A bankok is az állam miatt drágák?

Most tényleg fenekestül fordulnak fel a pénzügyeink

Fotó: Azénpénzem

2020. január 3. Komoly versenytársakat kapnak a pénzintézetek az idén, de a bankok állítólag felveszik a kesztyűt. Ebben azért némi nehézséget jelenthet számukra, hogy a banki összköltséget ötödével növelik Magyarországon a speciális adó- és adó jellegű kötelezettségek. A változás azonban biztosan jön.

Bő egy év alatt összesen 90 ezer forintot spóroltam meg azzal, hogy fintech cégekkel oldottuk meg a család hazai és külföldi ágai közötti pénzmozgatásokat, a nyaralást és a nyelvtanulást is – állította egyik olvasónk, aki kimutatással is bizonyította igazát. Már tavaly december közepén hatályba lépett ugyan az az uniós rendelkezés, amely jókorát csökkentett az euróügyletek díjain, de a vételi és eladási árfolyamokon még mindig szépen kereshetnek a bankok. A marzsok ráadásul – derült ki az Azénpénzem.hu legutóbbi gyűjtéséből – a korábbiakhoz képest határozottan nőttek.

A Magyar nemzeti Bank (MNB) nem egyszer ostorozta a magyar bankokat azért, mert szerinte nem működnek elég hatékonyan. Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség alelnöke, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója a Világgazdaságnak viszont arról beszélt, hogy ilyen összefüggésben nem lehet szó nélkül elmenni az olyan tények mellett, amelyek alapvetően megkülönböztetik a hazai bankszektort más országokétól. A banki összköltség 20 százalékát ugyanis a szektor speciális adó- és adó jellegű kötelezettségei teszik ki. A bankadó és a tranzakciós illeték mellett ide kell számítani az Országos Betétbiztosítási Alapba, a Befektetővédelmi Alapba, a Kárrendezési Alapba és a Szanálási Alapba történő befizetéseket, valamint a 2020-ra megemelt felügyeleti díjat is.

A Magyar Bankszövetség főtitkára a Magyar Nemzetnek adott interjúban azt mondta: ha az ügyeleteket megdrágító tranzakciós illetéket kivezetnék, már másnap megjelenhetnének a nagyon kedvező áron kínált új lakossági számlavezetési csomagok. Kovács Levente szerint ezt követően kevesebbe kerülhetne havonta egy számlacsomag, mint egy órányi parkolás Budapest belvárosában.

Mindenképpen fordulat jön 2020-ban

Ha az állami mohóság nem is csökken (erre van esély, hiszen a tranzakciós illetéket egyszer már majdnem kivezették, de végül visszakoztak), a bankoknak nem sok választásuk marad, mindenképpen lépniük kell. Az Európai Unió második pénzforgalmi irányelvének, a PSD2-nek szeptember 14-i bevezetésével ugyanis már megkezdődött Magyarországon az open banking korszaka. Tovább nyomulnak a digitális pénzügyi szolgáltatások és az innovatív fizetési megoldások.

Az Erste még tavaly összegyűjtötte azokat a tényezőket, amelyek az idén alapvetően átalakíthatják a bankolást. Ezek közül az alábbi táblázatban foglaltuk össze a legfontosabb (és legkonkrétabb) fejleményeket.

Fontos pénzügyeket érintő változások 2020-ban
Megnevezés	Időpont	Megjegyzés
Egységesített költségkimutatás	Januárban uniós előírásra minden ügyfél kap ilyet bankjától (elsőként az augusztus 1-jétől az év végéig tartó időszakra)	Az európai bankok díjai összehasonlíthatóvá válnak egymással
Azonnali fizetés	Március 2-ától működhet (8 hónapot csúszva)	Pénz küldhető azonnal mobilszám vagy email-cím megadásával is
Biztonságos netes fizetés	Legkésőbb 2020. december 31-ig kell bevezetni (ez is már halasztatt határidő) az internetes kártyás fizetéseknél is a kétszintű azonosítást (a netbankoknál már hatályba lépett a változás)	Ez csak Európában kötelező, a nem uniós webáruházaknál a bankok feladata lesz az ügyfél megfelelő azonosítása

Kovács Levente állítja, hogy amilyen tempóban elvárja és bírja a lakosság a digitalizációs menetelést, és amennyire a biztonság megtartása lehetővé teszi, úgy dob majd piacra újabb és újabb fejlesztéseket a pénzügyi szektor. A második félévben folyamatosan jönnek majd ki az új banki termékek, szolgáltatások. A bankszövetségi főtitkár felhívta azonban a figyelmet arra, hogy a szolgáltatás ára, a minősége és a biztonság összefüggenek.

A bankok hatékonyan felügyelt intézmények, szigorú tőkekövetelményekkel. Baj esetén pedig kinyílik az Országos Betétbiztosítási Alap védőernyője. Ezt a biztonságot – nyomatékosította Kovács – sajnos ma még nem tapasztaljuk más ágazat vagy például a fintechek és bigtechek (a világ legnagyobb technológiai cégei) esetében. Mint hozzátette: persze mindent ki lehet próbálni, de a kockázatot a kísérletező ügyfélnek kell vállalnia.