Nem bízunk a bankárokban!

2013. október 9. A GfK Hungária felmérése szerint kevésbé bízunk a bankárokban, akikre a pénzünket bízzuk, mint a reklámszakemberekben, akik bevallottan a kicsalásán munkálkodnak. A bankárok megítélése (aligha meglepően) három év alatt jókorát romlott. A bizalmi lista elején amúgy a tűzoltók, végén a politikusok állnak.

A „szakmák iránti bizalom” vizsgálatot a GfK Hungária piackutató ezerfős, országosan reprezentatív mintán készítette személyes megkérdezéssel a 15-69 évesek körében. Az adatokat 2013. augusztusában vették fel.

A politikusok előtt az utolsó előtti helyen végeztek a bankárok abban a felmérésben, amelyben a GfK Hungária vizsgálta a különböző szakmák iránti bizalmat. A bankárok rossz megítélése nyilvánvalóan a válságnak és a mostanában a bankvilágot érő erőteljes támadások következménye (hasonlóan járhattak az ügyvédek is). Ezt az is mutatja, hogy az előző felmérés idején, 2008-ban százból még 48 ember mondta, hogy bízik a bankárokban. Ezzel együtt azonban meglepő: végül is a pénzünket bízzuk rájuk. A listát egyébként már hosszú ideje a tűzoltók vezetik 95 százalékos, vagyis lényegében abszolút bizalmi szinttel. Érthető: ők azok a kemény és fegyelmezett emberek, akikre bajban számíthatunk, de akikhez nem társul egyben a hatalom képzete, mint az – egyébként szintén a felső harmadban található - a katonákhoz vagy rendőrökhöz . Második helyre a postások kerültek, akiket a tanárok és tanítók, majd az orvosok követnek.

A lista utolsó harmadában a bankárok előtt az újságírók állnak. Igazi furcsaság azonban, hogy a reklámszakemberek előttük, a marketing szakemberek pedig még jobb helyen, az ügyvédeket, papokat (!) és a szakszervezeteket is megelőzve állnak. Annak ellenére is, hogy ez a két szakma nyíltan, bevallottan arra törekszik, hogy a pénzünket kicsalja.

Az egyes szakmák képviselőinek bizalmat szavazók aránya (százalék)

	2013.	2008.
Tűzoltók	95	95
Postások	93	90
Tanárok, tanítók	90	81
Orvosok	84	86
Katonaság	79	78
Piackutatók	74	69
Rendőrök	74	70
Környezetvédők	71	69
Jótékonysági szervezetek	62	53
Bíróság, bírák	60	67
Köztisztviselők, önkormányzati képviselők	56	54
Marketing szakemberek	54	56
Ügyvédek	53	60
Papság	52	53
Szakszervezetek	51	45
Vállalatvezetők	51	47
Reklámszakemberek	39	44
Újságírók	34	34
Bankárok	31	48
Politikusok	16	17

Címkék: GfK, bizalom, felmérés

Kapcsolódó anyagok

LEGRFRISSEBB CIKKEK

Leálltak az emberek az állampapír-vásárlással
2025. január 24. Jelentősen megcsappant a lakossági állampírok vonzereje tavaly az év utolsó harmadában, így a tervezetthez képest százmilliárdokkal kevesebbet vásároltak belőlük tavaly az emberek – számolta ki az Azénpénzem.hu a legfrissebb adatokból. Az utolsó hónapokban alig nőtt az állomány, sőt decemberben egyenesen csökkent. Közben a miniszterelnök szerint egy fantasztikus év kezdete, ha az állam kamatot fizet az állampapírra, pedig ez mindössze annyit jelent, hogy nincs államcsőd.

Lakossági forintokból remél Orbán Viktor fantasztikus évet
2025. január 23. A tavalyi decemberi bolti forgalom gyengécske, a januári inflációs adat viszont magas lehet majd. Úgy tűnik tehát, hogy a magyar gazdaságról megjelenő adatok nem adnak sok okot az örömre. A kormányzat érzékelhetően most az állampapírok kamatfizetésétől várja a fogyasztási fordulatot.

18 millióra nő az alanyi áfamentesség határa
2025. január 24. A nemzetgazdasági miniszter tegnapi bejelentése szerint visszamenőlegesen, 2025. január 1-jétől 12 millió forintról 18 millió forintra emelik meg az alanyi áfamentesség értékhatárát. Kérdés, hogy mi lesz azokkal, akik tavaly átlépték a határt.

Csak a magyarok tizede hiszi el, hogy fantasztikus év lesz 2025
2025. január 23. Míg a kormány a miniszterelnökkel az élén arról győzködi a lakosságot, hogy 2025 fantasztikus év lesz, addig egy friss kutatás szerint a magyarok mindössze 12 százaléka vár nagyon pozitív, fantasztikus évet. A többség nem derűlátó. Az is kiderült, hogy nem a háborútól, hanem az inflációtól rettegünk.

Már nem száguldottak annyira a kimutatott bérek
2025. január 23. Tavaly novemberre a KSH ismét elképesztően magas átlagbérekről jelentett, de a dinamika alulmúlta az októberit. A bruttó átlagkereset ugyanis az előző havi 12,9 százalékos növekedés után 11,9 százalékos lett. A középérték 12,5 százalékkal emelkedett az októberi 15,9 százalék után.