Összefoglaltunk minden szabályt a béren kívüli juttatásokról

Nagyon becsapós az idei cafeteria

2019. március 4. Egy átlagos béren kívüli juttatási keret alig több mint a felére is olvadhat, mire a dolgozó zsebébe jut – számolta ki az Azénpénzem.hu. A gond az, hogy ezzel a választás során esetenként nincs is tisztában a munkavállaló. A cégeknél ugyanis „trükkös” kalkulátorok működnek.

Az alapjaiban átalakított cafeteria rendszer a gyakorlatban elég becsapós lehet. A cégek is kapkodták az idén a fejüket, ezért számos helyen csak mostanában lehet a felkínált palettáról választani. A gond az, hogy elsőre általában nem látszik, valójában mi mennyi lesz. Több vállalat is kínál kalkulátort a választáshoz, de ezek baja általában az, hogy a bérként adózó juttatásoknál a cafeteria bruttó keretéből csak a munkáltatói közterhek levonását tüntetik fel. A bérszámfejtők azonban a dolgozói közterheket (ami nem csekély, hiszen 33,5 százalékra rúg) is kegyetlenül levonják. Az indoklás szerint ez azért van így, mert a valódi nettó kialakításába bejátszik még a családi kedvezmény (vagy akár valamilyen letiltás).
 
Az átlagos* keretből marad
MegnevezésNettó Ft/évFt/hó
SZÉP-kártya278 81023 235
Bölcsőde, óvoda, sport-, illetve kulturális jegy, bérlet375 00031 250
Készpénzcafeteria203 34716 946
Pénztári juttatás244 016**16 946**
* évi 375 ezer Ft-tal számoltunk, ami maradéktalanul a jelzett elembe megy
** az éves összegben szerepel a következő évi adóbevallás után kapható 20%-os kedvezmény, a havi összegnél éppen az utólagos kifizetés miatt ezzel nem kalkuláltunk
 
Tipikus eljárás, hogy az önkéntes nyugdíj-, illetve egészségpénztári juttatást úgy tüntetik fel, mintha az egyéni befizetéshez járó 20 százalékos adókedvezmény minden hónapban landolna a munkavállalónál. Valójában ez nincs így, hiszen az adójóváírás utólag, a következő évi adóbevallás alapján kapható meg. Már ha van elegendő fizetett adó (ezen a téren is alaposan „megbolondíthatja” a számokat például a családi kedvezmény). Az átlagos keret alapján a különböző kategóriákban kijövő számokat a fenti táblázatban foglaltuk össze.

Az idén januárban a Cafeteriatrend 295 munkáltató megkérdezésével vizsgálta, hogy miként alakulnak a 2019-es béren kívüli juttatási keretösszegek. A bruttó értekre vetített keretösszeg – derült ki a kutatásból – a tavalyi évi átlagos 390 ezer forintról az idén 375 ezer forintra csökkent (korábban évről évre emelkedett a cafetera keretében kiosztott összeg).  Kalkulációnkban ezért számoltunk ennyivel. Mint a táblázatból is látszik, a mostani csekély (4 százalékos) csökkenés nem jelenti feltétlenül azt, hogy automatikusan ennyivel kevesebből gazdálkodhatnak majd a dolgozók. (A „készpénzcafeteriáról” és néhány cég konkrét gyakorlatáról itt írtunk.) Ki lehet akár többet is hozni ugyanabból a pénzből, de 4 százaléknál jóval nagyobb is lehet a pénzvesztés. Persze nettóban.
 

Fogyatkoznak, de akadnak még más elemek is


A magasabb, de a bérnél még mindig alacsonyabb adóteher mellett a megszabott korláton felül SZÉP-kártyára bármennyit fizethetnek a munkáltatók (ez is nyilvánvalóan beleillik a kormány tehetősebbeket támogató gazdaságpolitikájába). Ebben a kategóriában akadnak azért más elemek is.

Ilyen például a cégtelefon magáncélú használata, a reprezentáció és üzleti ajándék címén adott termék és szolgáltatás. Csekély értékű ajándék 2019-ben csak évi egy alkalommal juttatható a minimálbér 10 százaléka erejéig. A 40,71 százalékkal adózó (munkáltató a juttatás értékének 1,18-szorosa után 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadót és 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót köteles fizetni) körbe tartozik az önkéntes pénztári célzott szolgáltatás is. Megkülönböztetik azonban ezt akkor, ha a pénz a kiegészítő önsegélyező szolgáltatásra megy.
Az önkéntes pénztári célzott támogatásra befizetett összeg egy elkülönített számlára kerül (azt a pénztár nem írja jóvá a tagok egyéni számláján), innen vehető igénybe az a szolgáltatás, amelyet a munkáltató meghatározott.
A kiegészítő önsegélyező szolgáltatások közé tartoznak az adóhatóság (NAV) szerint például a gyermekszületéshez kapcsolódó ellátások, munkanélküliségi ellátások, elemi károkhoz kapcsolódó segélyek, betegségi segélyek, haláleseti segélyek, tanévkezdési támogatás, gyógyszerár-támogatás, közüzemi támogatás, lakáshitel-törlesztés támogatása, otthoni gondozás, idősgondozás támogatása.
 

Az önsegélyezés nagy varázslata

 
Sokan látnak ebben jó lehetőséget, egyúttal feltételezve azt, hogy a kormány lám elismeri ezeknek a céloknak a fontosságát. Nincs szó azonban másról, mint egy újabb, meglehetősen trükkös megoldásról. Ahogy az önkéntes pénztári juttatást választó dolgozók örülhetnek a következő évi adóbevalláskor (a táblázatban szereplő átlagos befizetés esetén majdnem 41 ezer forintot kapnak vissza), a célzott önsegélyezésnél éppen ellenkező a helyzet.

Amennyiben ugyanis a magánszemély kiegészítő önsegélyező szolgáltatást vesz igénybe célzott szolgáltatásként, akkor egyéb jövedelemként kell utána adóznia. Magyarul: havonta nem vonnak tőle személyi jövedelemadót, de azt neki egyben be kell fizetnie az adóbevalláskor (tekintve, hogy ezt a NAV készíti el, „feledékenységre” aligha lehet játszani). A munkavállalónak az egyéb jövedelem után még 19,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót is fizetnie kell, mert a pénztár a célzott szolgáltatásként nyújtott kiegészítő önsegélyező szolgáltatás esetén nem minősül kifizetőnek.

Ha valaki például havi 30 ezer forintot kap célzottan önsegélyezésre (nagyjából tehát az átlagos cafeteriás összeget), akkor ezután több mint 100 ezer forintot kell a következő év májusában leperkálnia az államnak. Ennek tükrében a  kedvezőbb adótehernek (itt például nincs a cégeknél ki tudja miért alkalmazott 1,18-es szorzó) valószínűleg már kevésbé tud örülni.
 

A cafeteria jelenlegi és várható szabályait, adókulcsait itt nézheti meg

Néhány cég gyakorlatáról, és arról, mire kell ügyelni az elemek választásánál, itt olvashat

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , ,

Kapcsolódó anyagok

Sikerük titka a gyors döntés
2019. június 24. A vízilabdában másodpercek alatt történnek az események. Nincs idő hosszas gondolkodásra, a kínálkozó helyzeteket azonnal ki kell használni. A befektetések világában is gyakran adódnak olyan lehetőségek, amelyeket csak rövid ideig lehet megragadni.


Szívós Márton világbajnok vízilabdázó és Hosszú Ferenc, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója. Mindketten nagyon sikeresek a hivatásukban, de más is közös is van bennük: tudnak és mernek gyorsan dönteni. Jó helyzetfelismeréssel egy vízilabdázó győzelmet is szerezhet a csapatának, egy befektetési alapot kezelő szakember pedig a piaci átlagnál magasabb hozamot érhet el a befektetők számára.
Szívós Márton utánpótlás játékosként ifjúsági Európa-bajnok, világbajnoki bronzérmes, Universiade győztes. A magyar férfi vízilabda válogatott tagjaként világbajnok és Világliga győztes. Londonban és Rio de Janeiroban az olimpiai 5. helyezett csapat tagja volt. Klubcsapataival ötszörös magyar bajnok, olasz bajnok, ötszörös magyar kupa, olasz kupa, Euroliga és Európai Szuperkupa győztes.
Hosszú Ferenc 2006-ban diplomázott a budapesti Corvinus Egyetemen, 2007-től az OTP Alapkezelő termék-, majd portfoliómenedzsere, 2017-től pedig befektetési igazgatója. Elsődleges szakterülete az árupiaci befektetések. Az OTP Föld Kincsei Alap portfoliómenedzsere, amely eddig hat alkalommal nyerte el az Év Legjobb Árupiaci Alapja díjat a Privátbankár.hu Klasszis szakmai díjazásán.
2019-ben a szakma az Év Feltörekvő Portfoliómenedzserévé választotta.
Az OTP Föld Kincsei Alap a hazai piacon egyedülálló stratégiát követ: abszolút hozamú származtatott alap, amely a határidős árupiacokon keresztül energiahordozókba, nemesfémekbe, ipari fémekbe, mezőgazdasági terményekbe fektet.
„Az árupiacokon a vedd meg és tartsd (buy and hold) stratégia akkor sem biztos, hogy jó hozamot eredményez, ha az árfolyamok egyébként felfelé tartanak. Ezekre a piacokra ugyanis határidős ügyleteken keresztül lehet befektetni, amelyeknek folyamatos megújítása jelentős költségekkel jár. A jó stratégia ezért az aktív kezelés, a kínálkozó lehetőségek gyors kihasználása akár vételi (long), akár eladási (short) pozíciókkal, amelyeknek a hatékonyságát tőkeáttétel segítségével lehet tovább növelni. Az árupiacok azonban rendkívül kiszámíthatatlanok, teljesítményüket nemcsak a világgazdasági folyamatok, hanem gyakran a politika, az időjárás, vagy akár a természeti jelenségek is befolyásolják. A döntések kockázattal járnak, amelyeket vállalnom kell.” – mondta el Hosszú Ferenc.
Az OTP Föld Kincsei Alap tehát olyan befektetés, amelynek jelentős kockázata van ugyan, de a legalább 3-5 éves ajánlott befektetési időtávon várható hozama is magasabb, mint amit kockázatvállalás nélkül el lehet érni.
Az alapról részletesen itt tájékozódhat: https://www.otpbank.hu/otpalapkezelo/hu/A_FoldKincsei
A befektetési jegyek elérhetőek az OTP Bank fiókhálózatban, illetve az OTPdirekt elektronikus csatornáin keresztül, illetve több más pénzintézet is ajánlja az alapot privátbanki ügyfelei számára.