Nagy a baj, bezuhantak a vállalati hitelek

Nincs ok örömre, az állami támogatás hajtja a lakáshiteleket

Messze még a pezsgés az ingatlanpiacon
Fotó: clipart.com

2024. szeptember 2. Noha hatalmas bővülésről számol be az MNB a lakossági hitelezés terén, valójában a lakáshitelek összege ugrott hatalmasat, ami az állami támogatásoknak köszönhető. A hitelfelvevők száma csak a tavalyi mélyponthoz képest emelkedett, de ezzel sem elégedetett a kormány, nem véletlenül szabadítaná fel a hosszútávú megtakarításokat. A vállalati hitelezés egyenesen bezuhant, a cégek nem akarnak beruházni.

Első ránézésre olyan számokat láthatunk a lakossági hitelezés terén, ami bizakodásra adhatna okot a gazdaság állapotát tekintve. A számok mögötti kép azonban már nem ennyire kedvező. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb, a hitelezési folyamatokat bemutató adatai szerint a háztartások hitelállománya 6 százalékkal bővült 2024 második negyedévében az előző év hasonló időszakához képest. A lakosság 76 százalékkal magasabb összegre (731 milliárd forint) kötött hitelszerződést a bankokkal, mint egy évvel korábban, amikor meglehetősen visszafogott volt a kereslet

A támogatott lakáshitelek tolták meg

A növekedés elsősorban a lakáshitelek 167 százalékos bővülésének volt köszönhető, de a személyi hitelek esetében is 55 százalékos növekedés volt megfigyelhető. A második negyedévben megkötött lakáshitel-szerződések száma a volumenhez képest visszafogottabb mértékben (57 százalékkal) emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. Vagyis a volumen jelentős növekedését a megemelkedett hitelösszegek támogatták: míg 2023. júniusban 11,3 millió forint volt a lakáshitelek átlagos szerződéses összege, addig 2024. júniusban már 18,4 millió forint, melyhez hozzájárult a CSOK Plusz program megemelt maximális hitelösszege is. 2024 második negyedévében az államilag kamattámogatott hitelek aránya az újonnan szerződött lakáshiteleken belül 24 százalékot tett ki, egy évvel korábban ez az arány 20 százalék volt – írja elemzésében az MNB.

2024 júniusában a bankok átlagosan 6,4 százalékos kamat (THM: 6,7 százalék) mellett nyújtották a piaci alapú lakáshiteleket, az államilag kamattámogatott konstrukciókat is figyelembe véve pedig a teljes lakáshitelpiacon az ügyfelek által fizetendő átlagos kamat 5,6 százalék volt. (Júniusban még élt a THM-plafon, ami azóta megszűnt.)

Torzít a hurráoptimizmus, alacsony a szerződésszám

Bár az MNB is felhívja a figyelmet arra, hogy a növekedés döntő részt az állami támogatásnak köszönhető, a szerződésszám emelkedését is érdemes a korábbi évekhez képest vizsgálni. Bár egyes, az értékesítésben érdekelt ügynökportálok szívesen zengenek ódákat a hatalmas növekedésről, a piac egyáltalán nem robbant, sőt nagyon is messze van még a korábbi teljesítményektől. 2024 első felében összesen 38 ezer lakáscélú szerződést kötöttek, ami 51 százalékkal több, mint 2023 első felében (25142 db). Az Azénpénzem.hu megvizsgálta a korábbi évek adatait is, és kiderült, hogy 2022 első felében ez 55,38 ezer darab volt, 2021 első 6 hónapjában 52 ezer, de még a Covid-járvány kitörésének idején, 2020 első felében is 43 ezer szerződés született 6 hónap alatt. 2019-ben pedig 49 ezer volt.

Messze még a lakáspiaci pezsgés

Az idei számok tehát messze elmaradnak a korábbi, még a nem kiemelkedő évektől is. Az OTP Ingatlanpont legutóbbi közleményében úgy fogalmaz, hogy a hazai lakáspiaci forgalom látványos bővülése csak az igen gyenge bázishoz viszonyítva mutatkozik. Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint hosszú idő után jól látható a növekedés is, de távol vagyunk még a korábbi években megszokott piaci pezsgéstől.

A hazai év eleji forgalombővülés reális értékeléséhez egy piaci sajátosság is hozzátartozik. Az Eurostat adatai szerint a magyar piac dinamikája az év elején rendre erősebb, mint a megelőző év utolsó három hónapjában. Ez az aktuális trendtől szinte függetlenül megmutatkozik, és igen gyakran magyarázza a különféle lakástámogatások legtöbbször évkezdeti bevezetése.

A lakáshitelek terén egyelőre a havi 6900 körüli szerződéskötés látszik beragadni, ami csak a tavalyi évhez képest emelkedés. Mint megírtuk, az MNB Hitelezési felmérése szerint vége a hitelkereslet élénkülésének, a bankok szerint további emelkedés nem várható a keresletben a lakáshitelek esetében.

Ezért ötletel Nagy Márton

Ezt támasztja alá az is, hogy a Nagy Márton vezette minisztérium a múlt héten hajmeresztő ötlettel állt elő. A Nemzetgazdasági Minisztérium bejelentette, hogy annak lehetőségét vizsgálják, hogyan fordíthatná a lakosság otthonteremtésre a hosszú távú megtakarításait. Leginkább a nyugdíj- és életbiztosítási célú megtakarítások felhasználásáról lehet szó. (Mint megírtuk, volt már erre egy megtakarítási forma, a lakás-takarékpénztár, csak azt éppen ez a kormány nyírta ki.)

Ez is a beruházások egyfajta pörgetése lehetne, miután sorra jelennek meg a pocsék adatok a gazdaságról. Az elmúlt időszakban visszaeső építőipari teljesítményről és ipari termelésről, megugró inflációról és gyengélkedő bolti forgalomról és gazdasági növekedésről árulkodtak a számok. Ráadásul minden várakozást alulmúlt a nemzetgazdasági beruházások második negyedévi teljesítménye: a szezonálisan kiigazított adatok szerint 14,5 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A vállalatok alig vesznek fel hitelt

Ez a hitelezésen is meglátszik, hiszen az új vállalati hitelkihelyezések második negyedévi 1072 milliárd forintos volumene lényegében stagnált az előző év azonos időszakához képest. (Akkor recesszió volt.)

A bankok vállalati hitelezésért felelős vezetőinek értékelése alapján a hitelkihelyezés 2024 első félévében elmaradt a tervektől. A 2023 őszétől várt fordulat a makrogazdasági környezetben nem valósult meg, és a kamatok is lassabb ütemben csökkentek, mint várták, így a piaci, beruházási célok vezérelte hitelezés nem tudott megindulni – írja az MNB az elemzésében. A tavalyi évet egyértelműen a támogatott konstrukciók határozták meg, ezen programok elérhetőségének szűkülésével már csak a jellemzően forgóeszközcélú támogatott, illetve az euró alapú finanszírozás zajlik a természetes fedezettel rendelkező vállalkozások körében. Beruházási célú hitelkeresletnek elenyésző szintjét tapasztalták a banki szakértők. A makrokilátások bizonytalansága mellett jelenleg kivárás jellemzi a cégeket, bízva egy újabb támogatott hitelprogram bejelentésében.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Lovas Judit
Címkék: Magyar Nemzeti Bank, MNB, hitelezés, lakáshitel, fogyasztási hitel, háztartások, vállalatok, beruházás, ingatlan, szerződés, kamat, THM