Baranyában valamit nagyon másképp csináltak

Munka, házasság? Nem mindegy, melyik megyében él

2017. június 23. Arról szinte mindenki tud, hogy az ország különböző tájain eltérőek az átlagkeresetek (lásd a képen!), arról azonban kevés szó esik, hogy más téren is mennyire elképesztően nagy különbségek vannak a főváros és a különböző megyék között. Az idei statisztikai számokból szemezgettünk.

Az idei első negyedévben – tette közzé speciális kiadványában a KSH – Magyarországon az élveszületések száma 1,7 százalékkal mérséklődött, a halálozásoké viszont 16 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Megint 16,5 ezer fővel csökkent tehát a magyar, ami valamivel több mint 1,5-szerese a 2016 első negyedévi adatnak. Ehhez a számhoz azonban a megyék meglehetősen eltérő mértékben járultak hozzá.

A megyék többségében kevesebb gyermek született, mint egy évvel korábban. Az élveszületések száma Budapesten és Zala megyében csökkent a legnagyobb mértékben, míg Baranya megyében 14 százalékkal nőtt a születésszám. (Ők ott valamit nagyon másképp csináltak.) Sajnos azonban Baranyában a halálozás is az átlag feletti (majdnem 20 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál) volt.

Néhány kirívó megyei trend
Megnevezés	Megye	Változás (%)*
Születésszám	Baranya	14
Születésszám	Budapest	-10
Halálozás	Hajdú-Bihar, Somogy	20
Házasságkötés	Nógrád	1,6
Házasságkötés	Baranya	-18
Munkanélküliségi ráta	Nógrád	3,7
Közlekedési baleset	Somogy	19
Közlekedési baleset	Heves	-30
Lakásépítés	Zala	A korábbi közel nyolcszorosa
Lakásépítés	Csongrád	-40
Ipari termelés	Zala	20
Ipari termelés	Hajdú-Bihar	-4,3
Egy lakosra jutó beruházás	Heves	3,3-szeres növekedés
Egy lakosra jutó beruházás	Nógrád	-32
*2017. első negyedévében az egy évvel korábbihoz képest

A születések és a halálozások egyenlege így valamennyi megyében csökkentette a lakónépességet. A „természetes fogyás” (a KSH így nevezi a népesség apadását) az idén az első negyedévben Pest, illetve Hajdú-Bihar megyében volt kirívó – csaknem kétszerese az egy évvel korábbinak. (A születéskor várható élettartam is jelentősen eltér az ország különböző régióiban, erről tavaly írtunk részletesebben, a lakásárakban a szakadásról pedig ezt a cikket lehet érdemes elolvasni.)

Vége a házasságkötési boomnak?

Úgy tűnik, túljutottunk a házasságkötési boomon is (korábban ötödével többen esküdtek örök hűséget az azt megelőző évinél). 2017. január–március között 6035 házasságot anyakönyveztek, mintegy 9 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. Nógrád megye kivételével (no lám, még egy más utat járó terület!) valamennyi megyében csökkent a házasságkötések száma; Baranya és Vas megyében nagyobb mértékben, 18, illetve 17 százalékkal.

Országosan tízezer lakosra 2,1 újépítésű lakás jutott. A mutató értéke továbbra is Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb, az átlag 5-szöröse. A sort Borsod-Abaúj-Zemplén, illetve Nógrád megye zárta.

Azok biztosan bátrabban vágnak a házasságba, akiknek van munkájuk. Ezen a téren is elég meglepő különbségek akadnak. Míg ugyanis a friss adatok szerint az országban átlagosan tíz üres álláshelyre 24 álláskereső jutott, a fővárosban az üres álláshelyek száma meghaladta a nyilvántartott álláskeresőkét. Somogy megyében viszont egyetlen helyre öten kényszerültek pályázni.

Csak két megyében keresnek többet az átlagnál

A munkanélküliségi ráta 0,8 és 11,8 százalék között szóródott az országban. Két százalék alatti volt ez a mutató Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Komárom-Esztergom megyékben, nyolc százaléknál magasabbat Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megyékben mértek. A munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív népességen belül kizárólag Zala, Somogy, Fejér és Nógrád megyében nem csökkent az előző évihez képest. Utóbbi megyében a legalacsonyabb az országban a foglalkoztatási arány.

Arról szinte mindenki tud, hogy az ország különböző tájain eltérőek az átlagkeresetek (lásd a képen!), de arra sem árt gondolni, hogy az országos átlag pontosan mit takar. A KSH mostani statisztikája szerint az első negyedévben 187430 forintot vitt haza egy átlagmagyar. Ennyit, illetve e felett azonban csak Budapesten és Győr-Moson-Sopron megyében lehetett valójában elérni. Már a nettó kereseti dobogó harmadik helyén levő Komárom-Esztergom munkavállalói is kevesebbre számíthattak az átlagosnál. A keresetek egyébként Budapesten nőttek a legnagyobb, Heves megyében pedig a legkisebb mértékben. (A teljes kiadvány itt tölthető le.)

A születéskor várható élettartam területi eltéréseiről tavaly írtunk részletesebben

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: születés, halálozás, házasságkötés, munkanélküliség, foglalkoztatottság, keresetek, átlagbér, KSH, megyék