Az új lakásokkal újra jöhetnek a kockázatok

Nem minden bank akar kilakoltatni

2015. április 26. A „keretjelzálog” fogalma valószínűleg még mindig nem általánosan ismert. Pedig erre az új lakást vevőknek nagyon is érdemes figyelniük. Még akkor is, ha a Raiffeisen kemény fellépése után egy takarék most a lakóknak kedvezően döntött.

Lassan megindulhatnak újra a lakóparképítések, ami önmagában igazán jó hír lehet. Nem árt azonban felidézni, hogy az adásvételi szerződésekben, ahogy a jogászok fogalmaznak, a bankok a válság tapasztalataként „igyekeznek a korábbinál jobban bebiztosítani kihelyezett pénzüket”. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a vevővel eleve tudomásul véteti a bank, hogy a beruházásra a kivitelezőnek nyújtott banki kölcsönnél is ő lesz a „zálogkötelezett”. (Egy ilyen levelet itt mutattunk be korábban.) Számos olyan eset még mindig nem jutott nyugvópontra, amikor új lakások gyanútlan vevőin olyan tartozást akar bevasalni bankjuk, amelyet az ingatlan beruházói halmoztak fel.

A „keretjelzálog” kifejezéssel sokan a vétlen lakók Raiffeisen Bankkal folytatott csörtéje során ismerkedhettek meg. A bíróság úgy döntött: a Raiffeisen Bank árvereztetheti a szegedi Korondi utcai ingatlanokat, mert a házakat felépítő társaság 400 millió forint keretjelzálog hitelt vett fel az építkezésre, amit nem fizetett vissza. Az országban nem csak itt retteghetnek a lakók, bár – mint kiderült – nem minden hitelintézet jár el ennyire könyörtelenül.

A Fontana Credit tehermentesít


Egy újszegedi épületegyüttes esetében– mint arról a Szegedma.hu beszámolt – a finanszírozó pénzintézet saját hatáskörben úgy döntött, hogy törli a keretjelzálogot azokról az ingatlanokról, melyeknél bizonyítható, hogy a vevő kifizette a lakásának a vételárát. A Derkovits fasoron felépített három, összesen 56 lakásos társasháznál is akadt pedig olyan szerződés, amelyben egyértelműen feltüntették a keretjelzálogot. Az építési vállalkozó pedig, aki vállalta, hogy a vételi ár megfizetését követő megadott határidőn belül tehermentesíti az ingatlanokat, ezt nem tette meg, és a megkeresésekre sem válaszolt. Az elmúlt két évben az építkezést finanszírozó Fontana Credit Takarékszövetkezettel sem sikerült a lakóknak beszélniük. Banktitokra hivatkozva nem kaptak semmilyen felvilágosítást, de az idén márciusban tárgyalni kezdtek.

A takarék végül nem a lakókkal való pereskedést választotta. Belső vizsgálatot rendeltek el, és ezzel egy időben azt kérték az ingatlantulajdonosoktól, hogy bankkivonatokkal, befizetést igazoló bizonylatokkal és számlákkal bizonyítsák be, hogy kifizették a szerződés szerinti vételárat az eladónak.

Lényegtelen a szerződések esetleges pontatlansága és az ügyvédi csavarok, ha valaki kifizeti a lakás teljes vételárát, akkor azt nem tudjuk zálogjoggal terhelni, azt oda kell adni annak, aki kifizette – válaszolta a Szegedma.hu kérdésére Görög Tibor, a Fontana Credit igazgatóságának elnöke. A tizenöt érintett lakás esetében egyébként százmilliós nagyságrendű összegről van szó, amivel kapcsolatban megjegyezte, hogy ezt a pénzt az ügyfelek egyszer már megfizették. Mivel vannak még élő szerződések, banktitokra hivatkozva Görög Tibor arra nem kívánt válaszolni, hogy az érintett építési vállalkozóval meg tudtak-e egyezni.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok