Hiába reménykedünk a kamatok emelésében

Nem fog megállni a betétkivonás

Fotó: clipart.com

2023. augusztus 17. Hiába aggódik a Magyar Nemzeti Bank a betétkivonás miatt, azt a bankok egyelőre nem fogják megállítani. A számok alapján ugyanis egyre inkább úgy tűnik, hogy a megtakarítások feléléséről van szó. Ha pedig a bankbetétet szeretnék vonzóvá tenni más megtakarítási formákkal szemben, az annyira sokba kerülne, hogy veszteséget okozna. A bankok tehát továbbra sem adnak majd kamatot a pénzünkre.

Az állam olyan sok helyen és olyan sok formában avatkozott már be a piaci folyamatokba, hogy azokat teljesen eltérítette a normál működéstől, és már a saját maga által okozott problémákat akarja orvosoltatni a piaci szereplőkkel. Ennek egyik példája az, hogy a jegybank most elkezdett aggódni amiatt, hogy ömlik ki a pénz a bankokból, ezért frissen kiadott vezetői körlevelében felszólította a bankokat, hogy kiemelten figyeljenek a betétkivonások miatti kockázatokra.

Alacsony kamatok

A pénz kiáramlásának – szerintünk - több oka is van. Az állam éveken keresztül a piacinál jóval magasabb kamatot fizetett a lakossági állampapírokra, majd az infláció tavalyi berobbanásával még ráígért a korábbi kamatszintre, amikor mérséklődött a kereslet. Aki tehát hajlandó volt állampapírba tenni a pénzét, már korábban is megtette.

A bankok az elmúlt években nem tudtak versenyre kelni a piacinál magasabb kamatot kínáló állampapírral, de nem is akartak, hiszen így is dőlt a pénz hozzájuk, ráadásul a korábbi években a jegybanki és állami programoknak köszönhetően fürödtek a likviditásban. Nem léptek akkor sem, amikor már emelkedtek a pénzpiaci hozamok.

2021 őszén az Azénpénzem.hu megkérdezte Kovács Antalt, az OTP vezérigazgató-helyettesét, hogy mikor emel kamatot a bank, hiszen a magasabb betéti kamatoknak köszönhetően többen is lekötnék a pénzüket, és a készpénz egy része is a bankokhoz menne. Szerinte nem a kamatokon múlik, hogy valaki bankba teszi-e a pénzét, hiszen a jelenlegi szinten is sokan ide teszik, csak lekötetlenül hagyják, és ez nem változna magasabb kamatok esetén sem. – Ha van éles piaci verseny, arra reagálni kell – hangsúlyozta akkor. Nem változott a helyzet 2022 őszére sem, Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója pedig a pénzintézet sajtótájékoztatóján kérdésünkre arról beszélt, hogy itt is a kereslet-kínálati viszonyok alakítják az árakat. Vagyis sok pénz van a bankoknál ezen az alacsony kamatszinten is, amíg mások nem szipkázzák el a pénzeket, nem szükséges emelniük.

Az elmúlt közel 10 év piaci folyamatait elnézve azt megállapíthatjuk, hogy 2022 tavaszáig valóban nőtt a bankokban tartott lakossági megtakarítás, de közben át is alakult. Míg korábban a betétek kétharmada volt lekötve, az alacsony kamatok miatt mára már csak a bankban tartott pénz negyede, a többi látra szóló számlán van.A betéti kamatok alacsony szintje miatt az MNB már másfél éve elkezdett aggódni, sőt valamiféle fellépést is belengetett a bankok ellen. Csakhogy közben a 2022-es választásokat követően bejelentették a különadókat, köztük a bankokét is, ezzel a kormány elintézte, hogy ne kapjunk magasabb betéti kamatot a pénzünkre.

Mióta megy ki a pénz?

A bankokban tartott lakossági betét egészen 2022 februárjáig nőtt, a betétkivonás akkor indult el. Akkor – közvetlenül a választások előtti nagy kormányzati pénzosztogatásnak köszönhetően – csúcsra futott a lakossági megtakarítás. A pénzkivonással portálunk többször is foglalkozott, kérdeztük a bankokat is, hogy nem aggasztja-e őket, hogy látra szóló betétben van a megtakarítás nagy része, de a likviditásbőség miatt nem nagyon izgatták magukat – legalábbis látszólag – a számokon.Mint korábban megírtuk, a bankokból egy év alatt, 2022. március végétől 2023. március végéig összességében 1322 milliárd forintot vont ki a lakosság, az ott tartott 11284 milliárd forint 9962 milliárd forintra apadt. Június végére pedig 9456 milliárd forintra csökkent úgy, hogy a júniusban látványos, 277 milliárd forint volt a betétkivonás. Úgy tűnik, erre már az MNB is aggódni kezdett, ezért jött most a körlevél, hogy tegyenek valamit a bankok.

De hát mit tegyenek?

Egyrészt pénzéhségében maga az állam repült rá az emberek megtakarítására erőszakosan: a júniusi betétkivonásra magyarázatot adhat a megtakarításokra kivetett extra adó. Hiszen az MNB számaiból az is kiderül, hogy a háztartások 325 milliárd forinttal növelték a befektetési alapokban lévő megtakarításaikat, 376 milliárd forint pedig állampapírba vándorolt, ebből 185 milliárd forint – az ÁKK szerint - lakossági állampapírba. (Ha valaki még júniusban fektetett befektetési jegybe, akkor júliustól nem terheli a szocho. Az állampapíron elért hozamot/kamatot pedig még a 15 százalékos kamatadó sem csökkenti.)Maga a kormány akarta a folyószámlákon tartott pénzeket állampapírba terelni – Nagy Márton miniszter korábban úgy fogalmazott, hogy az extra adó miatt a bankok lakossági forrásainak 5-10 százaléka mozdulhat meg –, azonban az elmúlt időszakban a lekötött betétek állománya is csökkent.

Ha tehát az állam a magas állampapír kamattal, valamint a bankbetétekre és egyéb megtakarításokra kivetett extra sarccal akarja magához kényszeríteni a megtakarításokat, akkor ezzel csak olyan magas betéti kamattal lehetne versenyezni, ami kitermelhetetlen. (Ha egyáltalán akarnának a bankok versenyezni.)

Ugyanis a 15 százalékos betéti kamat, ami magasabb lenne a legfrissebb állampapír kamatánál, a szochoval együtt 28 százalékra nőtt adó után már csak nettó 10,8 százalékos kamatot jelentene a megtakarítónak. Ez tehát járhatatlan út.

Feléljük a pénzt

Másrészt nem is biztos, hogy más megtakarításokba megy a bankból a pénz. A lakosság megtakarítási szokásait vizsgáló egyéb felmérésekből ugyanis az derül ki, hogy egyre többen felélik a félretett pénzüket. Így leginkább az valószínűsíthető, hogy van egy viszonylag szűk megtakarító réteg, ők vesznek most újonnan állampapírt és vettek befektetési jegyet, míg a lakosság nagyobb része éppen feléli a bankban és egyéb megtakarításokban (biztosítás, nyugdíjpénztár) félretett pénzét.

Ezt erősíti minden egyéb adat is. Az MNB a forgalomban levő készpénz csökkenéséről számolt be. Az általunk készített grafikonon is látszik a 2022 végi kiugrást követően hónapról hónapra mérséklődött a forgalomban levő kápé. Ráadásul a jegybanki statisztikák is szépen megmutatják, hogy elsősorban a megtakarítási célú nagyobb címletek iránti kereslet mérséklődött, a tranzakciós célú, kisebb bankjegycímletek iránti kereslet pedig nő. Ahogy az MNB fogalmazott: „infláció és ezzel összefüggésben a reáljövedelmek csökkenése a készpénzhasználati szokásokra is hatással van”. Vagyis felélik az emberek a megtakarításként tartott készpénzüket is. De a legfrissebb, a folytatódó recessziót mutató GDP adat (a GDP éves szinten 2,4 százalékkal csökkent, az előző negyedévhez képest pedig 0,3 százalékkal esett vissza) és a hozzá fűzött magyarázat is azt igazolja, hogy bajban a lakosság. (Visszaeső kiskereskedelmi forgalom és piaci szolgáltatások.)

Vagyis, ha nekünk van igazunk, és a pénzkivonás a megtakarítások felélését jelenti, ez ellen nem is tudnak mit tenni a bankok. Ezt csak a javuló gazdasági helyzet tudja megállítani.

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Lovas Judit
Címkék: bankok, megtakarítás, betét, hozam, szocho, kamatadó, befektetési alap, Nagy Márton, állampapír, MNB