Csak az USA gazdasága nőtt

Nem jó hír: stagnál a világ nagyobb része

2024. február 20. A fejlett országok gazdaságai közül csak az USA-ban nőtt számottevően a gazdaság 2023-ban. Körképünkben áttekintjük a jobban és a rosszabbul teljesítő országok helyzetét és hogy mi a jelenlegi várakozás az idei évre vonatkozóan.

Sorra jelennek meg a hivatalos adatok az előző évi gazdasági teljesítményekről, és a fejlett országok számára ebben jelenleg igen kevés jó hír található. Az egyedüli kivételt Amerika jelenti, szinte az egyedüli hely, ahol a gazdaság képes volt erősen növekedni. Ezzel egyébként alaposan rácáfoltak a szakértőkre, akiket még 2023 márciusában kérdeztek meg, és akiknek egyértelmű konszenzusa az volt, hogy a gazdaság recesszióba fog fordulni az év hátralévő részében. Nos, ez nem következett be, főképp a kitartóan erős belföldi lakossági fogyasztásnak köszönhetően, amit az erős munkaerőpiac és a továbbra is növekvő bérek támogattak.

Az USA-ban a növekedés még fel is gyorsult 2023-ban az előző évhez képest: a GDP 2,5 százalékkal növekedett, szemben a 2022-es 1,9 százalékkal. Az infláció közben igen szépen visszaesett, a 9 százalékos 2022. júniusi csúcsról 2023 decemberében már csak 3,4 százalékot ért el. Ez nyilván a Fed igen agresszív és következetes kamatemeléseinek köszönhető. A hiteles monetáris politika sikereként értékelhető az is, hogy immáron arról találgatnak a befektetők, hogy idén tavasszal vagy csak kora nyáron kezdődnek majd a kamatcsökkentések, és hogy 3 vagy 4 várható belőlük az év végéig.

A küszködők

Ezzel a teljesítménnyel bizony az USA egyedüli a 7 legfejlettebb nemzet közt, szinte mindenhol másutt a stagnálás és a recesszió közti vékony határmezsgyén egyensúlyoznak. Sehol nem annyira nyilvánvaló ez, mint Németország és Japán esetében. Ez a két ország egyébként sok hasonló kihívással is küzd, ezért érdemes őket együtt áttekinteni.

Ugyanaz a demográfiai kihívás nehezíti a fejlődésüket, a jólétnek illetve kiváló orvosi ellátásnak köszönhető magas születéskori várható élettartamnak és az alacsony születésszámnak a kombinációja szinte megfojtja a gazdaságaikat. Az emiatt létrejövő igen komoly munkaerőhiány az egyik legkomolyabb strukturális nehézségük. Emellett szintén közös bennük, hogy nehezen tudják a belföldi fogyasztást növelni. A már mindennel rendelkező és jól élő lakosság óvatos, nem könnyen ugranak bele adósságokba, és ezért nem lehet úgy felpörgetni a gazdaságot, ahogyan azt az USA teszi. Mindkét ország a recesszió rémével küzd.

A recesszió

Sok országban azt tekintik recessziónak, ha a GDP két egymást követő negyedévben is csökken. Tudnunk kell azonban, hogy ez nem egy közgazdasági definíció, hanem politikai: Lyndon Johnson elnök tanácsadója találta ki még 1967-ben, hogy kisegítse főnökét egy ellenzéki jelöltettel szembeni vita során. Jellemző módon ez a javaslat később a világ sok országában elfogadott szakmai definícióvá vált, de pont az USA-ban nem. Amerikában ugyanis egy nyolc fős szakértői csoport ül össze és dönti el utólag, hogy a havi adatok és a gazdaság egyéb jellemzői alapján az adott visszaesés recessziónak tekinthető-e.

A német gazdaság éppen, hogy elkerülte a recessziót, éves szinten ugyan csökkent 0,3 százalékkal a GDP, de nem volt két egymást követő negyedévben visszaesés. Németországot külön sújtotta még tavaly az orosz energiahordozókról való kényszerű és rendkívül gyors leválás is. Ráadásul nem látszik a fény az alagút végén, az elemzők 2024-re sem várnak számottevő javulást. Az infláció csökkenése ugyan segíthet a fogyasztásban, de a kormányzati kiadások kényszerű (jogi okokból meghozott) és jelentős csökkentése alapján továbbra is stagnálás valószínűsíthető.

Japán esete annyiban más, hogy ott nem sikerült elkerülni a recessziót: a harmadik negyedévi gyengülés után a negyedik negyedévben sem tudott szinten maradni a gazdaság, és 0,4 százalékkal csökkent a GDP. Mindez erősen keresztbe tehet a japán nemzeti bank azon törekvésének, hogy visszahozza a negatív tartományból a kamatait, az erre vonatkozó szándékairól itt írtunk korábban. A jen közben erősen csökkent a 2023-as évben, 7 százalék felett veszített a dollárhoz képest.

Németország immáron lekörözte Japánt, ők mondhatják el magukról azt, hogy a világ harmadik legnagyobb gazdasága (az első helyen továbbra is az USA, a másodikon Kína található). Az összehasonlíthatóság miatt dollárra átváltott GDP adatok azt mutatják, hogy a német össztermék 4,5 billió, azaz 4500 milliárd dollárt tesz ki, míg a japán csupán 4,2 billiót. A méretek érzékeltetéséhez tegyük hozzá, hogy a magyar GDP 200 milliárd dollár körüli, az aktuális devizaárfolyamtól függően, azaz a fenti értékek huszadánál is kevesebb.

Ahogyan beharangoztuk, a múlt héten szintén kijött az angol GDP adat, ami a vártnál valamivel rosszabb lett: 0,3 százalékkal csökkent a gazdaság az utolsó negyedévben. Mivel az előző negyedévben is csökkenést könyveltek el, így az Egyesült Királyság technikailag recesszióban van, még akkor is, ha az egész évre vetítve a gazdaság 0,1 százalékkal növekedett. Az irónia kedvelői bizonyára jót mulatnak azon, hogy a német gazdaság hivatalosan nincs recesszióban, pedig éves szinten csökkent a gazdaság teljesítménye, míg az angol gazdaságnál ez pont fordítva van: ott hiába nőtt a gazdaság éves szinten, az egymást követő negyedévek szabálya miatt hivatalosan recesszióban levőnek tekintik.

Ez bizony stagnálás

Természetesen ebben a helyzetben, amikor a nulla körül egyensúlyoz a mutató, az elemzők és újságírók egymással versengve különböző szóvirágokkal próbálják leírni a valóságot: a recesszió egyesek szerint „sekély”, mások szerint „enyhe”, de az biztos, hogy legalábbis „technikai”. A magunk részéről úgy véljük, hogy az a helyes, ha a mostani állapotot egyszerűen stagnálásnak írjuk le, mind Angliában, mind Németországban vagy Japánban. A nulla százalék körüli, hibahatáron belüli imbolygás valójában se nem visszaesés, se nem növekedés. A világgazdaságnak láthatóan új lendület kell nyernie, hogy a Covid okozta óriási sokk hatásait végre leküzdhesse és újra tartós növekedési pályára állhasson.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Szepesi László
Címkék: GDP, gazdaság, növekedés, recesszió, stagnálás, Japán, USA, Fed, Németország, Egyesült Királyság, Brexit, infláció, dollár, angol font