A bírák számát tekintve Európa élbolyába tartozunk

Nem látja függetlennek az ítélkezést a lakosság

2017. április 10. Eltérően ítéli meg a bíróságok függetlenségének változását Magyarországon a lakosság és a vállalati szféra. A lakosság rosszabbnak, a cégek viszont jobbnak látják a helyzetet az egy évvel korábbihoz képest - derült ki az Európai Bizottság (EB) által hétfőn közzétett jelentésből.

Az EB áttekintette az uniós tagországok igazságügyi rendszereinek hatékonyságát, minőségét és függetlenségét. Az MTI által ismertetett jelentés hatvan grafikonos táblázatot tartalmaz, és különböző szempontokból - például ügytípusok, valamint az ítélkezési fórumok szintje szerint - veti össze a tagállamok bíróságainak hatékonyságát, ügyintézési idejét, az elintézett és elintézetlen ügyek mennyiségét, illetve az igazságszolgáltatási rendszer társadalmi beágyazottságát, megítélését.

Nagyon jelentős a különbség a bíróságok függetlenségének hazai megítélésében aszerint, hogy mit gondol a lakosság, illetve a vállalatok. A cégek szerint határozottan javult a helyzet: a tavalyi 22. helyezés után Magyarország most a 16. helyre került. A lakosság megítélése alapján azonban Magyarország öt helyet lépett hátra az uniós tagállamok sorában az előző jelentéshez képest. Ez a tavalyi 15. hely után a 28 államból a 20. helyet jelentette.

Meggyőződésünk, hogy ebben változatlanul jelentős szerepet játszhat a volt devizahitelesekkel kapcsolatos jogi tortúra. Aki esetleg nem emlékszik, az elszámolás részleteinek, a jogorvoslati nehézségeknek itt nézhet utána.
 Vera Jourová uniós igazságügyi biztos sajtóértekezletén aggodalmát fejezte ki a bíróságok magyarországi függetlenségével kapcsolatban, és elmondta: a magyar felsőoktatási törvény módosítása mellett ezt a kérdést is meg fogják vitatni a biztosok kollégiumának szerdai ülésén. Jourová hangsúlyozta: „a független és jól működő igazságszolgáltatási rendszer minden demokrácia alappillére".
Az EB először vizsgálta a pénzmosási bűncselekményekkel kapcsolatos bírósági eljárások hosszát, és ebben a tekintetben messze Magyarországon volt a legrosszabb a helyzet 2015-ben. Egy évvel korábban kevesebb mint 400, 2015-ben viszont nagyjából 1100 napot kellett várni az elsőfokú ítéletre. Az utolsó előtti Lettországban ez a szám 800 körül volt.

Magyarország a beérkezett és a lezárt ügyek számának egymáshoz viszonyított arányát tekintve a középmezőnyben van. Ez az arány valamivel 100 százalék felett van, vagyis a bíróságok több ügyben jutnak el az elsőfokú ítéletig, mint ahány új ügy beérkezik. A függőben lévő eljárások számát száz főre vetítve értékelte a brüsszeli testület. Száz magyarra vetítve valamivel egy fölött van az elsőfokú döntésre váró ügyek száma, ez a harmadik legjobb eredmény az uniós tagországok között.

Ennél még jobb adat is akad: a 100 ezer főre jutó bírók számát tekintve Magyarország az élbolyban található. A közzétett oszlopdiagram tanúsága szerint mintegy 30 bíró jut 100 ezer magyarra. Az ügyvédek számát illetően Magyarország a középmezőnyben van, 100 ezer emberre nagyjából 130 ügyvéd jut.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , ,

Kapcsolódó anyagok