Globálisan jön fel a középosztály

Nálunk csak a gazdagok gazdagodnak

2017. szeptember 29. Nagyobb ütemben nőtt a magyarok pénzügyi vagyona, mint az ötven leggazdagabb országé, a jólét és gazdagodás elosztása azonban egyre igazságtalanabb hazánkban. Miközben a világban egyre szélesedik a középosztály, nálunk leginkább a gazdagok vagyonosodnak. A leggazdagabb országok listáján továbbra is a harmincadik helyen állunk.

Az előző évi alacsony, mindössze 4,7 százalékos növekedés után 2016-ban 7,1 százalékkal új rekordra, 169,2 billió euróra nőtt a háztartások globális pénzügyi vagyona. A nettó pénzügyi vagyon (a hiteleket levonva) pedig 7,6 százalékkal, 128,5 billió euróra hízott – derül ki az Allianz legfrissebb globális vagyonosodási jelentéséből. (A teljes jelentés itt érhető el.) Hazánk három éve jókora ugrást követően került a harminc leggazdagabb nemzet közé a megfigyelt 53 közül, de térségünkben már akkor is azon kevés államok közé tartoztunk, ahol a legtehetősebbek előnye nőtt.

A tanulmány – a tavalyihoz hasonlóan - idén is kiemelte, hogy az ezredforduló óta világszerte hatalmasat nőtt a középosztályhoz tartozók száma; míg 2000-ben mintegy 450 millióan voltak, mára a számuk egymilliárd fölé nőtt. Az újonnan csatlakozó 600 millió ember hatalmas többsége az alsóbb osztályokból érkezett.

Nincs igazság a Földön

Az új globális középosztály felemelkedése ellenére a világ továbbra is messze áll a javak fair elosztásától – állapítja meg a tanulmány. Ha a vizsgált országok lakosságát az egy főre jutó pénzügyi vagyon alapján decilisekre osztjuk, akkor azt kapjuk, hogy a világ leggazdagabb 10 százaléka a nettó pénzügyi vagyon 79 százalékát birtokolja. Ugyanakkor 2000-ben még a vagyon 91 százaléka volt a leggazdagabbak kezében. A vagyonkoncentráció azért csökkent, mert a középosztály vagyona az átlagnál jobban nőtt.

Az a bosszantó átlag

A tanulmány egyébként az egy főre jutó átlagos pénzügyi vagyon szerint rangsorolja az országokat, így lett hazánk a harmincadik 12220 eurós egy főre jutó nettó pénzügyi vagyonnal. Nem bosszantásként írjuk le, de az Amerikai Egyesült Államok 177210 euróval szerezte meg az első helyet. (Ukrajna 680 euróval az 53. helyen az utolsó.) Ez az úgynevezett átlagos vagyon verheti ki mindenkinél a biztosítékot. Mert a statisztikákon kívül sehol nem tud felmutatni 3,8 millió forint nettó pénzügyi vagyont az átlagos magyar. De az átlagos amerikainak sincs közel 55 millió forintnak megfelelő nettó pénzügyi vagyona.

Azt látni kell, hogy az átlag, amivel számolnak, úgy jön ki, hogy a háztartások összes pénzügyi vagyonát elosztják a lakosság számával. Ugyanakkor ez a tanulmány is megjegyzi, hogy óriási a különbség aközött, hogy átlagos egy főre jutó vagyonról beszélünk, vagy az átlag helyett mediánról. Míg ugyanis a medián egy főre eső pénzügyi vagyon 2016-ban globálisan 3140 euró volt, addig az átlagos vagyon 25510 euróra jön ki. Az átlagot ugyanis jelentősen felhúzzák a leggazdagabbak. A felső decilis átlagos pénzügyi vagyona meghaladja a 200 ezer eurót. A medián tehát inkább megmutatja, hogy a középrétegnek mekkora a vagyona.

Ma egyébként némileg szebb a kép, mint az ezredfordulón, ugyanis azóta a medián vagyon évente 15,2 százalékkal nőtt, szignifikánsan gyorsabban, mint az átlagvagyon 4,8 százalékos éves bővülése. Vagyis a rés a két adat között szűkül. Egyébként, ha a medián alapján rangsorolna a tanulmány, az USA csak a 13. helyet érné el.

Nincs is annyi pénzünk

A magyarok pénzügyi vagyona az átlagosnál jobban, 8,2 százalékkal hízott. Az Allianz tanulmánya az egyes országok hivatalos statisztikáival dolgozik. Így csak ismételni tudjuk, amit már korábban megírtunk: a számok átlagosan lehet, hogy nagyon szépen mutatnak, valójában az MNB statisztikáiból és tanulmányaiból is kimutatható, hogy a jómódúak vagyona nőtt. A lakosság pénzügyi a vagyonában ugyanis megugrottak a részvények és részesedések (ezt az Allianz is kiemeli, amit a tőzsde jó teljesítményével is indokol). Az alacsonyabb jövedelmű háztartások azonban szinte egyáltalán nem rendelkeznek üzleti részesedéssel, míg a két legfelső szegmensbe tartozó magas jövedelmű réteg vagyonának mintegy 20 százalékát az üzletrészek teszik ki.

Ráadásul a magyar statisztikát „megbolondítja” az is, hogy a magánnyugdíj-pénztári (manyup) befektetések már csak várományként – korrekciós tételként – szerepelnek a jegybanki statisztikában. Vagyis az államhoz került manyup-pénz a ott még része a lakosság pénzügyi vagyonának, de valójában nem rendelkezhet senki felette. (Már 2014 nyarán jelezte az MNB: a mintegy háromezermilliárdos átvett vagyont a háztartásokkal szembeni egyéb kötelezettségként kell kimutatni a központi kormányzat mérlegében. Az „átvezetés” 35 év alatt megy végbe (az állami kötelezettséget a nyugdíjkifizetések csökkentik). A statisztikákban ezzel a „mutatvánnyal” váltak vagyonosabbá a magyar háztartások. Ez tavaly év végén 2835,4 milliárd forintot jelentett.

Nálunk még igazságtalanabb lett a vagyon eloszlása

Idén nyáron a GKI a jövedelmek egyenlőtlenségéről készített cikkéből az derült ki, hogy a legmagasabb jövedelmet elérő tized Magyarországon 2010. és 2016. között a szegényebbek kárára gyarapodott. A jövedelmek esetében a teljes tortából kevesebb jutott a szegényebbeknek, stagnált a középosztály, nagyot nyertek viszont a gazdagabbak.

Az Allianz tanulmánya is azt jelzi, hogy a vagyon eloszlása is igazságtalanabbá vált egy év alatt. Az vagyonelosztás úgynevezett Gini-indexe ugyanis egy év alatt 0,60 százalékról 0,62 százalékra nőtt. (Az index szerint a 0 azt jelenti, hogy teljesen egyenlően oszlanak meg a javak a szereplők – itt háztartások – között, míg a 100 százalék a teljes egyenlőtlenséget mutatja.)

Itt tesztelheti, van-e esélye a gazdagságra, vagy azt, miként viszonyul a pénzhez

Nézze meg karikatúránkat is

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: gazdag, vagyon, vagyonosodás, középosztály, Allianz