Forintra kiszámoltuk az eltérést
2022. május 2.
Hosszú éveken keresztül sokaknak érdemes volt néhány hónapot még munkában tölteni, hogy a nyugdíjazást csak a következő évben kérjék. Az infláció azonban alaposan belepancsolt ebbe a helyzetbe. Kiszámoltuk a különbségeket.
A nyugdíj megállapítása a keresetek korrigált (valorizált) összege és a szolgálati idő nagysága alapján kialakuló százalékos mérték alapján történik. A korábbi években kapott pénzt a jelenlegi viszonyokhoz igazítják olyan szorzószámokkal, amelyeket a kormány évről évre márciusban hirdet meg. A törvény szerint a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet az országos nettó átlagkereset egyes években bekövetkezett növekedését alapul véve kell a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez igazítani.
A megugró bérek szép pénzt hozhatnak a frissnyugdíjasoknak, de jócskán megnövelhetik idősebb társaikhoz képest a már egyébként is hatalmas különbséget – legalábbis „békeidőben”. Időközben azonban határozottan változott a helyzet. Már tavaly látszott, hogy a drágulás szintet lépett. Orbán Viktor miniszterelnök azonnali kérdésre adott válaszából a parlamentben december elején kiderült: az eredetileg tervezett három százalék helyett 5 százalékkal emelik a nyugdíjakat az idén év elején.
Még abban a hónapban nyilvánvalóvá vált, hogy az év eleji nyugdíjemelés aligha fedezi a drágulást. A kormány tulajdonképpen 19-re húzott lapot akkor, amikor a minimálbér és a bérminimum jelentőse emelése (amivel borítékolhatóan még jobban kitágul a nyugdíjasokat sújtó olló) mellé még a választások előtt is nagy osztogatásba kezdett.
Kínosan igyekeznek kerülni a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetői, hogy valamilyen kormányzati bírálatra ragadtassák magukat, de azért már nem egy írásból és nyilatkozatból volt kihámozható, hogy a pénzosztás gerjeszti az egyébként is nekilóduló inflációt. Ehhez jött még hozzá a háború. Az MNB elnöke, Matolcsy György mindenesetre legutóbb már egyértelműen jelezte: az infláció legyőzéséhez a jegybank önmagában már nem elég, stabilizációs programra van szükség.
Az inflációt a szegények adójának szokták nevezni, így logikusan a nyugdíjasokat is az átlagnál alaposabban sújtja. Most mindenki szív, de különösen azok helyzete lett kedvezőtlenebb, akik bár tavaly elmehettek volna, inkább az idei évre halasztották nyugdíjba vonulásukat. Ez a korábbi évek alapján logikus lépés volt, hiszen így az induló járandóság a bérnövekedés miatt magasabb.
Ebben az évben azonban tulajdonképpen törvényt sértő módon csak a választásokat követően jelent meg a nyugdíjak megállapításához szükséges kormányrendelet. A közzétett szorzószám pedig a korábbi évek gyakorlatánál némiképp visszafogottabb emelést jelent. Az érték pedig 8,7 százalék lett, ami pontosan megegyezik a KSH által már februárban közzétett tavalyi kereseti adatokkal.
Korábbi vizsgálatunkkal megállapítottuk: csupán egyetlen olyan év volt, amikor a bruttó keresetek változásával pontosan megegyezett a valorizációs kulcs. Az is kitűnt, hogy az eltérés többnyire a leendő nyugdíjasok javára szólt. A fényes győzelmet arató kormány azonban nem érezhette úgy, hogy extrán kedveznie kell az idősebbeknek.
A fenti táblázatban foglaltuk össze, hogy néhány sávban pontosan miként néznek ki a számok. Félreértés ne essék, a drágulások miatt a régi és az új nyugdíjasok is egyaránt szenvedhetnek. Most tulajdonképpen csak annyi történt, hogy akik pechükre az idén váltak (válnak) nyugdíjassá, azok fizethetik a magas bolti árakat, de ezért kompenzációs egyáltalán nem kapnak.
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: nyugdíj, infláció, frissnyugdíjas, nyugdíjemelés, 13. havi nyugdíj
Most rosszul járt, aki elhúzta nyugdíjba vonulását
Fotó: Azénpénzem
A nyugdíj megállapítása a keresetek korrigált (valorizált) összege és a szolgálati idő nagysága alapján kialakuló százalékos mérték alapján történik. A korábbi években kapott pénzt a jelenlegi viszonyokhoz igazítják olyan szorzószámokkal, amelyeket a kormány évről évre márciusban hirdet meg. A törvény szerint a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet az országos nettó átlagkereset egyes években bekövetkezett növekedését alapul véve kell a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez igazítani.
A megugró bérek szép pénzt hozhatnak a frissnyugdíjasoknak, de jócskán megnövelhetik idősebb társaikhoz képest a már egyébként is hatalmas különbséget – legalábbis „békeidőben”. Időközben azonban határozottan változott a helyzet. Már tavaly látszott, hogy a drágulás szintet lépett. Orbán Viktor miniszterelnök azonnali kérdésre adott válaszából a parlamentben december elején kiderült: az eredetileg tervezett három százalék helyett 5 százalékkal emelik a nyugdíjakat az idén év elején.
Tulajdonképpen 19-re húztak lapot
Még abban a hónapban nyilvánvalóvá vált, hogy az év eleji nyugdíjemelés aligha fedezi a drágulást. A kormány tulajdonképpen 19-re húzott lapot akkor, amikor a minimálbér és a bérminimum jelentőse emelése (amivel borítékolhatóan még jobban kitágul a nyugdíjasokat sújtó olló) mellé még a választások előtt is nagy osztogatásba kezdett.
Kínosan igyekeznek kerülni a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetői, hogy valamilyen kormányzati bírálatra ragadtassák magukat, de azért már nem egy írásból és nyilatkozatból volt kihámozható, hogy a pénzosztás gerjeszti az egyébként is nekilóduló inflációt. Ehhez jött még hozzá a háború. Az MNB elnöke, Matolcsy György mindenesetre legutóbb már egyértelműen jelezte: az infláció legyőzéséhez a jegybank önmagában már nem elég, stabilizációs programra van szükség.
Nézzük a konkrét kalkulációt!
Az inflációt a szegények adójának szokták nevezni, így logikusan a nyugdíjasokat is az átlagnál alaposabban sújtja. Most mindenki szív, de különösen azok helyzete lett kedvezőtlenebb, akik bár tavaly elmehettek volna, inkább az idei évre halasztották nyugdíjba vonulásukat. Ez a korábbi évek alapján logikus lépés volt, hiszen így az induló járandóság a bérnövekedés miatt magasabb.
Ebben az évben azonban tulajdonképpen törvényt sértő módon csak a választásokat követően jelent meg a nyugdíjak megállapításához szükséges kormányrendelet. A közzétett szorzószám pedig a korábbi évek gyakorlatánál némiképp visszafogottabb emelést jelent. Az érték pedig 8,7 százalék lett, ami pontosan megegyezik a KSH által már februárban közzétett tavalyi kereseti adatokkal.
A friss és a régebbi nyugdíjasokat érintő matek | ||||
---|---|---|---|---|
Nyugdíj eFt/hó 2021-bena | Nyugdíj eFt/hó 2022-benb | Nyugdíjemelésselc | 13. havivald | Különbözet e Ft/hóe |
100 | 108,7 | 108,9 | 118,0 | 9,3 |
150 | 163,1 | 163,4 | 177,0 | 13,9 |
200 | 217,4 | 217,8 | 236,0 | 18,6 |
250 | 271,8 | 272,3 | 294,9 | 23,2 |
300 | 326,1 | 326,7 | 353,9 | 27,8 |
a) aki már 2021-ben is nyugdíjas volt, annak ez tényleges, az idén nyugdíjba vonulókra elméletben számított összeg | ||||
b) Az idei szorzószámmal kalkulva az előző oszlopban szereplő szám | ||||
c) az infláció miatt aki már tavaly is nyugdíjas volt, az az év elején 5%-os, majd most további 3,9 %-os emelést kapott | ||||
d) a 13. havi nyugdíj annak jár, aki már tavaly is nyugdíjas volt, az inflációval kompenzált összeget osztottuk le egy hónapra és adtuk hozzá a havi nyugdíjhoz | ||||
e) Ennyit veszt – egyelőre, hiszen jöhet még novemberben emelés –, aki 2021 helyett 2022-ben ment/megy nyugdíjba | ||||
Forrás: Azénpénzem.hu kalkuláció |
Korábbi vizsgálatunkkal megállapítottuk: csupán egyetlen olyan év volt, amikor a bruttó keresetek változásával pontosan megegyezett a valorizációs kulcs. Az is kitűnt, hogy az eltérés többnyire a leendő nyugdíjasok javára szólt. A fényes győzelmet arató kormány azonban nem érezhette úgy, hogy extrán kedveznie kell az idősebbeknek.
A fenti táblázatban foglaltuk össze, hogy néhány sávban pontosan miként néznek ki a számok. Félreértés ne essék, a drágulások miatt a régi és az új nyugdíjasok is egyaránt szenvedhetnek. Most tulajdonképpen csak annyi történt, hogy akik pechükre az idén váltak (válnak) nyugdíjassá, azok fizethetik a magas bolti árakat, de ezért kompenzációs egyáltalán nem kapnak.
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: nyugdíj, infláció, frissnyugdíjas, nyugdíjemelés, 13. havi nyugdíj
Kapcsolódó anyagok
- 2022.09.12 - Így játszik a kormány a nyugdíjasokkal
- 2022.07.18 - További emelést kérnek a nyugdíjasok
- 2022.07.11 - Már most nagyobb az infláció, mint a nyugdíjemelés
- 2022.06.16 - Három nyugdíjpénztár kerülhet bajba az MNB szerint
- 2022.06.02 - Megdobta a készpénzt a nyugdíjprémium
- 2022.05.11 - Köszönőviszonyban sincs a valóság a statisztikákkal?
- 2022.05.11 - A drágulásnak még közel sincs vége
- 2022.05.10 - Nézegesse, hivatalosan mekkora a drágulás!
- 2022.05.05 - Kevés a kormány ajánlata, ekkora emelést kérnek a nyugdíjasok
- 2022.04.29 - Már ki is hirdették a nyugdíjemelést
- 2022.04.28 - Ennyit hoz az extra nyugdíjemelés
- 2022.04.25 - Minden negyedik magyar korai nyugdíjazásról álmodik
- 2022.04.22 - Minden nyugdíjtakarékossági szabály megdőlni látszik
- 2022.04.19 - Nem túl rózsás a magyar nyugdíjasok helyzete az Európai Unióban
- 2022.04.05 - Nyugdíj: szűkmarkúan és későn, de megjelent a rendelet
További kapcsolódó anyagok