hogy a felesleges adónemeket eltörölték, bezárták a NER-es vállalkozások adózási kiskapuit és biztosították az uniós jogharmonizációt. Emellett kivezették a validálásra vonatkozó kötelezettséget a kriptoeszközöknél.

Érdemes felidézni, hogy Gazdasági és Energetikai Minisztérium négy olyan ügyben tett feljelentést, amelyekre a korábban Szijjártó Péter felügyelet alá tartozó Eximbank működésének átvilágítása során bukkantak. Ezek között pedig több is akadt, amelynél olyan hitelt folyósítottak, amelyekre 80,sőt akár 100 százalékban az állam vállalt garanciát (ezekről részleteket itt olvashat).

Akad, ami csak a következő évtől él

Fontos változás, hogy a törvénybe bekerültek azok a változtatások (ilyen a bíróságon megtámadhatóaág), amelyek hiányáért bírálatokat fogalmaztak meg például a jogvédő szervezetek. A törvény alapból már ma hatályos, de ez egyáltalán nem vonatkozik minden passzusra. Számos paragrafus akad, amelyek a kihirdetést követő 61. napon válik érvényessé. Ez ugyanis – mint a Törvényalkotási bizottság módosítójában leírták – minden olyan rendelkezésnél előírás, ami az igazságszolgáltatási rendszert érinti. Legkésőbb a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló előírás válik érvényessé. Utóbbi ugyanis csak 2027. január 1-jén lép hatályba.

A jogszabály elfogadását követően a kormány által kiadott közlemény szerint a szervezet feladata, hogy a lehető legtöbbet visszaszerezze az ellopott vagyonból, és ismét a nemzet javára fordítsa. Ennek érdekében feltárja a közpénzügyi korrupció, a közvagyonvesztés, a vagyonkimentés és a jogellenes magánvagyon-gyarapodás nyomait, beazonosítja és felelősségre vonja a közpénzekkel gondatlanul bánó bűnösöket, illetve segítőiket. A jövőben pedig megvédi a közvagyonnal történő törvényes, átlátható és felelős gazdálkodást.

Bankszámlákat is böngészhetnek

A hivatal minden szükséges költségvetési forrást és jogi felhatalmazást megkap a munkájához, és a (mindenkori) kormánytól teljesen függetlenül fog működni. Beszámolási kötelezettsége csak az Országgyűlés felé lesz. Elnökét is a parlament választja meg, legkésőbb 30 napon belül. Az elnök munkáját négy elnökhelyettes fogja segíteni, akik közül három ügyész lesz. Függetlenségük és pártatlanságuk biztosítására mindannyian különleges rendőri védelem alatt fognak állni, mentelmi joggal. A hivatal vezetői és teljes személyi állománya kizárólag a jogszabályoknak van alárendelve, más szervtől vagy személytől nem fogadhatnak el utasítást, feladatot.

A büntetőeljárást megelőző ügycsoport a Telex beszámolója szerint kockázatelemzést fog végezni, így betekinthetnek bankszámlákba, nyilvántartásokba, hivatalos iratokba. Ehhez a rendőrség, az ügyészség és a NAV segítségét is felhasználhatják. A hivatal indíthat majd közvagyonvédelmi és büntetőeljárást is, attól függően, hogy milyen gyanú merül fel.

Magyar Péter az elnökhelyettes-jelöltekről már korábban mondott pár konkrétumot. Ha megnyeri a pályázatot, az elnökhelyettesek egyike egy neves NAV-os pénzügyőr lehet majd. A másik három elnökhelyettes külön-külön feladatokat kap majd. Egyikük az ügyek nyomozati szakaszáért, másikuk a vádemelésért, a harmadik elnökhelyettes pedig a felülvizsgálatokért fog felelni.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: kormány, parlament, Országgyűlés, törvény, szavazás, Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, NVVH