Utolsó előttiek vagyunk az EU-ban az egészséges társadalom területén

Naponta 110 ezren vannak táppénzem

2024. március 22. Egy év alatt is jelentősen romlott Magyarország versenyképessége, és éppen a kulcsfontosságú területeken figyelhető meg a visszaesés. Jelentős hazánk elmaradása az EU és a közvetlen régiós versenytársaink átlagához képest is a humán tőke minőségét befolyásoló egészségügy és oktatás területén – derül ki a Magyar Nemzeti Bank Versenyképességi jelentéséből.

Nagyon nem mindegy, hogyan is állunk a versenyképességgel Magyarországon, ugyanis annak javítása a külső sokkokkal, válságokkal szemben is ellenállóbbá teszi a gazdaságot – derült ki a Magyar Nemzeti Bank 2023-as Versenyképességi jelentéséből.

Tovább romlott a versenyképesség

Magyarország versenyképessége két hellyel romlott az utolsó, 2022-es versenyképességi jelentés óta, ami markáns gyengülést jelent – ismertette a jelentést Kuti Zsolt, az MNB igazgatója online tájékoztatóján. Ma hazánk a 19. helyen áll az Európai Unió 27 országából. A 14 vizsgált versenyképességi területből 9 esetében romlott hazánk teljesítménye, a maradék ötben vagy stagnált vagy javult. Problémát jelent, hogy olyan kulcsterületeken volt romlás, mint a humán tőke minősége és a digitalizáció.

Versenyképességünk romlását nemzetközi rangsorok is visszaigazolják. Az IMD rangsorában 2023-ban 7 helyet rontottunk. A válságos időszakokban felerősödik a versenyképesség szerepe. Az MNB szerint a versenyképességi gyengeségek hozzájárultak a 2023-as év magas inflációjához és visszaeső gazdasági teljesítményéhez.

A magas inflációhoz is hozzájárult

A visegrádi országokkal szemben kialakult inflációs többletünk közel kétharmadát az élelmiszerárak okozták, amiben számottevő szerepet játszott a magyar élelmiszeripar alacsony termelékenysége és a szektorban jelentkező túlzott profitnövekedés. Mindehhez hozzájárultak az energiafelhasználás és -gazdálkodás terén azonosított versenyképességi hiányosságaink. A magyar energiafüggőség az Unió átlagát enyhén, de a régiós átlagot jelentősen meghaladja. Érdemi csökkentése mind energetikai, mind inflációs és versenyképességi oldalról szükséges.

Hol romlott?

Magyarország pontszámában számottevő vissza-esés történt a Háztartási megtakarítások aktivizálása és a Külgazdaság és gazdaságszerkezet területeken, de romlott a teljesítményünk például a Zöld gazdaság és a Versenyképes energiafelhasználás területein is. 5 területen javult hazánk pontszáma, legnagyobb mértékben a Kkv stratégia és a Modern infrastruktúra esetében.

Továbbra is jelentős elmaradás azonosítható azonban az EU és a közvetlen régiós versenytársaink átlagához képest is a humán tőke minőségét befolyásoló Egészséges társadalom és Tudásalapú társadalom területek esetében, köztük a 21. század kitörési pontját jelentő digitális készségek terén.

Nagy gond van az egészséggel

Az egészség a nemzeti vagyon része, és az országok legfontosabb erőforrásának, a humán tőkének az alapja. A népesség egészségi állapota nem pusztán személyes és családi ügy, hanem az egyik kiemelkedően jelentős nemzetgazdasági kérdés is, hiszen az egészségi állapot az elérhető munkaerő minőségén és mennyiségén keresztül befolyásolja egy ország gazdasági teljesítőképességét és versenyképességét – írja jelentésében az MNB.

Az Egészséges társadalom területen Magyarország 39,3 ponttal a 26. helyezést érte el a 27 uniós tagállam körében 2023-ban. Az előző évhez képest 2,2 ponttal csökkent hazánk pontszáma, ami 1 helyes romlást jelentett a rangsorban. A magyar pontszám továbbra is érdemben elmarad a régiós (52,5 pont) és az uniós (60,7 pont) országok átlagától.

Magyarország élen jár a megelőzhető halálozás és kezelhető okokból történő halálozás mutató esetében. A magyar lakosság egészségügyi állapota nem kielégítő. Ma napi szinten 110 ezer ember esik ki a munkából táppénzre kerülve. Ez majdnem harmadával nőtt az elmúlt években. Ennek jelentős a hatása a napi munkára, a GDP alakulására – hangsúlyozta Kuti Zsolt. Ilyen szempontból is kritikus fontosságú az egészségügyi állapot javítása, azon belül is a prevenció szerepe.

Jelentős problémák vannak az oktatással

Az oktatás terén is elég rosszul állunk az uniós rangsorban, és tavaly újabb helyezést sikerült rontanunk, ezzel hátulról a harmadik csúsztunk, így „elértük” a 25. helyezést a 27 tagállam körében a Tudásalapú társadalom területen elért 31,5 pontunkkal. A magyar pontszám továbbra is érdemben elmarad a régiós (46,5 pont) és az uniós (49,0 pont) országok átlagától. A hazai pontszám romlásához főként a reál végzettséget szerzők számának előző éves kiugrása utáni visszaesés, illetve a PIRLS tesztek gyengébb eredményei járultak hozzá.

Magyarországon a képzettség nélküli korai iskolaelhagyás mértéke több mint kétszerese a többi visegrádi ország átlagának, miközben a felsőfoktatásban tanuló, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok aránya is az egyik legalacsonyabb az uniós országok között.

Fordulat kellene

Az MNB szerint az egyensúlyok mielőbbi helyreállítására és teljes versenyképességi fordulatra van szükség. A versenyképességi fordulathoz és a tartós felzárkózáshoz nélkülözhetetlen a magyar gazdaság átállítása a mennyiségiről a minőségi növekedési modellre. Ehhez átfogó strukturális reformok szükségesek a meglévő erőforrások hatékonyabb kihasználása és a termelékenység dinamikusabb növelése érdekében. Elengedhetetlen az elegendő számú, egészséges és képzett munkaerő, a vállalatok innovációs, digitalizációs és exportpiaci képességének erősítése, a finanszírozási források egyszerű és gyors hozzáférése, az állami bürokratikus terhek további csökkentése, valamint az energiahatékony és zöld gazdaság megteremtése – áll a jelentésben.

Szerző: Lovas Judit
Címkék: Magyar Nemzeti Bank, MNB, Versenyképességi jelentés, GDP, egészségügy, oktatás, Tudásalapú társadalom, Egészséges társadalom