Tavaly 95 százalékot lehetett nyerni a kriptopénzen

Nagyot ugorhat idén a bitcoin

Fotó: Azénpénzem

2020. január 8. Tavaly a legnagyobb nyereséget felmutató pénzügyi eszköz volt a bitcoin, de a 2020-as év sokkal nagyobb lehetőséget rejthet. Májusban ugyanis feleződik a bányászat teljesítménye. Sokat lendíthet a kriptovaluta ügyén a jobb szabályozás is.

A bitcoin 2019-es piacát a Bloomberg elemzője „szemet gyönyörködtetőnek” nevezte, megemlítve azt is, hogy idén január első napjaiban azért tanúi lehettünk egy kisebb (azóta korrigált) visszaesésnek. A legtöbben persze azt emelik ki, hogy tavaly a legnagyobb nyereséget felmutató pénzügyi eszköz volt a bitcoin: a januári 4000 dollár körüli árfolyam decemberre 95 százalékkal, 8000 dollár közelébe emelkedett – azért ehhez sem árt hozzátenni, hogy nyáron még a 12000-es szintet is megjárta az árfolyam.

A kriptovaluta prófétái erős optimizmussal néznek 2020 elé, és úgy vélik, várakozásaiknak ezúttal fundamentális alapja is van: májusban ugyanis feleződik a bányászat teljesítménye. A konstrukció lényegéhez tartozó, informatikai okokból bekövetkező jelenség mintegy négyévenként következik be, és mind 2012-ben, mind 2016-ban erős lendületet adott a piacnak. Az elemzők többsége ezúttal is az árfolyam jelentős emelkedését várja tőle, 40-50 ezer dollár körüli árra számítanak, de 90 ezres jóslat is akad.

Már az unióban is vizsgálják a befektetőket

2020 másik legfontosabb újdonsága az lehet – ahogy a Bitcoinbázis elemzője megfogalmazta -, hogy „a szabályozók felgyűrik az ingujjat”. Ma is akadnak ugyan, akik szerint a kriptovaluták fő vonzerejét a korlátlan szabadság jelenti, egyre többen gondolják azonban, hogy a nagyobb átláthatóság, tisztázottabb keretek, fokozott biztonság szükségesek ahhoz, hogy komolyabb befektetők is megjelenjenek ezen a piacon.

Idén januártól az Európai Unióban a kriptovalutákkal foglalkozó vállalkozásoknak lényegében a többi pénzügyi vállalkozáshoz hasonló szabályoknak kell eleget tenniük. Beleértve az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket is. A tranzakciókat is éppúgy figyelemmel kell kísérniük, mint akár a bankoknak, és a pénzmosásra, adócsalásra, terrorizmusfinanszírozásra gyanúra okot adó ügyleteket nekik is jelezniük kell a hatóságoknak.

Ez fontos előrelépés, de a virtuális valuták világának végleges konszolidációja még így is messze van, bőven akadnak még bizonytalanságok. Az USA-ban már hosszabb ideje vannak hasonló szabályok érvényben, mindez azonban nem volt elegendő ahhoz, hogy meggyőzze az értékpapírpiaci felügyeletet (SEC), hogy működési engedélyt adjon végre egy bitcoin ETF-nek. Legfrissebb a Wilshire Phoenix, egy viszonylag fiatal pénzügyi vállalkozás próbálkozása: egy lényegében vegyes alapot hoznának létre, amely bitcoin mellett kincstárjegyekbe is fektetne, és az arányok folyamatos változtatásával próbálná kiegyenlíteni az erős volatilitást, ami eddig a SEC-nek – egyebek mellett – a legtöbb fejfájást okozta. A hatóság a társaság érveinek egy részét akceptálni látszik, de maradtak aggályai, és február közepére ígér végleges döntést.

Nem erősíti a bizalmat, hogy az egy blokklánc fejlesztésére mintegy 1,7 milliárd dollárt összegyűjtő Telegram Open Network 2018 óta nem hajlandó kiadni pénzügyi adatait. A SEC az ügyben a bírósághoz volt kénytelen fordulni: A SEC szerint a társaság leendő érméje, a Gram az értékpapírok kategóriájába tartozik, a cég azonban elmulasztotta regisztrálni.

Úgy tűnik, a hivatalos pénzvilág továbbra is se lenyelni, se kiköpni nem tudja, a virtuális valutákat. Hírek szerint akadnak országok, amelyek nemzeti bankja saját kriptovaluta megteremtésének lehetőségét vizsgálja. Az Európai Központi Bank azonban megfontoltságra int az ügyben, Katar pedig idén januártól általános tilalmat rendelt el minden kriptovalutákkal kapcsolatos szolgáltatásra. Az elmúlt években Kína is határozott lépéseket tett illegális kereskedelmük visszaszorítására, miközben köztudott, hogy ott folyik a legnagyobb mértékű bitcoin-bányászat, ráadásul a távol-keleti hatalom szintén tervezi saját kriptovaluta kiadását is. Nem segített sokat az sem, hogy végleg megbukni látszik a Facebook tavaly meghirdetett, nagy figyelmet keltő Libra-projektje.

Zavaros az adóztatási paletta

Eközben még azzal kapcsolatban is megoszlanak a vélemények, hogy pénzről, befektetési eszközről vagy valamilyen más termékről van szó. Az USA szövetségi adóhivatala (IRS) már évekkel ezelőtt állást foglalt amellett, hogy mivel nem egy ország központi bankja bocsátja ki őket, a virtuális valuták befektetési eszközök, és egy új törvény szerint júniustól minden 3000 dollárnál nagyobb tranzakciót be kell jelenteni. 2019 júliusában azt is közölték, hogy figyelmeztető leveleket küldenek több mint 10 000 adófizetőnek, akikről gyanítják, hogy nem jelentettek be jövedelmet, és nem fizették be a virtuális valuta tranzakciókból származó nyereségadót. Őket figyelmeztetik, hogy ez késedelmi kamatot, de akár büntetőeljárást is vonhat maga után. Hasonló a helyzet például Ausztráliában és Japánban.

Az Európai Bíróság egy svéd adóügyi per nyomán mondta ki, hogy a virtuális valuták pénznek minősülnek; annyit elértek ezzel, hogy kereskedelmük az EU összes tagállamában mentesül az áfa alól. Az éppen távozó Nagy-Britanniában külföldi valutának tekintik, de tőkenyereség adót kell fizetni utána. Németországban ez utóbbi alól mentes a bitcoin vételéből és eladásából származó haszon, ám ha valaki egy évnél hamarabb eladja a bitcoinjait, jövedelemadó terheli, ami 45 százalék is lehet. Talán a svájciaknak a legnehezebb: nekik jövedelem-, és nyereségadót is kell fizetniük tranzakcióik után, de emellett még vagyonadó is terheli meglévő kriptovaluta-állományukat.

Dél-Korea Gazdasági és Pénzügyminisztériuma a napokban lényegében azt közölte, hogy várakozó álláspontra helyezkedik. Vizsgálják a különböző országok adózási gyakorlatát, és dolgoznak is a szükséges jogszabály-módosításokon. Addig is azonban nem adóztatható meg az egyéni befektetők kriptovaluta kereskedéséből származó nyeresége, ugyanis nem kell adót fizetni olyan tevékenységekből szerzett jövedelem után, amelyet az adózási jogszabályok nem definiálnak. A jelenlegi jogszabályok pedig a „virtuális valuta” kifejezést nem tartalmazzák.

Szerző: Lenkei Gábor
Címkék: bitcoin, virtuális pénz, kriptovaluta, ETF, pénzmosás