Sok múlhat az iskolai végzettségen?
2016. február 24.
Két olyan, kifejezetten optimistán tálalt felmérés is megjelent, amelyeknél a számokat kicsit megkaparva egészen riasztó a kép. A lényeg: egyre szűkebb kör képes gyarapodni, ők viszont mind többet tehetnek félre. A többieknél szinte tapintható a lefelé tartó pálya, illetve a lecsúszástól való (aligha alaptalan) félelem – még a manapság tehetősebbnek tartottak között is.
Csúcsközelben a hitelfelvételi, abszolút csúcson a fogyasztással és megtakarítással kapcsolatos optimizmus – állapította meg a Deloitte legfrissebb kutatása alapján. A fogyasztói költekezés és a megtakarítás „hőmérője”– mondta el a Bankindexet ismertető tájékoztatón Demeter Ákos, partner – már az egészséges szint közelébe emelkedett (lásd képünkön). Ezek a számok akár meggyőzőek is lehetnének, de a felmérésből más is kiderült.
Az utolsó (2011-es) népszámlálási adatok szerint egyébként Magyarországon alig több mint 4,1 millió háztartás volt. Amennyiben ezt az adatot vesszük alapul, akkor ebben az országban 415 ezer spórolásra képes család él. A Deloitte szerint ez körülbelül körülbelül 800 ezer magyar felnőttet jelent. (Egy háztartásra egyébként átlagosan 1,2-féle megtakarítás jut.)
A kutatáshoz készített háttéranyag szerint a megtakarítási képesség leginkább az iskolai végzettséggel függ össze. Meglepő módon ez sokkal erőteljesebben hat a havi nettó jövedelemnél. Érdekes módon ugyanis a középső két sávban a jövedelem emelkedését még a megtakarítási arány némi csökkenése is kíséri (lásd a táblázatot).
Ha egy kicsit még folytatjuk a számolgatást, akkor egyre jobban az látszik, hogy a magyar társadalmat egy hatalmas hasként lehetne ábrázolni, amit pálcika köthet össze (ez ábrázolná a középosztályt) a meglehetősen kicsi fejjel. A privátbanki (ők az igazán gazdagok) ügyfelek száma körülbelül 50 ezer, a prémium üzletágba – ide átlagosan mintegy 380 ezer forintos jövedelemmel és 8,5 millió forintos megtakarítással lehet kerülni – pedig a bankok becslése szerint 300 ezer ember tartozik.
Utóbbiak között is mintha nem lenne minden rendben. A K&H országosan több mint 2000 prémium – az átlagnál nagyobb megtakarítással rendelkezdő és idősebb korosztályt képviselő – lakossági befektetőt kérdezett meg arról, hogy mire gyűjtik megtakarításaikat. Az eredmények a bankot is meglepték, a korábban első helyen szereplő nyugdíjcélú tartalék jelentősége ugyanis három év alatt erőteljesen (70-ről 38 százalékra) csökkent, az általános tartalék átvette a vezető szerepet a megtakarítási célok között – tíz százalékpontos emelkedést követően 74 százalékkal. Ez pedig a jövővel kapcsolatos félelemre is utalhat (kellhet a gyorsan mozgósítható pénz).
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: gazdag, középosztály, megtakarítás, fogyasztás, private banking, prémium, Deloitte, K&H
Nőtt a társadalmi szakadék
Fotó: Azénpénzem
Csúcsközelben a hitelfelvételi, abszolút csúcson a fogyasztással és megtakarítással kapcsolatos optimizmus – állapította meg a Deloitte legfrissebb kutatása alapján. A fogyasztói költekezés és a megtakarítás „hőmérője”– mondta el a Bankindexet ismertető tájékoztatón Demeter Ákos, partner – már az egészséges szint közelébe emelkedett (lásd képünkön). Ezek a számok akár meggyőzőek is lehetnének, de a felmérésből más is kiderült.
A Deloitte-Scale Bankindex fogyasztásra és megtakarításra vonatkozó részeredményei sem mutatják éppen azt, hogy akkora optimizmusra lenne ok. Arra a kérdésre, hogy a következő egy évben mennyire valószínű, hogy többet engedhet meg magának a mindennapi kiadásokra, az egy évvel korábbi 5,7 százalék után 6,3 százalék válaszolt pozitívan. A megtakarítások esetében ez az arány 5,9 százalékról emelkedett 6,1 százalékra. (Ezek azért elég karcsú adatok.) A megtakarításoknál viszont a legnegatívabb válaszolók aránya még nőtt is, 55,9 százalékról 56,6 százalékra. A fogyasztása javulásában a megkérdezettek háromnegyed nem bízik, ez a megtakarítások vonatkozásában majdnem 77 százalékra igaz.
A Deloitte szakemberei sem titkolták, hogy miközben a megtakarítási optimizmus a teljes társadalom esetében javult, tágult az olló a megtakarítással rendelkezők és a többi társadalmi réteg között. Miközben ugyanis a hosszú távú átlag 11,6 százalék, a jelenlegi teljes mintán 10,1 százalékra csökkent a megtakarítással rendelkező háztartások aránya. Az arány alacsonyabb, de mint elhangzott: a megtakarítás összege szépen gyarapodott (erről nem mondtak adatot, de a jegybanki statisztikából jókora gazdagodás látszik). Az utolsó (2011-es) népszámlálási adatok szerint egyébként Magyarországon alig több mint 4,1 millió háztartás volt. Amennyiben ezt az adatot vesszük alapul, akkor ebben az országban 415 ezer spórolásra képes család él. A Deloitte szerint ez körülbelül körülbelül 800 ezer magyar felnőttet jelent. (Egy háztartásra egyébként átlagosan 1,2-féle megtakarítás jut.)
Mintha még a tehetősebbek is félnének
A kutatáshoz készített háttéranyag szerint a megtakarítási képesség leginkább az iskolai végzettséggel függ össze. Meglepő módon ez sokkal erőteljesebben hat a havi nettó jövedelemnél. Érdekes módon ugyanis a középső két sávban a jövedelem emelkedését még a megtakarítási arány némi csökkenése is kíséri (lásd a táblázatot).
Ha egy kicsit még folytatjuk a számolgatást, akkor egyre jobban az látszik, hogy a magyar társadalmat egy hatalmas hasként lehetne ábrázolni, amit pálcika köthet össze (ez ábrázolná a középosztályt) a meglehetősen kicsi fejjel. A privátbanki (ők az igazán gazdagok) ügyfelek száma körülbelül 50 ezer, a prémium üzletágba – ide átlagosan mintegy 380 ezer forintos jövedelemmel és 8,5 millió forintos megtakarítással lehet kerülni – pedig a bankok becslése szerint 300 ezer ember tartozik.
Utóbbiak között is mintha nem lenne minden rendben. A K&H országosan több mint 2000 prémium – az átlagnál nagyobb megtakarítással rendelkezdő és idősebb korosztályt képviselő – lakossági befektetőt kérdezett meg arról, hogy mire gyűjtik megtakarításaikat. Az eredmények a bankot is meglepték, a korábban első helyen szereplő nyugdíjcélú tartalék jelentősége ugyanis három év alatt erőteljesen (70-ről 38 százalékra) csökkent, az általános tartalék átvette a vezető szerepet a megtakarítási célok között – tíz százalékpontos emelkedést követően 74 százalékkal. Ez pedig a jövővel kapcsolatos félelemre is utalhat (kellhet a gyorsan mozgósítható pénz).
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!
A megtakarítók aránya az adott csoporton belül | ||||
---|---|---|---|---|
Végzettség | Százalék | Nettó jövedelem e Ft/hó | Százalék | |
Nyolc általános vagy kevesebb | 5,9 | 30-90 | 4,4 | |
Szakmunkásképző | 6,0 | 90-150 | 8,3 | |
Gimnázium,szakközépiskola | 12,8 | 150-200 | 8,1 | |
Főiskola, egyetem | 21,0 | 200 felett | 15,1 | |
Forrás: Deloitte-Scale Bankindex kutatás |
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: gazdag, középosztály, megtakarítás, fogyasztás, private banking, prémium, Deloitte, K&H
Kapcsolódó anyagok
- 2018.11.07 - Tárki: ez a magyar felsőosztály
- 2017.12.19 - A magyarok a legtöbb járulékot fizetők között vannak Európában
- 2017.08.18 - Nincs kamat? Ide tesszük a pénzünket
- 2016.10.18 - A gazdagok között is nő a szakadék
- 2016.09.22 - Egyre kisebb a magyar középosztály
- 2016.09.12 - Már a tehetősebbek is a tartalékolásra hajtanak
- 2016.09.06 - A gazdagok valóban egészen mások?
- 2016.08.17 - A tartalékokat élik föl a családok?
- 2016.05.24 - Sajátos a magyar szupergazdagodás
- 2016.05.09 - Így fejték volna az állami televíziót
- 2016.05.06 - Még gazdagabbak lettek a gazdagok
- 2016.03.31 - Az ország jövőjét éli fel a kormány?
- 2016.03.16 - Nyáron indulhat a CSOK a Raiffeisennél
- 2016.03.02 - Megugrott a nyugdíjkifizetés
- 2016.02.18 - Ahogy a lakosság tavaly gazdagodott
- 2016.01.10 - Ahogy a gazdagok gyarapodnak
- 2015.12.01 - Mit eszik a magyar?
- 2015.11.25 - Újabb elborzasztó adatok a magyar családokról
- 2015.11.08 - Egyre koncentráltabb a lakossági vagyon
- 2015.11.01 - Ez már biztos: győzött a párnaciha
- 2015.10.06 - Hol a szegénység mostanában?
- 2015.08.13 - Vesszük az okostelefont, mint a cukrot
További kapcsolódó anyagok