Sokan ragaszkodnak mereven korábbi szokásaikhoz
2026. szeptember 30.
Feltartóztathatatlanul nyernek egyre nagyobb teret az elektronikus fizetések, de úgy tűnik, bár jelentősége folyamatosan csökken, csak nem tűnik el a sárga csekk. Becslésünk szerint tavaly még mindig százmilliós nagyságrendben és 1500 milliárd forint értékben fizethettek csekkel. Annak ellenére, hogy például a behajtók is a digitalizáció térnyerését tapasztalják.
Az előző években ugyan határozottan nőtt azoknak a nyugdíjasoknak az aránya, akik járandóságukat bankszámlára kérték, de még mindig 800 ezer körüli lehet a pénzes postást váró idősebbek száma. A 2024-es adatokhoz képest így már csak igen csekély lehetett a mérséklődés. Szakértők szerint stabilizálódás látszik ezen a téren, aki hajlandó volt, az már bankszámlára váltott, a többiek mereven ragaszkodnak a kápéhoz.
A sárga csekk terén jobb lehet a helyzet, de az nem látszik, hogy folytatódna a korábbi évek igen dinamikus csökkenése. A Magyar Posta ugyan még nem publikálta a 2025-ös üzleti évre vonatkozó pontos és véglegesített számait, az azonban már nyilvánvalóvá vált, hogy a csekkbefizetés csak az előző évi mértékben szorulhatott vissza. Az Azénpénzem becslése szerint így tavaly még mindig százmilliós nagyságrendben és 1500 milliárd forint értékben fizethettek csekkel a magyarok.
Bár a posta jelentős alapdíjat és ezrelékes plusz költséget számít fel a csekkeket kibocsátó közműveknek és vállalatoknak (egy-egy csekk feldolgozása több száz forintba is kerül nekik), a lakosságot védő jogszabályok miatt a szolgáltatók ezt az extra tranzakciós díjat nem háríthatták át közvetlenül a lakossági ügyfelekre. Ráadásul 2015 óta a bankkártyás csekkbefizetés is normál kártyás vásárlásnak minősül, nem készpénzfelvételnek.
Ezzel együtt, akik tudatosabban intézik pénzügyeiket, már váltottak elektronikus megoldás. Ezzel ugyanis kedvezmények érhetők el. A bankoknál az átutalás lehet olcsóbb, vagy akár díjmentes. Az elektronikus számlakivonatra áttérésért pedig díjkedvezmény járhat. A biztosítási díj is alacsonyabb lehet (ez esetenként igen jelentős engedményt jelent) elektronikus kommunikáció, csoportos beszedés, banki átutalás vagy éves díjfizetés esetén.
A 2025-ben kezelt, fedezetlen követelések vizsgálata alapján a magyar lakosság fizetési szokásai egyre inkább az elektronikus csatornák felé tolódnak – állapította meg az EOS. A követeléskezelő cégnél a banki átutalások aránya országos szinten megközelített a 86 százalékot, ami az elmúlt öt év legmagasabb értéke. Egyes régiókban ez az arány még ennél is magasabb: Bács-Kiskunban például már 88,42 százalék. Ezzel párhuzamosan a készpénzes befizetések gyakorlatilag eltűntek a rendszerből, arányuk országosan alig mérhető, a legmagasabb érték is csupán 0,29 százalék volt. A postai csekk szerepe tovább csökken: országos átlagban 13,6 százalékot képvisel, és egyetlen megyében sem haladja meg a 15 százalékot.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi statisztikája szerint az idei második negyedévben a forint (egyedi és csoportos) átutalások darabszáma éves alapon 4,2, összértéke pedig 17,2 százalékkal bővült. Így a negyedév során összesen majdnem 131 millió átutalás történt 304 ezer milliárd forint értékben. Tovább növekedett a mobilbanki átutalások használata, az előző év azonos időszakához képest darabszámban 16,7, értékben pedig 17,4 százalékos volt a megugrás. Ezzel a negyedév során már az átutalások harmada mobilbankból indult.
Látványosan tör előre a qvik. Logikusan, hiszen így díjmentesen lehet fizetni. Az új mobilfizetés darabszáma és értéke egyetlen negyedév alatt is 22,2, illetve 21,3 százalékkal nőtt. A jegybanki adatok szerint három hónap alatt összesen 4,6 millió qvik fizetés teljesült 1 144 milliárd forint értékben. A qvik fizetések értékének túlnyomó részét (91,2 százalékát) továbbra is a qvik kérelemre válaszul teljesített utalások adták, annak ellenére, hogy ezek a darabszámnak csak az 52,6 százalékát tették ki. A qvik kérelmek darabszáma 19,5, értéke pedig 21,9 százalékkal bővült egy negyedév alatt. Ugyanezen időszakban a qvik QR, NFC és Link fizetések darabszáma 25,3, értéke pedig 16 százalékkal emelkedett.
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: készpénz, sárga csekk, digitalizáció, posta, utalás, statisztika, MNB, követeléskezelő, EOS
Nem könnyen tűnik el a sárga csekk
Fotó: Latzer Anna
Az előző években ugyan határozottan nőtt azoknak a nyugdíjasoknak az aránya, akik járandóságukat bankszámlára kérték, de még mindig 800 ezer körüli lehet a pénzes postást váró idősebbek száma. A 2024-es adatokhoz képest így már csak igen csekély lehetett a mérséklődés. Szakértők szerint stabilizálódás látszik ezen a téren, aki hajlandó volt, az már bankszámlára váltott, a többiek mereven ragaszkodnak a kápéhoz.
A sárga csekk terén jobb lehet a helyzet, de az nem látszik, hogy folytatódna a korábbi évek igen dinamikus csökkenése. A Magyar Posta ugyan még nem publikálta a 2025-ös üzleti évre vonatkozó pontos és véglegesített számait, az azonban már nyilvánvalóvá vált, hogy a csekkbefizetés csak az előző évi mértékben szorulhatott vissza. Az Azénpénzem becslése szerint így tavaly még mindig százmilliós nagyságrendben és 1500 milliárd forint értékben fizethettek csekkel a magyarok.
A hátralékos adósok mintha tudatosabbak lennének
Bár a posta jelentős alapdíjat és ezrelékes plusz költséget számít fel a csekkeket kibocsátó közműveknek és vállalatoknak (egy-egy csekk feldolgozása több száz forintba is kerül nekik), a lakosságot védő jogszabályok miatt a szolgáltatók ezt az extra tranzakciós díjat nem háríthatták át közvetlenül a lakossági ügyfelekre. Ráadásul 2015 óta a bankkártyás csekkbefizetés is normál kártyás vásárlásnak minősül, nem készpénzfelvételnek.
Ezzel együtt, akik tudatosabban intézik pénzügyeiket, már váltottak elektronikus megoldás. Ezzel ugyanis kedvezmények érhetők el. A bankoknál az átutalás lehet olcsóbb, vagy akár díjmentes. Az elektronikus számlakivonatra áttérésért pedig díjkedvezmény járhat. A biztosítási díj is alacsonyabb lehet (ez esetenként igen jelentős engedményt jelent) elektronikus kommunikáció, csoportos beszedés, banki átutalás vagy éves díjfizetés esetén.
A 2025-ben kezelt, fedezetlen követelések vizsgálata alapján a magyar lakosság fizetési szokásai egyre inkább az elektronikus csatornák felé tolódnak – állapította meg az EOS. A követeléskezelő cégnél a banki átutalások aránya országos szinten megközelített a 86 százalékot, ami az elmúlt öt év legmagasabb értéke. Egyes régiókban ez az arány még ennél is magasabb: Bács-Kiskunban például már 88,42 százalék. Ezzel párhuzamosan a készpénzes befizetések gyakorlatilag eltűntek a rendszerből, arányuk országosan alig mérhető, a legmagasabb érték is csupán 0,29 százalék volt. A postai csekk szerepe tovább csökken: országos átlagban 13,6 százalékot képvisel, és egyetlen megyében sem haladja meg a 15 százalékot.
Nagyot megy az új mobilfizetési megoldás
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi statisztikája szerint az idei második negyedévben a forint (egyedi és csoportos) átutalások darabszáma éves alapon 4,2, összértéke pedig 17,2 százalékkal bővült. Így a negyedév során összesen majdnem 131 millió átutalás történt 304 ezer milliárd forint értékben. Tovább növekedett a mobilbanki átutalások használata, az előző év azonos időszakához képest darabszámban 16,7, értékben pedig 17,4 százalékos volt a megugrás. Ezzel a negyedév során már az átutalások harmada mobilbankból indult.
Látványosan tör előre a qvik. Logikusan, hiszen így díjmentesen lehet fizetni. Az új mobilfizetés darabszáma és értéke egyetlen negyedév alatt is 22,2, illetve 21,3 százalékkal nőtt. A jegybanki adatok szerint három hónap alatt összesen 4,6 millió qvik fizetés teljesült 1 144 milliárd forint értékben. A qvik fizetések értékének túlnyomó részét (91,2 százalékát) továbbra is a qvik kérelemre válaszul teljesített utalások adták, annak ellenére, hogy ezek a darabszámnak csak az 52,6 százalékát tették ki. A qvik kérelmek darabszáma 19,5, értéke pedig 21,9 százalékkal bővült egy negyedév alatt. Ugyanezen időszakban a qvik QR, NFC és Link fizetések darabszáma 25,3, értéke pedig 16 százalékkal emelkedett.
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: készpénz, sárga csekk, digitalizáció, posta, utalás, statisztika, MNB, követeléskezelő, EOS
Kapcsolódó anyagok
- 2026.10.05 - Kiderült, az országon belül hol élhetnek legtovább a magyarok
- 2026.09.24 - Szorul a hurok a NER körül
- 2026.09.17 - Durván megugrottak a banki csalások, de van rá magyarázat
- 2026.09.16 - Az idősebbek a banknak, a fiatalok a mobilcégeknek tartoznak inkább
- 2026.09.08 - Olcsóbb lett a hús és a sajt, de a kávézóban és az étteremben többet fizetünk
- 2026.09.08 - A NER bukása megtépázza a lakosság vagyonát
- 2026.08.27 - Elindult a lassulás a fizetéseknél
- 2026.08.27 - A pénzes postást még mindig rengeteg nyugdíjas várja
További kapcsolódó anyagok