Fantasztikus mélységbe estek a pénzpiaci kamatok

Nő az új hitelválság kockázata?

Fotó: Azénpénzem

2016. december 8. Egészen elképesztően alacsony ma már a lakáshitelesek terheit meghatározó kamat, ami a Magyar Nemzeti Bank (MNB) becslése szerint a régebbi adósok 70 százalékát érinti. A jegybank tart attól, hogy éppen ezért egy esetleges kamatfordulat sokakat érinthet kedvezőtlenül. Az újonnan folyósított hitelek esetében jobb a helyzet, de ott is akad gond: egyre sérülékenyebb kör adósodhat el.

A deviza lakáshitelek forintosításakor még 2,1 százalékos irányadó kamat (ezt a törvény a 3 havi Buborban szabta meg) mostanra a negyedénél is alacsonyabbra esett. Az adósok terhét meghatározó érték már alig több mint a jegybanki alapkamat fele. Nem elírás, valóban ennyire mélyre zuhantak a pénzpiaci kamatok, és nem csak ebben a rövidebb futamidőben, hanem a félévente átárazódó kölcsönök esetében is (a napi értékek és a változás címlapunkon balra közepén minden nap megtalálhatóak). A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ugyanis továbbra is sikeresen alkalmazza a kamatok leszorítására nem konvencionális eszközeit.

A törlesztő a pénzpiaci kamatesés következtében a forintosítás óta számításaink szerint körülbelül tizedével csökkent. Túl sok tartalék már nem látszik ezen a téren, a kamatok ugyanis annyira alacsonyak, hogy az esetleges további esés a havi teherben már alig lesz érzékelhető. A fordulat (a kamatok emelkedése) viszont igencsak fájdalmas lehet.

Annál is inkább, mert – mint azt az MNB legutóbbi stabilitási jelentésében leírta – a jelenlegi lakossági hitelállomány nagyobb részben változó kamatozású hitelekből áll. A jegybank becslése szerint ez 70 százalék körüli arányt jelent. Ők lehetnek azok, akik gyorsan megérzik majd, ha bekövetkezik a fordulat. A devizahitelek forintosításával ugyanis az árfolyamkockázat eltűnt ugyan, de a kamatkockázat – mint azt a jegybanki is elismerte –fennmaradt.

A kockázatosabb ügyfelek is kapnak (drágább) kölcsönt

Az MNB tájékoztatása szerint az újonnan kihelyezett lakáshitelek között már a fix kamatozású konstrukciók dominálnak. Ezek aránya ugyanis már közel 60 százalékos. A jegybank azonban úgy látja, hogy „az újonnan folyósított lakáshitelek tekintetében is épülhetnek fel kockázatok”. Az elmúlt másfél év új szerződéseiben a rövidebb futamidejűek között egyértelműen a rögzített kamatozású hitelek dominálnak, amelyek esetében a kamatperiódus átlagos hossza folyamatosan emelkedik. A hosszabb futamidejű hitelek esetében a kamatrögzítés aránya azonban alacsonyabb, és a periódus hossza már nem tart lépést az emelkedő futamidőkkel. Az átlagos jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató (JTM) magasabb a 20 év körüli vagy afeletti futamidőkön.

Ezek a háztartások tehát bevételeik nagyobb hányadára vállalnak igen hosszú távú elkötelezettséget. Ez az MNB szerint rámutat arra, hogy jövedelmi szempontból pont az a szegmens lehet a legsérülékenyebb, amelynél egységnyi kamatváltozás a törlesztőrészlet - legnagyobb emelkedését okozza, valamint amely szegmensben relatíve magas a változó kamatozású hitelek aránya. A hitelezés lazítását, a családok eladósodási óvatosságának mérséklődését más is mutatja.

Az MNB kitért arra, hogy a lakáscélú hitelek hitelköltsége nem változott, de átlagos feláruk emelkedett. Az idei harmadik negyedévben nem történt változás az új lakáscélú forinthitelek átlagos teljes terhében (THM-szint). Az új szerződések teljes hitelköltsége 5,7 százalékot tett ki szeptember végén. A hitelköltségek változatlanságát azonban összetételhatás okozta: mind a változó, mind a fix kamatkonstrukciójú lakáscélú hitelek simított teljes hitelköltsége csökkent (rendre 0,2, illetve 0,1 százalékponttal), de a fix kamatozású (átlagosan nagyobb hitelköltségű) hitelek aránya az új kibocsátásban kissé emelkedett. Közben a 3 havi BUBOR feletti felár 0,1 százalékponttal 4,8 százalékpontra nőtt. Ez az MNB szerint látszólag ellentmond a Hitelezési felmérésben jelzett markáns felárcsökkentésnek, de alátámasztja a minimális hitelképességi szint lazítását, a kockázatvállalási hajlandóság emelkedését. Ez azt jelenti, hogy azok az ügyfelek, akik a korábbi standardok szerint is hitelképesek lettek volna, alacsonyabb, míg az új, kockázatosabb ügyfelek magasabb kamatfelárral szembesülhettek.

A hosszabb távra fixált lakáshitelek feltételeinek itt nézhet utána

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzemfacebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: Bubor, pénzpiaci kamat, lakáshitel, kamat, felár, kamatperiódus, adósminősítés, MNB