Most már aztán tényleg jó ötlet a műpázsit?
Akadnak, akik a perzselő hőségben is próbálják életben tartani kiskertjüket, füvüket. Hidas András, a mezőgazdasági tudományok doktora szerint nem mindegy, hogy ezt miként teszik. Mint megjegyezte, természetes, hogy ilyen körülmények között bőséges locsolással igyekszünk pótolni a száradó talaj nedvességtartalmát, de ez komoly hatással lehet a talajok összetételére.
A gyakori locsolás egyik következménye lehet a talajszerkezet leromlása. A túl nagy intenzitással és magas vízadagokkal végzett öntözés miatt a talaj eliszapolódik, száradás után pedig cserepesedik. Ezzel gyakran jár együtt még a homokos talajokon is a felszín víztaszító jellege, ami részben ebből a szerkezeti károsodásból fakad. A következő eső vagy öntözés esetén a víz elfolyik, nem jut a talaj mélyebb rétegeibe.
A talajvédelem érdekében a lehűlésig tehát gondoskodjunk a rendszeres, de inkább kisebb adagokban történő öntözésről. Kerüljük a locsolást tűző napon, az így kijuttatott víz ugyanis könnyen elpárolog, mielőtt a föld mélyebb rétegeibe érhetne. A legjobb napszak erre a hajnal vagy a kora esti órák.
Szerző: BVJ
Címkék: kánikula, meleg, locsolás, gyep, pázsit, műfű
Nem mindegy, miként locsolunk
2024. július 21. Sokan rengeteg locsolással próbálják életben tartani ebben a hőségben kiskertjüket, füvüket. Szakértő szerint azonban a gyakori, illetve a bőséges locsolás tönkreteheti a talajt. Amellett – jegyezzük már meg mi –, hogy sokba is kerülhet.Akadnak, akik a perzselő hőségben is próbálják életben tartani kiskertjüket, füvüket. Hidas András, a mezőgazdasági tudományok doktora szerint nem mindegy, hogy ezt miként teszik. Mint megjegyezte, természetes, hogy ilyen körülmények között bőséges locsolással igyekszünk pótolni a száradó talaj nedvességtartalmát, de ez komoly hatással lehet a talajok összetételére.
A gyakori locsolás egyik következménye lehet a talajszerkezet leromlása. A túl nagy intenzitással és magas vízadagokkal végzett öntözés miatt a talaj eliszapolódik, száradás után pedig cserepesedik. Ezzel gyakran jár együtt még a homokos talajokon is a felszín víztaszító jellege, ami részben ebből a szerkezeti károsodásból fakad. A következő eső vagy öntözés esetén a víz elfolyik, nem jut a talaj mélyebb rétegeibe.
Kánikulában a zöld gyephez nagyjából 10 liter vizet kell kilocsolni négyzetméterenként – érvel az egyik műfüvet ajánló cég. A műfű viszont – derült ki egy korábbi mérésből – még a csupasz talajnál is magasabb hőfokra (73 fok fölé) hevülhet. A mesterséges pázsit kopik és porlik, mikroműanyagokkal szennyezheti a talajt, a levegőt.
A szakértő hozzátette, ekkora hőségben különösen nagy veszélyt jelent a légköri aszály is, mely még a leggondosabban öntözött növényeket is fenyegetheti. Nagy melegben, csapadékszegény időszakhoz társulhat egy további csapás, az alacsony levegő páratartalom! Ez olykor még az öntözött területeken is sanyargatja a növényeket, mivel nem képesek annyi vizet felvenni, amennyit a hőség és a száraz levegő miatt párologtatva elveszítenek. Ilyenkor a megfelelő fejlettségű gyökérzet akkor is életmentő lehet, ha vízben áll a növény.A talajvédelem érdekében a lehűlésig tehát gondoskodjunk a rendszeres, de inkább kisebb adagokban történő öntözésről. Kerüljük a locsolást tűző napon, az így kijuttatott víz ugyanis könnyen elpárolog, mielőtt a föld mélyebb rétegeibe érhetne. A legjobb napszak erre a hajnal vagy a kora esti órák.
Szerző: BVJ
Címkék: kánikula, meleg, locsolás, gyep, pázsit, műfű
