Autót, lakást, de drága bútort sem lehetne kápéért venni

Nem hozhatná a postás a nyugdíjakat

Eltüntetnék
Fotó: Latzer Anna

2019. november 12. A következő évben nyugdíjba vonulók már ne választhassák ellátmányuk postai kézbesítését, 2023-tól pedig minden nyugdíjasnak kötelező legyen a bankszámla – javasolja a Magyar Bankszövetség. Emellett szeretnék elérni még, hogy félmillió forint feletti összeget csak utalni lehessen.

Meglehetősen sokrétű javaslatcsomagot dolgozott ki a bankszövetség a pokoli méretűre duzzadt készpénzállomány csökkentése érdekében. (A teljes anyagot itt nézheti meg.) Amennyiben a kormány elfogadja, akkor a jövőben autót, lakást, de akár drága bútort sem lehetne kápéért venni. Jelenleg a vállalkozások 1,5 millió feletti tranzakciójára van korlát, a jövőben viszont mindenkire (magánszemélyekre is) kiterjedően erős szankciókkal jogszabály tiltaná a készpénzhasználatot 500 ezer forint felett.

Bankszövetségi javaslatok a készpénzállomány csökkentésére
Megnevezés	Intézkedés	Megjegyzés
Kápéhasználati limit	500 ezer forint	A magánszemélyekre is vonatkozna
Kötelező kártyaelfogadás	Online pénztárgépet használókra, nagyobb forgalmú cégekre	Jelenleg a kártyát elfogadó üzletek aránya 30%, de náluk is csak 16% a kártyás fizetés
Tranzakciós illeték	Kivezetnék	Egyúttal a jegybank által kívánt csomagárazást is ösztönöznék
Díjmentes kápéfelvétel	Megszüntetnék, vagy korlátoznák	Legalább az erre eső tranzakciós illetéktől mentesülni szeretnének a bankok
Sárga csekk	Emelt díja legyen	A bankkártyások bő harmada is használja
Bérek	Ne lehessen készpénzben fizetni	MNB kutatás szerint 21% csak kápéban, további 5% vegyesen (részben átutalással) kapja fizetését
Állami kifizetések	Csak bankszámlára	Ez érintené a nyugdíjasokat is (részletek a cikkben)
Adóamnesztia	10%-os adó mellett válhatna számlapénzzé a kápé	A pénz ötöde kötelezően állampapírba menne, egy évig tartani kellene (fontos még a kápélimit beléptetése)

Számos országban előírják a bankszámla használatát, ezért a bankszövetség szerint célszerű lenne, ha jogszabályban lehetne az újonnan nyugdíjba vonulókat kötelezni, hogy a nyugdíjukat 2020-tól már ne kérhessék címre, postán, készpénzben, kizárólag számlára történjen a járadék kifizetése. Úgy vélik, ha sikerül a teljes országot lefedő kereskedői terminálhálózatot (POS) kialakítani, akkor 2023–2025-től a már nyugdíjban lévő állampolgárokat is kötelezni lehet a bankszámlára. Ahogy mindenkit. A javaslatban ugyanis az is szerepel, hogy a magyarországi munkáltatók is kizárólag csak banki utalással fizethessék ki alkalmazottaikat, és az állami pénzek is csak így jöhessenek.

Több jogszabályt is módosítani kellene

A nyugdíjasok bankhoz kényszerítése mellett egy másik érzékeny pontot is érintenek. A bankok képviselete szerint el kellene érni, hogy a sárga csekkes fizetéssel szemben egyértelmű díjelőnye legyen a számlák elektronikus rendezésének. Ennek viszont – jegyzik maguk is meg – elengedhetetlen feltétele a fizetési nemek közötti különbségtétel tilalmának a megszüntetése.

Persze más jogszabályok átszabását is fontosnak tartaná a bankszövetség. Ha rájuk hallgatna a kormány, akkor ugrana a díjmentes kápéfelvétel lehetősége. Ennek fenntartása valóban elég abszurdnak tűnik annak tükrében, hogy mostanra már a Nemzeti Versenyképességi Tanács is az elektronikus fizetőeszközök kiterjesztését szorgalmazza. Mint elhangzott: a Pénzügyminisztérium szakmai irányításával olyan program készül, amelynek révén jelentősen visszaszorítható a jelenleg uniós összehasonlításban is igen magas készpénzhasználat. (Valamilyen intézkedések tehát mindenképpen várhatók.)

A Nézőpont Intézet bankszövetség által idézett tanulmánya szerint az állampolgárok egynegyede még mindig részben vagy teljesen készpénzben kapja jövedelmét. Érdekes arány még a bankszövetségi anyagban, hogy a munkavállalók 18 százaléka nyugdíjba vonuláskor megszünteti a bankszámláját. Az aktív korosztály 80 százaléka, a nyugdíjasoknak pedig 62 százaléka rendelkezik bankszámlával.

A bankszövetségi tanulmányban leírták, hogy a 2014. február 1-jén hatályba lépett kétszeres ingyenes készpénzfelvételi lehetőség a lakosságot a valós igénynél nagyobb mértékű készpénzfelvételre ösztönözte, ezáltal a készpénzhasználati szokásokat is torzította. A készpénzfelvételi tranzakciók darabszáma nagyságrendileg 12 százalékkal csökkent, ugyanakkor a teljes felvett összeg a korábbinál nagyobb ütemben kezdett nőni.

A bankok szerint legalább a díjmentes kápé (ennek szabályairól, a vele kapcsolatos buktatókról részletesen itt írtunk) utáni tranzakciós illetéket kellene eltörölni. A pénzintézetek most körülbelül 20 milliárd forintot fizetnek ezután a költségvetésbe, amit persze az összes bankszámlásra ráterhelnek. A bankszövetség újra elővette a lakossági átutalásokat terhelő tranzakciós illeték (az egyszer már a parlament elé is került, de a kormány visszalépése miatt megbukott) „kivezetését”. Ez a költségvetést 10-12 milliárd forinttól szabadítaná meg.

Jó dolog a banki szolgáltatás, de néhány gond azért akad

Egyelőre nem igazán látszik, hogy a pénzintézetek kínálnának a bankkapcsolattal nem rendelkezőknek kedvező (olcsó) konstrukciókat. A tapasztalat szerint a bankok igazán jó feltételeket a tehetősebbeknek (ez magasabb számlára érkező pénzt, illetve jelentősebb megtakarítást jelent) kínálnak. A szociális bankszámla (amit az ígéretek szerint 2016 októberének végére dolgozott volna ki a kormány a jegybank véleményének kikérése mellett) pedig egyre késik.

A banki szolgáltatások szélesebb körre kiterjesztését az Azénpénzem.hu véleménye szerint korlátozhatják még a sorozatos fiókbezárások, amelyeket a Magyar Nemzeti Bank (MNB) még mindig kevesell. Mondhatjuk persze, hogy fiókba járás helyett inkább mindenki álljon át a digitális lehetőségekre. Ezen a téren viszont kissé elgondolkodtató lehet, hogy – mint azt olvasóink rendre jelzik – a netbankok, sőt a kártyás fizetések is mintha egyre többször akadoznának.