Negyedére is eshet a nyugdíj?

Fotó: Latzer Anna

2014. október 19. A hazai nyugdíjrendszer nem lesz képest tartani azt a gyakorlatot, hogy az átlagjövedelem magas arányát folyósítsák az idősebbeknek – mondta el Nagy Csaba, az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztárának (önyp.) vezetője, a pénztárszövetség egykori elnöke. Úgy véli, 30-40 év múlva a mostani helyettesítési ráta a fizetés 80 százalékáról annak húsz-harminc százalékára csökkenhet.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adatai szerint folyamatosan növekszik a korbetöltött öregségi nyugdíjellátásban részesülők száma. Csak az utóbbi hat évben több mint húsz százalékkal emelkedett. – hangsúlyozták az OTP Önyp. sajtóreggelijén. A pénztár vezetője, Nagy Csaba (aki a Stabilitás Pénztárszövetség alapítója, hosszú időn keresztül elnöke volt) számos grafikon és statisztika segítségével demonstrálta, mennyire aggasztóak a kilátások. A legnagyobb probléma, hogy egyre többeket tartunk el egyre kevesebben. A nyugdíjrendszer szempontjából figyelmeztető adatként említette, hogy Magyarország termékenységi arányszáma az egyik legalacsonyabb Európában.

Az OTP Önyp. tagsága – hangzott el a beszélgetésen – már közel 218 ezer embert számlál, ami a teljes piac negyede. A pénztárnál fennállásának húsz éve alatt már 350 ezren fordultak meg (közülük sokan már felvehették pénzüket). Jelenleg a tagok több mint 175 milliárd forintját kezelik. Az idén a második negyedévben a pénztár a válság óta először – szemben a piaci rendekkel – már növelni tudta taglétszámát.

Mint állította: a hazai lakosság jelentős része láthatóan még nincs tisztában azzal, hogy a hazai nyugdíjrendszer a mostani formájában nem lesz képes tartani a jelenlegi helyettesítési rátát. A gyakorlatban – fejtette ki – ez azt jelenti, hogy amíg egy ma nyugdíjba vonuló munkavállaló a fizetése nyolcvan százalékára számíthat nyugdíjjárulékként, addig ez a szám a jövőben húsz-harminc százalékra csökkenhet.

Érdemes hosszú távra gondolkodni

Egy átlagos nyugdíjas – mint arról korábban írtunk – 2014-ben az átlagkereset 71,4 százalékát kapja (ez az arány 2011-ben még 67 százalék alatt volt). Sokan ezért úgy gondolják, túl sok pénz megy öregségi ellátásra. Mások viszont (velünk együtt) úgy vélik, nem a nyugdíj sok, hanem az átlagbér kevés. Nemcsak a vágyakhoz, hanem a valósághoz képest is. A szakértők már évekkel ezelőtt ezermilliárdra tették a láthatatlan jövedelmek nagyságát, ez a szám pedig, az egyre újabb és újabb rekordot döntő készpénzállományt látva, inkább jócskán nőtt, semmint csökkent. A gazdaság fehérítése, a hatékonyság növelése tehát jócskán módosíthat(na) a számokon.

Az ezzel együtt tény, hogy a helyettesítési ráta (mint az látszik a világ más tájain is) szinte biztosan csökken majd. Nyilvánvaló tehát, hogy aki nem akar nyomorogni idősebb korában, jól teszi, ha minél előbb elkezd félretenni. Ha valaki havonta ötezer forintot tesz be az OTP-nél nyugdíjpénztári számlájára harminc évig, annak ezt követően húsz éven keresztül közel 31 ezer forintos járadékot tudnak folyósítani (ezt évi három százalékos pénzromlással és hat százalékos hozammal kalkulálták). Ugyanez húsz éves megtakarítási időszak után nem éri el a 14 ezer forintot.

Nem mellékes, hogy ha valaki nem éri meg a szolgáltatás, akkor sem vész el a pénz. A maradék vagyont az örökösnek kifizetik. Az önyp. azért is kedvező takarékoskodási forma, mert (mint arról már írtunk), a nyugdíjmegtakarítás terhére kölcsönt is fel lehet venni. Közben pedig a megmaradt pénz tovább gyarapszik. A nemfizetőket sem igazán „büntethetik” a kasszák, a tagságukat szüneteltetőktől vállalt tagdíjuk arányában csak csekély összeget vonhatnak le a pénztárak, azt is csak a megtermelt hozamból.

Az önkéntes nyugdíjpénztári számlára jutó összeget itt kalkulálhatja, és itt találhat további részleteket is erről a takarékoskodási formáról

Címkék: nyugdíj, önkéntes nyugdíjpénztár, járadék, megtakarítás, OTP