A magyarok majdnem fele nem is gondol a pénzváltókra
2018. február 28.
Megnéztük, hogy egy hónap alatt – miközben kétségtelenül határozottan gyengült a forint – miként változtak az árfolyamok a pénzváltóknál és a bankoknál. Az eltérések elég meglepőek – nem meglepő módon nem a bankok javára. A kártyaköltések elszámolása esetében azonban a kép sokkal árnyaltabb.
Egy hónappal ezelőtt bemutattuk, hogy a bankfiókokban (a részletes táblázatot itt találja, de elrettentő példáról is írunk) átlagosan eurónként több mint 10 forinttal drágábban juthatnak valutához az ügyfelek, mint a pénzváltóknál. A kártyás költést kedvezőbben számolják el a pénzintézetek (nem valuta, hanem devizaárfolyamot alkalmaznak), de a külföldön használt plasztikpénz így is többe kerül, mint a valutaváltónál beszerzett euróbankók.
Előző vizsgálatunk óta a hivatalos jegybanki árfolyam alapján a forint gyengülése miatt 4,3 forinttal kerül többe az euró (azok jártak tehát jól, akik korábban szerezték be utazásukhoz az európai pénzt). Megnéztük, ehhez képest miként alakították feltételeiket a pénzváltók és a bankok (gyűjtésünk kedd déli, később tovább gyengült nemzeti fizetőeszközünk). A valutaváltók között egyetlen egyet találtunk, amelynél pontosan a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által jelzett árfolyamváltozásnak megfelelően drágult az euró. Nem mellékes viszont, hogy itt a közös európai bankókat eladók mellett a vevők sem jártak annyira rosszul. A változás ugyanis az euró vételi árfolyamánál volt ennyi, az eladási ár ennél csekélyebb mértékben emelkedett.
A bankok átlagosan is többet adnak az euróért, mint korábban. Ennél azonban jelentősebb az a drágulás, amivel a fiókokban valutát váltóknak, illetve a kártyát használóknak kell szembesülniük. A bankok között egyébként találtunk olyant is, amelynél az eurót majdnem 9 forinttal adják most drágábban, mint egy hónappal ezelőtt. Az átlagos változásokat összefoglaló táblázatunk adataiból látszik, hogy a pénzváltók alapvetően lefelé, a bankok pedig felfelé nyomták a számokat.
Az átlagok persze ebben az esetben is akár félrevezetők is lehetnek. Jól elkülöníthető ugyanis, hogy az általunk vizsgált bankok közel fele (ebbe a körbe tartozik a Budapest, az OTP, a Raiffeisen és az Unicredit) a kártyaelszámolás során még a „hivatalos” drágulást sem érvényesítette. Magyarul: az ő kártyabirtokosaik a forintgyengülésnek nem a teljes hatását érzékelik. A többiek viszont akkorát emeltek, ami elvitte felfelé az átlagot. (A részletes friss táblázatokat itt nézheti meg.)
A magáncéllal külföldre utazó magyarok – derült ki a Mastercard frissen ismertetett reprezentatív kutatásából – 46 százaléka készpénz helyett már inkább a bankkártyát viszi magával (a felmérésben részt vevők 38 százaléka utazott külföldre az elmúlt egy évben). A nemzetközi kártyatársaság jó eredménynek tartja, hogy bár a megkérdezettek 28 százaléka nem használja külföldi utazásai során a bankkártyát, de a plasztikot biztos ami biztos alapon ők is magukkal viszi. A Mastercard (MC) szerint így összességében elmondható, hogy a külföldre utazók több mint háromnegyedének zsebében külföldön is ott van a bankkártya.
Az MC arra jutott, hogy a külföldi kártyahasználattal kapcsolatos ismeretek is javultak a korábbi évekhez képest. Úgy tűnik, kétharmad tudja, hogy a határon túl lehet használni kártyát. Mi azért ettől nem igazán esünk hasra, különösen mert – mint arra szintén rávilágított a felmérés – csak a megkérdezettek egyharmada tudta, hogy a külföldön működő kereskedői terminálok használatának többnyire nincs használati díja. (Az árfolyamokkal kapcsolatos eltérésekre persze nem kérdezett rá az MC.)
Arról, hogy a devizaszámlákon miként lehet bukni, ebben a cikkben olvashat
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: euró, árfolyam, pénzváltók, bankok, bankkártya
Nem mindenütt gyengült egyformán a forint
Fotó: Latzer Anna
Egy hónappal ezelőtt bemutattuk, hogy a bankfiókokban (a részletes táblázatot itt találja, de elrettentő példáról is írunk) átlagosan eurónként több mint 10 forinttal drágábban juthatnak valutához az ügyfelek, mint a pénzváltóknál. A kártyás költést kedvezőbben számolják el a pénzintézetek (nem valuta, hanem devizaárfolyamot alkalmaznak), de a külföldön használt plasztikpénz így is többe kerül, mint a valutaváltónál beszerzett euróbankók.
Előző vizsgálatunk óta a hivatalos jegybanki árfolyam alapján a forint gyengülése miatt 4,3 forinttal kerül többe az euró (azok jártak tehát jól, akik korábban szerezték be utazásukhoz az európai pénzt). Megnéztük, ehhez képest miként alakították feltételeiket a pénzváltók és a bankok (gyűjtésünk kedd déli, később tovább gyengült nemzeti fizetőeszközünk). A valutaváltók között egyetlen egyet találtunk, amelynél pontosan a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által jelzett árfolyamváltozásnak megfelelően drágult az euró. Nem mellékes viszont, hogy itt a közös európai bankókat eladók mellett a vevők sem jártak annyira rosszul. A változás ugyanis az euró vételi árfolyamánál volt ennyi, az eladási ár ennél csekélyebb mértékben emelkedett.
Ismét egy eset, amikor az átlag félrevezető lehet
A bankok átlagosan is többet adnak az euróért, mint korábban. Ennél azonban jelentősebb az a drágulás, amivel a fiókokban valutát váltóknak, illetve a kártyát használóknak kell szembesülniük. A bankok között egyébként találtunk olyant is, amelynél az eurót majdnem 9 forinttal adják most drágábban, mint egy hónappal ezelőtt. Az átlagos változásokat összefoglaló táblázatunk adataiból látszik, hogy a pénzváltók alapvetően lefelé, a bankok pedig felfelé nyomták a számokat.
Az euró átlagos változása (forint)* | |||
---|---|---|---|
Vételi | Eladási | Kártyaelszámolási | |
Pénzváltók | 3,77 | 3,81 | – |
Bankok | 4,63 | 5,57 | 4,97 |
MNB hivatalos | 4,27 | ||
*2018. február 27-én 2018. január 19-éhez képest Forrás: Azénpénzem gyűjtés és számítás |
Az átlagok persze ebben az esetben is akár félrevezetők is lehetnek. Jól elkülöníthető ugyanis, hogy az általunk vizsgált bankok közel fele (ebbe a körbe tartozik a Budapest, az OTP, a Raiffeisen és az Unicredit) a kártyaelszámolás során még a „hivatalos” drágulást sem érvényesítette. Magyarul: az ő kártyabirtokosaik a forintgyengülésnek nem a teljes hatását érzékelik. A többiek viszont akkorát emeltek, ami elvitte felfelé az átlagot. (A részletes friss táblázatokat itt nézheti meg.)
A nemzetközi kártyatársaság örül
A magáncéllal külföldre utazó magyarok – derült ki a Mastercard frissen ismertetett reprezentatív kutatásából – 46 százaléka készpénz helyett már inkább a bankkártyát viszi magával (a felmérésben részt vevők 38 százaléka utazott külföldre az elmúlt egy évben). A nemzetközi kártyatársaság jó eredménynek tartja, hogy bár a megkérdezettek 28 százaléka nem használja külföldi utazásai során a bankkártyát, de a plasztikot biztos ami biztos alapon ők is magukkal viszi. A Mastercard (MC) szerint így összességében elmondható, hogy a külföldre utazók több mint háromnegyedének zsebében külföldön is ott van a bankkártya.
Az MC arra jutott, hogy a külföldi kártyahasználattal kapcsolatos ismeretek is javultak a korábbi évekhez képest. Úgy tűnik, kétharmad tudja, hogy a határon túl lehet használni kártyát. Mi azért ettől nem igazán esünk hasra, különösen mert – mint arra szintén rávilágított a felmérés – csak a megkérdezettek egyharmada tudta, hogy a külföldön működő kereskedői terminálok használatának többnyire nincs használati díja. (Az árfolyamokkal kapcsolatos eltérésekre persze nem kérdezett rá az MC.)
A bankok és a pénzváltók által alkalmazott korábbi árfolyamokat itt, a mostani gyűjtést eredményét pedig itt böngészheti!
Arról, hogy a devizaszámlákon miként lehet bukni, ebben a cikkben olvashat
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat! Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: euró, árfolyam, pénzváltók, bankok, bankkártya
Kapcsolódó anyagok
- 2019.07.15 - Még több veszíthető az euró ide-oda váltásával
- 2019.07.15 - Külföldre megy? Mutatjuk, melyik bank a legjobb!
- 2018.11.23 - Gyanús pénzváltások miatt bírságoltak meg bankokat
- 2018.06.14 - Mire odaérünk, eltűnhet a jó valutaárfolyam
- 2018.06.14 - Jól betett a forint a nyári külföldi utat tervezőknek
- 2018.06.12 - A magyarok egyharmadának nem telik nyaralásra
- 2018.05.22 - Mitől ilyen gyenge valójában a forint?
- 2018.03.19 - Sokkal több helyen lehet kártyával fizetni
- 2018.02.28 - Összeszedtük, most mit kínálnak a pénzváltók és a bankok
- 2018.02.27 - Így bukhat sokat a devizájából
- 2018.01.22 - Síelni menne? Mutatjuk, melyik banknál jár jobban
- 2018.01.22 - Durván ráfizethet az euróval
- 2017.10.31 - Kell-e nekünk igazán az euró?
- 2017.06.26 - Eddig jól jártak a külföldön nyaralók
- 2017.06.26 - Nem mindegy, hol veszi meg az eurót!
További kapcsolódó anyagok