Na de mi lesz a forinthitelesekkel?

2015. május 3. A napokban minden a devizahiteles elszámolástól hangos, több forintban eladósodott ügyfél is kezdi úgy vélni, ő biztosan semmire sem számíthat. A helyzet pedig nem ez, csak nekik még kicsit várniuk kell az elszámoló levelekre. Az MNB rajta van az ügyön.

A forinthitelesek a törvény szerint augusztus elsejétől várhatják bankjuk értesítését arról, mekkora is volt a „túlszámlázás”. A devizahitelesek április 30-án lezárt értesítési határideje, pontosabban annak banki alkalmazása alapján, méltán gondolhatjuk azonban, hogy inkább a szeptember 30-i záróidőpontra érdemes figyelni. A forintban eladósodottak helyzete egyébként elég jelentősen eltér a devizásokétól.

Az MNB őket pereli
Aegon Hitel
Borsod takarék
CIB Bank
CIB Lízing
Citibank
FHB Bank
FHB Jelzálogbank
Cetelem
MKB-Euroleasing Autóhitel
MKB-Euroleasing Autólízing
OTP Bank
OTP Jelzálogbank
Örkényi takarék
Sopron Bank
UCB Ingatlanhitel
Zalavölgye takarék

Nemcsak azért, mert a forintosítás, árfolyam-különbözet náluk természetesen szóba sem kerül, hanem azért is, mert a hitelmúltban sokkal jelentősebb szerepet játszik a kamatemelésnél a kamatnemcsökkentés (ahogy már többször neveztük ezt a sajátos folyamatot). Az azonban minden hitelesre igaz, hogy 2010. november 26-át követően új világ jött el. Ekkor léptek ugyanis hatályba azok az új előírások, amelyek korlátozták az egyoldalú szerződésmódosítási lehetőséget.

Az elszámolási törvény alapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB) már tudatta: 210 pénzügyi intézmény tájékoztatta arról, hogy sor került-e 2010. november 27. és 2014. július 19. között egyoldalú kamat-, díj- vagy költségemelést eredményező szerződésmódosításra. Közülük 138 intézmény nyilatkozott úgy, hogy nem hajtott végre ilyen lépést, 56 intézmény pedig – élve a törvény erre vonatkozó lehetőségével – alávetési nyilatkozatot tett, így vállalva, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások nyomán megfizettetett összegekkel túlfizetésként önként elszámol a fogyasztókkal. A fennmaradó 16 (a mellékelt táblázatban szereplő) intézmény esetében viszont az MNB közérdekű keresetet indít.

A jegybank a banki ügyfelek nevében jár el

A jegybank célja ezekben az eljárásokban, hogy a Fővárosi Törvényszék állapítsa meg: a perrel érintett intézmények 2010. november 26-át követően közzétett általános szerződési feltételei (ÁSZF) vagy a korábban közzétett ÁSZF-ek ezt követő módosításai – tehát valamennyi, a keresetekben kifogásolt, az ügyfelekkel szemben hátrányos egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő kikötés – tisztességtelen, s ezért érvénytelen. Az érvénytelen kikötéseken alapuló egyoldalú emelések miatt a pénzügyi intézményeknek el kell számolniuk minden olyan ügyfelükkel, akiknél az adott kikötést alkalmazták. Az eljárást – nyomatékosította az MNB – az érintett ügyfeleknek nem kell külön kérniük, azokat a fogyasztók nevében indítja el a jegybank.

Az elszámolási törvény szerint a bíróságnak a tárgyalást legkésőbb a keresetlevél vizsgálatától számított 15. napra kell kitűzni, és az ügyet a tárgyalás kitűzésétől számított 45 napon belül el is kell bírálnia. A bíróság az eljárásban kizárólag azt vizsgálja, hogy a tisztességtelennek tartott szerződéses kikötés a Kúria által meghatározott elvek szerint tisztességes-e. (Ezek: egyértelmű és érthető megfogalmazás elve; tételes meghatározás elve; objektivitás elve; ténylegesség és arányosság elve; átláthatóság elve; felmondhatóság elve; szimmetria elve.) A döntés tehát tulajdonképpen egy egyszerű igen-nem választásra redukálódik.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: elszámolás, elszámoltatás, forinthitelek, perek, bankok, MNB