Lecsúszott a Tesco, nagyot menetelt a Lidl
2021. augusztus 5.
Hosszú időn keresztül ment az ábrándozás a Tesco kivonulásáról, amivel közelebb kerülhetett volna a kormány ahhoz, hogy a bankszektorhoz hasonlóan a kiskereskedelemben is magyar (értsd NER-es) kéz legyen többségben. A friss adatok azonban már a Tesco harmadik helyre csúszását mutatják, ami nehezítheti ezt a próbálkozást.
Az idén júniusban a KSH adatai szerint magához tért a kiskereskedelem, a bolti forgalom volumene (tehát a darabok és kilók) a nyers adat szerint 6,2 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 5,8 százalékkal ugrott meg az egy évvel korábbihoz képest. Az élelmiszer-kiskereskedelem 74 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek ugyanilyen összevetésben 8,5 százalékkal tudtak többet eladni. Az eladások volumene a használtcikk-üzletekben 31 százalékkal, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 18 százalékkal, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 9,9 százalékkal nőtt.
Tulajdonképpen a friss statisztika is azt igazolja, hogy nekiálltak ugyan költeni a magyarok, de az árérzékenységük is nőhetett. A GKI egy nemrégiben kiadott elemzésében leírta: a magyar kiskereskedelmi piac jelentősen átalakult. A legszembetűnőbb a diszkontok térnyerése. Ezt a gazdaságkutatók mindenekelőtt azzal magyarázzák, hogy ezek a láncok olyan üzleti modellt alkalmaznak, amellyel gyorsan tudnak reagálni az új vásárlói igényekre.
A diszkontok sokat fordítanak arra, hogy a minőséghez képest jellemzően kedvező árfekvésű és bővülő választékú kínálat (például a vega, vegán, laktóz- és gluténmentes igények kiszolgálása) mellett hatékonyak is legyenek. Mindezt megfejeli még a tudatos hálózatépítés. Mint a GKI leírta: részben új boltok alapításával, részben a többi üzletlánc és egyéni kereskedő vásárlói körének elszippantásával törtek előre a diszkontláncok. 2010 és 2020 között a Lidl bolthálózata 51, az Aldié 74, míg a Penny Marketé 40 üzlettel bővült, forgalmuk pedig rendre 3,7-szeresére, 6,7-szeresére, illetve 2,3-szeresére emelkedett. Ezzel 2020-ra a Lidl lett a legnagyobb kereskedelmi üzletlánc Magyarországon.
Ezek után aligha meglepő, hogy – mint azt a Napi.hu a beszámolókból összeszedte – a magyar boltláncok listavezető helyét hivatalosan is átvette a Lidl. A boltlánc belföldi nettó árbevétele a 2020 márciusától 2021 februárjának végéig tartó üzleti évben 667 milliárd forintot tett ki, ami több mint 21 százalékos növekedésnek felel az egy évvel korábbi 551 milliárd forinthoz képest.
A korábbi piacvezető, a Tesco nem csak a Lidlt volt azonban kénytelen maga elé engedni. A magyar Tesco belföldi nettó forgalma - 2020 márciusától 2021 február végéig - közel 588 milliárd forintra rúgott, ez éves szinten 2 százalékos csökkenést jelent. Ezzel a Tesco csak a harmadik az új listán, mivel a Spar - amely már májusban publikálta eredményeit - hivatalos beszámolója szerint 630 milliárd forintos bevételt ért el belföldön, 10 százalékkal többet, mint 2019-ben.
A dobogósok után következik az Auchan. A főként hipermarketeket működtető boltlánc 7 százalékos pluszt ért el, így 356 milliárd forint volt a magyarországi nettó bevétel. A diszkontláncok közül a Penny Market 14 százalékos növekedéssel 307 milliárd forint feletti belföldi bevétellel zárta a múlt évet. Az Aldi forgalma pedig 19 százalékot bővülve 292 milliárd forint fölé került. Hangsúlyozni kell, hogy ez a rangsor csak a külföldi kézben lévő magyarországi boltláncokat tartalmazza.
Az már tavaly kiderült, hogy a magyar láncokat bevétel és piaci részesedés alapján is lelépték a diszkontok és a hiperek. Az elmúlt években a statisztika szerint a magyarországi boltok száma jelentpsen csökkent. A részletes adatok pedig azt mutatták, hogy a CBA, a Real és a Coop hálózatából tűntek el üzletek. Érdemes felidézni, hogy Baldauf László, a CBA üzletlánc korábbi elnöke több boltját eladta. Egy részüket a Lidl működteti tovább, más részük pedig a Sparhoz került.
A legnagyobb magyar tulajdonú élelmiszeripari vállalatok is esélyt kaphatnak arra, hogy kormányzati háttértámogatással vételi ajánlatot tegyenek egyes külföldi élelmiszer-kiskereskedelmi multik magyarországi leánycégeire – írta meg alig több mint egy hónapja a Növekedés.hu. A cikkben a portál emlékeztet arra, hogy Nagy István agrárminiszter a nekik adott interjúban korábban kifejtette: e szektorban ma olyan mértékű képződött profit hagyja el az országot, „amit nem lehet annyiban hagyni”.
Korábban érzékelhető volt, hogy a kormány nagyon bízik abban, a Tesco távozik, amivel a piacvezető hely felszabadul. Mostanra nehezebbé válhatott a NER-es piacszerzés. Tény persze, hogy rengeteg (végső soron a mi mindannyiunk zsebéből kivett) pénzzel azért sokra lehet jutni. Ezt bizonyíthatja, hogy végül csak sikerült létrehozni egy meghatározó magyar bankcsoportot. Az azért még mindig a jövő zenéje, hogy a Magyar Bankholdingba összetolt Takarékbank, MKB és Budapest Bank végül mire jut a piacon, és az új gigabank létéből mennyi haszna, vagy kára származik a magyaroknak.
Szerző: Azénpénzem
Címkék: kiskereskedelem, üzletláncok, KSH, GKI, Lidl, Spar, Tesco, Aldi, Penny, CBA, Real, Coop
Nehezebben bírhat a kormány a kiskereskedelemmel, mint a bankokkal
Mindez a pénzről szól
Fotó: Azénpénzem
Fotó: Azénpénzem
Az idén júniusban a KSH adatai szerint magához tért a kiskereskedelem, a bolti forgalom volumene (tehát a darabok és kilók) a nyers adat szerint 6,2 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 5,8 százalékkal ugrott meg az egy évvel korábbihoz képest. Az élelmiszer-kiskereskedelem 74 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek ugyanilyen összevetésben 8,5 százalékkal tudtak többet eladni. Az eladások volumene a használtcikk-üzletekben 31 százalékkal, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 18 százalékkal, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 9,9 százalékkal nőtt.
Tulajdonképpen a friss statisztika is azt igazolja, hogy nekiálltak ugyan költeni a magyarok, de az árérzékenységük is nőhetett. A GKI egy nemrégiben kiadott elemzésében leírta: a magyar kiskereskedelmi piac jelentősen átalakult. A legszembetűnőbb a diszkontok térnyerése. Ezt a gazdaságkutatók mindenekelőtt azzal magyarázzák, hogy ezek a láncok olyan üzleti modellt alkalmaznak, amellyel gyorsan tudnak reagálni az új vásárlói igényekre.
A diszkontok sokat fordítanak arra, hogy a minőséghez képest jellemzően kedvező árfekvésű és bővülő választékú kínálat (például a vega, vegán, laktóz- és gluténmentes igények kiszolgálása) mellett hatékonyak is legyenek. Mindezt megfejeli még a tudatos hálózatépítés. Mint a GKI leírta: részben új boltok alapításával, részben a többi üzletlánc és egyéni kereskedő vásárlói körének elszippantásával törtek előre a diszkontláncok. 2010 és 2020 között a Lidl bolthálózata 51, az Aldié 74, míg a Penny Marketé 40 üzlettel bővült, forgalmuk pedig rendre 3,7-szeresére, 6,7-szeresére, illetve 2,3-szeresére emelkedett. Ezzel 2020-ra a Lidl lett a legnagyobb kereskedelmi üzletlánc Magyarországon.
Nem csak az arany, az ezüst is odaveszett
Ezek után aligha meglepő, hogy – mint azt a Napi.hu a beszámolókból összeszedte – a magyar boltláncok listavezető helyét hivatalosan is átvette a Lidl. A boltlánc belföldi nettó árbevétele a 2020 márciusától 2021 februárjának végéig tartó üzleti évben 667 milliárd forintot tett ki, ami több mint 21 százalékos növekedésnek felel az egy évvel korábbi 551 milliárd forinthoz képest.
A korábbi piacvezető, a Tesco nem csak a Lidlt volt azonban kénytelen maga elé engedni. A magyar Tesco belföldi nettó forgalma - 2020 márciusától 2021 február végéig - közel 588 milliárd forintra rúgott, ez éves szinten 2 százalékos csökkenést jelent. Ezzel a Tesco csak a harmadik az új listán, mivel a Spar - amely már májusban publikálta eredményeit - hivatalos beszámolója szerint 630 milliárd forintos bevételt ért el belföldön, 10 százalékkal többet, mint 2019-ben.
A dobogósok után következik az Auchan. A főként hipermarketeket működtető boltlánc 7 százalékos pluszt ért el, így 356 milliárd forint volt a magyarországi nettó bevétel. A diszkontláncok közül a Penny Market 14 százalékos növekedéssel 307 milliárd forint feletti belföldi bevétellel zárta a múlt évet. Az Aldi forgalma pedig 19 százalékot bővülve 292 milliárd forint fölé került. Hangsúlyozni kell, hogy ez a rangsor csak a külföldi kézben lévő magyarországi boltláncokat tartalmazza.
Nagyon fáj a foguk erre a pénzre
Az már tavaly kiderült, hogy a magyar láncokat bevétel és piaci részesedés alapján is lelépték a diszkontok és a hiperek. Az elmúlt években a statisztika szerint a magyarországi boltok száma jelentpsen csökkent. A részletes adatok pedig azt mutatták, hogy a CBA, a Real és a Coop hálózatából tűntek el üzletek. Érdemes felidézni, hogy Baldauf László, a CBA üzletlánc korábbi elnöke több boltját eladta. Egy részüket a Lidl működteti tovább, más részük pedig a Sparhoz került.
A legnagyobb magyar tulajdonú élelmiszeripari vállalatok is esélyt kaphatnak arra, hogy kormányzati háttértámogatással vételi ajánlatot tegyenek egyes külföldi élelmiszer-kiskereskedelmi multik magyarországi leánycégeire – írta meg alig több mint egy hónapja a Növekedés.hu. A cikkben a portál emlékeztet arra, hogy Nagy István agrárminiszter a nekik adott interjúban korábban kifejtette: e szektorban ma olyan mértékű képződött profit hagyja el az országot, „amit nem lehet annyiban hagyni”.
Korábban érzékelhető volt, hogy a kormány nagyon bízik abban, a Tesco távozik, amivel a piacvezető hely felszabadul. Mostanra nehezebbé válhatott a NER-es piacszerzés. Tény persze, hogy rengeteg (végső soron a mi mindannyiunk zsebéből kivett) pénzzel azért sokra lehet jutni. Ezt bizonyíthatja, hogy végül csak sikerült létrehozni egy meghatározó magyar bankcsoportot. Az azért még mindig a jövő zenéje, hogy a Magyar Bankholdingba összetolt Takarékbank, MKB és Budapest Bank végül mire jut a piacon, és az új gigabank létéből mennyi haszna, vagy kára származik a magyaroknak.
Szerző: Azénpénzem
Címkék: kiskereskedelem, üzletláncok, KSH, GKI, Lidl, Spar, Tesco, Aldi, Penny, CBA, Real, Coop
