Újabb elemzés, ami mutatja, mennyire hamis lehet a festett kép

Nagy a baj a bolti költéseknél?

2025. május 15. A fizetések mindössze 39 százalékát költöttük a kiskereskedelemben, ami még a világjárvány idején mért szintet is alulmúlja. A kormány kedvenc bankjának elemzése szerint a fizetések vásárlóerejének növekedése tavaly minden megyében meghaladta a boltok forgalmának növekedését, sőt, van ahol többszörösen. Az okokra is próbáltak fényt deríteni, mi azonban egészen másképp látjuk.

Legutóbb ismét kellemetlen meglepetést okoztak a bolti forgalomról közzétett statisztikai adatok. Mint ugyanis a KSH bejelentette, 2025. márciusban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 0,4 százalékkal mérséklődött, naptárhatástól (és húsvéthatástól) megtisztítva pedig mindössze 0,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. A szintén korrigált adatok alapján februárhoz képest 0,5 százalékos lett az elmaradás, miközben az uniós országokban átlagosan 1,4 százalékkal nőtt.

Tavaly év elejétől, főleg a reálkeresetek növekedése és az inflációs toleranciasávot felülről már közelítő pénzromlási ütem miatt, nagyon pozitívak voltak a várakozások a kiskereskedelmi forgalom alakulásával kapcsolatban – írta le elemzésében a MBH. Mint (ők is) megállapították: a várakozásokhoz képest kijózanító lett az éves eredmény. Az idei ígéretes évkezdet után pedig a februári kiskereskedelmi számok adtak már óvatosságra okot. Bár március második felében a fogyasztók már részesültek az árrésstop intézményének hatásaiból, a naptár- és bázishatástól szűrt adatban ez látszott, végül csupán kismértékű bővülést tudott felmutatni a forgalom volumene, de ami nagyobb probléma, hogy február után havi alapon ismét csökkenés történt.

A minimumot is sikerült alulmúlni

Az egy főre jutó kiskereskedelmi költés az országos nettó átlagkereset arányában a lezárási hullámokkal tarkított lokális minimumnak számító 2020-tól kezdve két éven keresztül növekedett. 2022-ben már az átlagfizetés 44,5 százalékát hagytuk a kiskereskedelemben. Ezután a lakosságnak kiugróan magas inflációval és – ebből is következően – azzal kellett szembenéznie, hogy a reálkeresete csökken, így 2023-ban a lakosság a nettó fizetésének 42,1 költötte a boltokban. 2024-ben, bár az infláció üteme lassult, a fogyasztók inflációs érzete ezt nem támasztotta alá: továbbra is magas árakkal találkoztak a boltok polcain.

Az országot az elemzés szerint az egy főre jutó kiskereskedelmi forgalom szempontjából is jellemzi egy kelet-nyugat irányú megosztottság. Az is jól látható, hogy a fizetések vásárlóerejének növekedése tavaly minden megyében meghaladta a boltok forgalmának növekedését, sőt, van ahol többszörösen. Jellemzően ott volt nagy a növekedési ütemek közötti különbség, ahol eleve nagy az egy főre jutó kiskereskedelmi forgalom, vagyis a Dunántúl térségében.

Kérdés – veti fel a bank ágazati elemzője, Báthori Bence –, hogy a megszerzett többletjövedelem hol jelenik meg. Úgy véli (amúgy a kormánnyal egyezően), a lakosság nem hagyott fel a Covid-járvány és az inflációs sokk során kialakított spórolással. Hangsúlyozta, hogy a magyar háztartások megtakarítási rátája historikusan magasnak tekinthető, és 2024-ben is csak kis mértékben csökkent. Másrészt jelentős változás történt a háztartások fogyasztási szerkezetében: az inflációs sokk idején – 2022 második félévétől kezdve – a kiskereskedelmi fogyasztás jelentősen zuhant, és ezzel elvált a szolgáltatások fogyasztásának alakulásától, ami ezzel szemben csak kismértékben csökkent. A korábban együtt mozgó kiskereskedelmi fogyasztás és szolgáltatások vásárlásának növekedése közötti olló ettől kezdve nagyra nyílt és 2023 óta lényegében nem szűkült.

Egészen más magyarázat is akad

Ami a megtakarításokat illeti: nálunk más országokkal összevetve a tipikus kismegtakarítókra jellemző eszközök (ők tömegéven nem vesznek részvényeket, de még befektetési jegyeket sem) aránya csekély. Mészáros Lőrinc – a miniszterelnök barátja, egykori gázszerelő, majd polgármester, végül a NER által kijelölt nagytőkés, az MBH tulajdonosa – vagyona viszont már a teljes magyar GDP-hez mérhető. Az Azénpénzem.hu szerint a NER annyi pénzt harácsolt már össze, hogy az totálisan eltéríti az adatokat, akiknek pedig kevés van, azok aligha tesznek költés helyett félre.

A fantasztikusra festett keresetek, és ebből következőn a reálbérek terén is akad némi gond. Ha valaki azon dühöngene, hogy rosszabbul keres a KSH által közzétett átlagnál, akkor nem árt, ha tudja: a többséghez tartozik. A dolgozók 66,5 százalékának ugyanis az átlagnál alacsonyabb a fizetése. A legjobban kereső 10 százalék viszi haza a pénz közel 30 százalékát, a legrosszabbul keresők pedig csak a 3,5 százalékát. És akkor még azzal nem foglalkoztunk, hogy 1,5 milliónál többen nem is szerepelnek a kereseti statisztikában.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: vásárlás, kiskereskedelem, boltok, elemzés, MBH, reálbér, infláció