Papíron majd minden szebb lehet

Nem mindenkit sújt egyformán a cafeteria legyalulása

A pénzügyminiszter elégedett
Fotó: Bruzák Noémi, MTI

2018. július 23. Akár minden hatodik dolgozó teljes egészében bukhatja majd azt az összeget, amit idén béren kívüli juttatásként kap. Ennek a számnak nagyjából a felét tehetik ki azok, akiknek a bérét egy az egyben ennyivel emelik majd meg. Úgy tűnik, az utazási és a lakhatási költségekhez adott támogatás fontosságát csak a képviselők esetében akceptálja a kormány. Náluk viszont nagyon.

Elfogadta a parlament az adótörvényeket, köztük a cafeteria legyalulását (arról, hogy miként nézhet ki ezek után a béren kívüli juttatások rendszere, itt tájékozódhat). Hiába várták az érintett piaci szereplők és a szakszervezet, hogy sikerül a kormány drasztikus szigorítását legalább némiképp enyhíteni. Csupán a biztosítások esetében engedtek meg átmeneti szabályokat (erről részletesen itt írtunk).

A Magyar Szakszervezeti Szövetség határozottan tiltakozott a cafetéria rendszerének érdemi egyeztetés nélkül végrehajtott átalakítása ellen. Arra kérik a köztársasági elnököt, hogy a törvénymódosítást küldje vissza azt megfontolásra a parlamentnek. Az érdekképviselet jelezte: keresi a módját, hogy a politikusokat miként kényszerítheti a munkavállalók érdekeit sértő döntésük megváltoztatására.

A pénzügyminiszter a Világgazdaságnak nyilatkozva azt mondta, hogy az öngondoskodást támogató kedvezmények átgondolása nyomán az ősszel az adótörvények is módosulhatnak. Mint kiderült: az szja-kedvezményeket bővíthetik ki. Ez nyilvánvalóan egyáltalán nem azoknak jelenthet majd segítséget, akik most a céges bérlet, az iskolakezdési támogatás vagy éppen a havi 5000 forintnyi utalvány elvétele miatt kesereghetnek. Emellett arról sem érdemes elfeledkezni, hogy Varga Mihály az adótörvények elfogadása előtt még a szabályozás átgondolását is belengette, amiből semmi sem lett.

Sokkal több lesz a vesztes, de nem mindenki bukik

Egyelőre abból indulhatunk ki, amit már elfogadott a parlament. Ebből pedig a szakszervezet szerint az következik, hogy kétmillió dolgozó bukik évente 90 ezer forintot. Az tény, hogy jövőre munkabérként (vagyis jóval magasabb elvonási teher mellett) adózik majd a munkahelyi étkeztetés, az Erzsébet-utalvány, a bérlet, az iskolakezdési támogatás, a pénztári hozzájárulás, de az idén még adómentesen adható lakástámogatás is. Ez azt jelenti, hogy a kiadott juttatás után a munkáltatónak meg kell fizetnie a jövedelemhez kapcsolódó munkáltatói terheket, és a munkavállalótól is le kell vonnia és be kell fizetni az államkasszába a munkavállalói terheket (így mutathatják majd ki a bérek dinamikus emelkedését).

Cégek reakciója a cafeteriás változásokra
Várható fejlemény	Arány (%)*
Teljes egészében bukja a pénzt	14,7
Bruttósítják (a pénz az elvonás növekedésével csökken)	44
Kipótolja a különbözetet a cég (a nettó bér a cafeteria összegével nő)	8,7
Részben kipótolja a cég (az elvonás növekedésénél csekélyebb a csökkenés)	12,5
Még nem tudja, valami mást tervez	20,1
*a Cafeteriatrendnek nyilatkozó munkáltatók megoszlása

A Cafeteriatrend villámfelmérése alapján (mint azt a fenti táblázat mutatja) akár minden hatodik dolgozó teljes egészében bukhatja majd azt az összeget, amit idén béren kívüli juttatásként kap. Lesznek viszont szerencsések, akiknek cége kipótolja a különbözetet, így munkavállalójuk zsebében ugyanannyi landolhat, mint az idén, de már munkabérként.

A képviselők egészen mások

Nagy port vert fel a képviselői tiszteletdíjak múlt héten megszavazott emelése. Erre a Magyarország 2019. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló (629-es) törvényben kerítettek sort. Ehhez a jogszabályhoz a törvényalkotási bizottság is érdemi módosítókat nyújtott be (ellentétben a cafeteriával).

Újonnan tették például a törvénybe, hogy a március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra megállapított képviselői tiszteletdíj havonta a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset háromszorosának megfelelő összeg. Hogy ez mekkora emelést hoz a T. Házban levőknek, sokan írtak részletesebben. Mi most inkább a béren kívüli részre koncentrálunk.

A képviselők kaphatnak üzemanyagkártyát, amellyel akár havi 6500 kilométerre elegendő pénzt is költhetnek. A júliusra adóhatóság által közzétett benzinár alapján ez közel 225 ezer forintra is rúghat. Illetve még magasabbra. Az egyéni választókerület területnagysága alapján ugyanis az összeg 10-50 százalékkal növelhető. A képviselő, ha nem használ autót, akkor persze jogosult a helyi és helyközi bérlet, valamint helyközi menetjegy - számlával igazolt - költségeinek megtérítésére is. A többiek ezt a lehetőséget az új adótörvény alapján elvesztették. Ahogy a hosszú évtizedek óta érvényes céges lakástámogatás ugrott – kivéve a képviselőket. Számukra az Országgyűlés Hivatala biztosítja a budapesti lakóház vagy lakás használatát. A képviselő akkor is jogosult lehet erre, ha van fővárosi lakása. Feltéve, hogy azt öröklés vagy ajándékozás útján szerezte, és az ingatlanon van más személynek haszonélvezeti joga.