Változhat a békéltetési gyakorlat

Nagyobb eséllyel bukja a pénzét, aki hagyja magát átverni

Fotó: clipart.com

2023. június 12. Vészjóslónak is tekinthető figyelmeztetést tett közzé a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Mint leírták: jó eséllyel nem jár vissza pénz a banktól, ha mi adjuk ki a számla- vagy kártyaadatainkat a csalóknak. Az amúgy logikus kijelentés annak tükrében számíthat újdonságnak, hogy eddig a békéltetők ilyenkor is szinte mindig a panaszos javára döntöttek.

A fogyasztó súlyos, szándékos gondatlansága esetén a pénzforgalmi szolgáltatónak nincs kártérítési kötelezettsége – hangsúlyozta az MNB. Mint leírták: a jegybankhoz eljutott banki vizsgálatok többsége megállapítja, hogy az ügyfél súlyosan gondatlan magatartása miatt kerülhetett sor a visszaélésre. Sok esetben sajnos aktívan hozzájárultak a vitatott tranzakciók létrejöttéhez, például úgy, hogy hamis oldalon megadták a banki belépési azonosítóikat. Mások telefonon diktálták be a csalóknak az sms-ben vagy push üzenetben kapott jóváhagyó kódokat, megadták a bankkártya-hitelesítési adataikat vagy képernyőmegosztó alkalmazás letöltésével tették hozzáférhetővé adataikat.

Olyan is előfordult, hogy a megtévesztett ügyfél maga rögzítette és hagyta jóvá az utalást egy, a banki internetbankhoz hasonlító honlapon vagy egy adathalász emailben lévő linkre kattintva szerette volna befizetni a közüzemi számláját. Valójában azonban a számla- vagy kártyahitelesítési adatait jogosulatlanok részére adta át. Az ilyen esetek többségében nem sikerül visszaszerezni az elutalt összegeket. A bankok pedig az ügyfél gondatlan magatartására hivatkozással nem térítik meg az ügyfél kárát.

Nem eszik olyan forrón?

A most kiadott figyelmeztetés némiképp meglepő, hiszen korábban több ügyben is világossá vált, hogy a békéltetős eljárásban még akkor is hajlamosak az ügyfelek számára kedvezően dönteni, ha ők nagyon finoman szólva naivan jártak el. A kár bejelentésekor nem egyszer tulajdonképpen egyértelműen beismerték, hogy lépre mentek. A bankok azonban ekkor nem kérdeztek mindenre rá, a Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT) fordult ügyfelek pedig mást mondtak, vagy csak egyszerűen „nem emlékeztek” arra, pontosan mi is történt.

Frissebb esetek is akadnak. Például egy panaszos azzal fordult bankjához, hogy hivatalosnak vélt emailt kapott saját pénzintézete „bankbiztonsági” osztályától. Ezt követően rákattintott az üzenetben szereplő linkre és adategyeztetésként megjelölt felületen megadta azonosító adatait, valamint az sms-ban kapott jóváhagyó kódot is. A következő nap 2 millió forintot leemeltek a bankszámlájáról. A PBT döntése alapján itt is végül az ügyfél helyett a bank fizette az átverés árát, bár ehhez azért kellett, hogy kiderüljön: a hitelintézet a panaszos tudta és szándéka nélkül biztosított számára mobilbankos szolgáltatást.

Magyarországon naponta egy család veszíti el a kiberbűnözők miatt a teljes megtakarítását. Annyira megnőtt a csalások száma, hogy idén május közepéig annyi ilyen ügy landolt a PBT előtt, mint tavaly egész évben. Az esetek mennyiségi növekedése és a sokak összefogásával létrehozott KiberPajzs projekt is arra utalhat, hogy a korábbinál nagyobb eséllyel bukhatja a pénzét, aki hagyja magát átverni.

A jegybank egyébként mostani figyelmeztetésében is hangsúlyozta, hogy mindig elvárja a banktól, hogy a vitatott fizetési művelet teljesítési körülményeit egyedileg, minden részletet figyelembe véve vizsgálja ki. Ha elutasítja az ügyfél helyesbítési kérelmét, illetve reklamációját, akkor részletesen indokolja az álláspontját, ismertesse az általa összegyűjtött bizonyítékokat, és azok értékelését, illetve az ezekből levont következtetéseket. A bank elutasító válasza pedig –tették hozzá – még nem jelenti feltétlenül azt, hogy a pénz nem jár vissza.

Amiket mindenképpen jó tudni

Az azonnali átutalások 5 másodperc alatt jutnak el a kedvezményezett számlájára, így ezeket szinte lehetetlen visszahívni – hangsúlyozta az MNB. A bank ugyan megpróbálhatja ezt, ám a pénz csak akkor kerül vissza az utalóhoz, ha a címzett jóváhagyta a visszautalást. A kártyatranzakció pedig már a megbízás engedélyezésekor létrejön: annak összegét a kártyabirtokos számláján zárolni kell, illetve a beérkező elszámoló terheléseket be kell fogadni és a kártyabirtokos számlájára kell terhelni. Ezeket a tranzakciókat szintén csak a kedvezményezett hozzájárulásával lehetséges visszavonni.

Ennek oka, hogy a fizetések jellemzően harmadik felet is érintenek. Ha egy bolti vagy webáruházas bankkártyás vásárlás után a bank ügyfélkérésre automatikusan visszavonná, vagy sztornózná a tranzakciót, az egyébként vétlen kereskedőt terhelhetnék a visszaélésből fakadó károk. Ez megrendíthetné a pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat. Ezért a jogszabályok alapján a banknak nincs lehetősége az ügyfél kérésére feloldani a bankkártyás vásárláskor zárolt összeget

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: csaló, adathalász, MNB, átverés, PBT, bank, kártérítés