Jövőre csökkenhet 100 ezer alá a bajban levő adósok száma

Nincs elég pénz az eszközkezelőre?

2016. május 13. Ősszel változhat a magáncsőd szabályozása, de ez csak a bürokratikus terhek csökkentését jelenti majd. Az idén havi 2,5 ezer adós helyzetét rendezhetik a bankok valamilyen módon, de ebben a számban benne van a Nemzeti Eszközkezelő (NET) szükséges bővítése is. Utóbbira viszont az Igazságügyminisztérium (IM) helyettes államtitkára szerint a költségvetésből aligha jut elegendő pénz.

Viharos jelenetnek lehettek tanui a Portfolio.hu által rendezett hitelezési konferencia résztvevői. Egy felzaklatott devizahiteles szabadult a bankárok közé a terembe (lásd a képet), és kérte rajtuk számon eddigi kínjait. Jókora tömeg szenvedhet még csendesen. Mint ugyanis Becsei András, a Magyar Bankszövetség alelnöke, az OTP lakossági igazgatóságának vezetője az Azénpénzem.hu kérdésére elmondta: jelenleg 85 ezer adós vesz részt (nyilvánvalóan nem jókedvéből – a szerk.) a banki adóssegítő programokban, és 130 ezren már régóta nem fizetik törlesztőjüket. Becsei szerint egyébként közülük – szemben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi, sokkal csekélyebb arányról szóló felmérésének eredményével – 30 százalék tudna, de mégsem fizet.

Az alelnök szerint a nemfizető adósok egytizedének jövedelme meghaladja a havi nettó 400 ezer forintot. Akinek nincs érdemi jövedelme, vagy az nagyon alacsony, annak a NET jelenthet segítséget. Az eszközkezelő lakásvételi lehetőségét tavaly 10 ezerrel növelték, de lassan már ez a bővített kvóta is betelik. A NET mintegy háromezer ingatlant tud még megvenni. A Bankszövetség szerint a kvóta további, ezúttal már 25 ezres emelésére lenne szükség. A konferencián Bodzási Balázs, az IM helyettes államtitkára erre azzal reagált, hogy valamennyi emelést elképzelhetőnek tart, de a Bankszövetség által javasolt számra nincs fedezet a költségvetésben.

Csak a magáncsőd bürokráciáján egyszerűsítenek

Mint arról a legutóbbi törvénymódosítás kapcsán írtunk, a magáncsőd intézménye a jelenlegi formájában megbukott. Ennek ellenkezőjéről a konferencia résztvevőivel beszélgetve sem tudtunk meggyőződni (sőt!). Az államtitkár szerint az elvárások voltak nagyok, miközben a családi csődvédelem sem „csodaszer”, és semmiképpen sem szociálpolitikai eszköz. A tárca ősszel ezzel együtt kezdeményezi a magáncsődről szóló törvény módosítását, de Bodzási hangsúlyozta, hogy a szigort fenn kell tartani, a változtatás kizárólag az adminisztárciós terhek enyhítése lesz. (Ez is ráfér, hiszen – mint Becsei elmondta – a NET-be jelentkezéshez 10, a magáncsődhöz viszont 200 oldal a kitöltendő dokumentum.)

Az adósokat persze az érdekelheti, hogy ők konkrétan mire számíthatnak. Felfalusi Péter, a követeléskezelők szövetségének (Makisz) elnöke szerint 3-5 ezer magáncsődös eljárás elindítása lenne normális évente. Becsei portálunknak arról beszélt, hogy havonta 2,5 ezer lakás értékesítésére kerülhet sor (ebben benne van az eszközkezelő is, aminél ugye még elég bizonytalan a kvóta alakulása). Becslése szerint így 2017-re csökkenhet százezer alá a komoly bajban levő adósok száma. Az alelnök kifejtette, hogy az ingatlanárak emelkedése jó kiszállási pontot jelenthet az adósoknak. Esetenként a vártnál is jobbat. Nemrégiben egy a Duna mellett levő pesti panel a 20 milliós induló árról az online liciten egészen 30 millió forintig kúszott fel.

Érdemes tanulmányozni a jegybanki ajánlást

Mint arról korábban részletesen írtunk, megjelent az MNB ajánlása, amiben pontról pontra végigveszik, mit is kell tenniük a pénzintézeteknek nem fizető adósaikkal (az érintetteknek ezt mindenképpen érdemes áttanulmányozniuk, segíthet ugyanis a bankkal folytatott tárgyalásban). A bankárok egy része, bár hivatalosan arról beszél, hogy ezt pontról-pontra betartják (sőt, már korábban is betartották), magánbeszélgetés során jelzi, hogy nem egészen ez a helyzet. Barna Gábor, a CIB workout jogi szolgáltatások vezetője szerint a jegybank ajánlásával „feladta a labdát”.

A legpozitívabban Becsei nyilatkozott erről a kérdésről. Mint mondta, ők támogathatónak tartják az ajánlást, ami sok jó gyakorlatot vesz át. Probléma azonban itt is a túlzott dokumentációs igény. Ajánlatot tesznek, azt dokumentálják, majd újabb ajánlatot tesznek, és azt is dokumentálják, megkeresik külön-külön háromszor az adóst, az adóstársat, a kezest, és mindezt dokumentálják... Az alelnök szerint nem ártana változtatni azon sem, hogy már akkor meg kell keresniük az adóst, ha 30 napot csúszott a fizetéssel. Ijesztő lehet ugyanis – fejtette ki –, ha az ilyen helyzetben levő ügyfél kap egy „utolsó lehetőség” jelzéssel ellátott értesítőt.

Itt összegyűjtöttük a tudnivalókat az eszközkezelős (NET) programról

A magáncsőd részleteiről itt tájékozódhat

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzemfacebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: nemfizető, fizetési késedelem, adósok, MNB, bankok, kilakoltatás, magáncsőd, NET