Nagyon szépen gyarapodhatott a lakosság egy része tavaly

Nincs a családban fejenként 5,5 millió? Ez pech!

Kevesen számolhatnak sokat
Fotó: Leéb Ádám

2019. február 19. Minden egyes magyarra fejenként átlagosan 5,5 millió forint pénzügyi megtakarítás jutott 2018 végére – számolta ki az Azénpénzem.hu. A megugró hitelfelvételi kedv ezt az értéket 4,6 millióra apasztja, de alighanem mindnyájan tudjuk, hogy az ilyen kalkuláció csak játék a számokkal. Ezt amúgy a statisztikából is kimutathatjuk.

A háztartások pénzügyi vagyona a friss jegybanki adatok szerint tavaly 4420 milliárd forinttal nőtt. Ez azt jelenti, hogy mindegy egyes magyarnak (a csecsemőket és a hajléktalanokat, rokkantnyugdíjasokat is beleértve) 2018 végére átlagosan 5,5 millió forint volt a pénzügyi megtakarítása. Akinek nincs ennyi tartaléka, az kénytelen tudomásul venni, ő bizony a statisztikát rontó tényezők között szerepel (vagyis: másnak arányosan ennyivel jut több).

Az előző évi számokat érdemes persze a hitelfelvétellel korrigálni, bár a többségre aligha jellemző, hogy jelentős befektetett pénz mellé venne fel kölcsönt. A hitelállomány összesen 378,5 milliárd forintos gyarapodását (2018-ban a lakosság már igazán rákapott a hitelekre) is figyelembe véve egy magyar főre 4,6 millió forintos nettó pénzügyi vagyon jut. (Ebben persze nem szerepel a lakások és egyéb ingatlanok értéke.)

Sokatmondóak a részletek

Az adatokat (amelyek egyelőre még előzetesek) részletesebben megvizsgálva szinte azonnal találhatóak kirívó számok. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a háztartások tulajdonosi részesedését a nem pénzügyi vállalatokban 2018 decemberének végére 16391 milliárd forintra teszi. Egy év alatt ez a „vagyon” közel 1550 milliárd forinttal nőtt, aminek majdnem 96 százaléka átértékelődés. Azaz a jegybank szerint ennyivel nőtt ezeknek a cégeknek az értéke.

Hogyan lehet azonban valós értékekről beszélni például a kormányközeli oligarchák céges vásárlásainál? De nagy kérdés a sok tízezer, százezer mikrocég értéke is, ahol sokszor az alaptőkét sem biztos, hogy befizették, például a házipénztárba.

Azt korábban egy elemzésében az MNB is megállapította (amit kutatók többször jeleztek), hogy igen koncentrált a vállalati tőkebefektetéssel – ide a részvény és az üzletrész tartozik –, különféle értékpapírokkal, életbiztosítással vagy nyugdíjcélú megtakarítással rendelkező háztartások köre. Mint leírták: ezek az instrumentumok lényegében csak a legnagyobb vagyont felhalmozott háztartások pénzügyi eszközei között fordultak elő jelentősebb számban. Az átlagba viszont – jegyezzük már meg mi – minden egyes lakosnál beleszámítanak.

Mint a jegybank megállapította: a vállalati tőkebefektetések összértékének 93 százaléka jutott a háztartások legnagyobb vagyonú 10 százalékára, ezen belül a felső 1 százalék 78 százaléknyit tartott ebből az eszközből. A különféle értékpapírok eloszlása is közel olyan koncentrált, mint a tulajdonosi részesedéseké, a teljes állomány 88 százalékát a felső vagyoni tizedbe tartozó háztartások birtokolták.

Nyugdíjpénz az ablakban

Mint többször megírtuk – uniós előírás miatt a már régen államosított és elherdált magán-nyugdíjpénztári vagyonból is ezermilliárdokat tűntetnek fel a lakosság pénzügyi vagyonában (amire persze már mindenki keresztet vethet). Ez tehát csak a statisztikát szépítő szám.

Háztartások pénzügyi vagyona (mrd Ft)
Megnevezés	2018. dec.	Éves tranzakció	Éves gyarapodás*
Készpénz és betét	14 503	1717	1 816
Állampapír	5 779	755	754
Tulajdonosi részesedések**	22 597	148	1 636
Életbiztosítás	1 929	20	-26
Nyugdíjpénztár	1 858	91	29
Mindösszesen	53 788	2943	4 420
* az éves tranzakció és az eközötti különbség az átértékelés hatása
** ennek 73 százaléka nem pénzügyi vállalati részesedés
Forrás: Azénpénzem.hu gyűjtés az MNB adatokból, a számok kerekítettek

A „kisembereket” jobban érintő (persze ennek mértékéről is csak sejtéseink lehetnek) kategóriákban a mozgás azt mutatja: a legnépszerűbb „befektetés” 2018-ban a készpénz és a bankbetét volt, ideértve a folyószámlán parlagon hevertetett összegeket is. Ezekből a számokból is látszik, hogy tarolt az állampapír. Az önkéntes nyugdíjpénztárakba – mint a szektor örömmel tudatta – a tagok tavaly soha sem látott összegben fizettek be. Ez a történelmi rekord az MNB adatai szerint nem is tűnik annyira szépnek. Legalábbis végeredményében. A nem egészen 91 milliárd forintos megtakarításból ugyanis az átértékelési veszteség miatt mindössze 29,4 milliárd maradt.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: megtakarítás, vagyon, statisztika, MNB