Novembertől az állami egészségügy mindent tudhat rólunk

2017. április 18. A betegeknek rövidesen nem kell majd magukkal cipelni az orvosokhoz korábbi leleteiket és a kórházi zárójelentéseket. Személyes adatainkkal már megkezdték az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) feltöltését. Biztonsági kockázat persze akad.

Már egy hónappal ezelőtt megkezdték az új elektronikus egészségügyi rendszer feltöltését. A KPMG ezzel kapcsolatban kiadott közleményében hangsúlyozza, hogy ezzel olyan transzparencia valósul meg, ami a beteg, az orvosok és az ellátórendszer irányítóinak egyaránt előnyére válik. A szisztéma lényege, hogy az egészségügy valamennyi szereplője bárhol beléphet az egységes platformra, és ott hozzáférhet a beteg más intézményekben keletkezett adataihoz. Ezzel – ha nem is egy csapásra – megszűnik a korábbi leletek és zárójelentések kikérése és cipelése egyik helyről a másikra. Aki orvoshoz megy, arról az adatai megadása után az orvos azonnal tudni fogja, hogy milyen gyógyszereket szed, milyen érzékenysége, allergiája van, vagy milyen betegségei, műtétei voltak korábban.

A korábbi tervekkel ellentétben a rendszer induláskor nem tartalmaz majd kórelőzményeket, ezeket várhatóan a későbbiekben töltik fel. 2017 novemberében valamennyi állami egészségügyi intézmény kötelezően csatlakozik a rendszerhez. Ettől az időponttól minden közfinanszírozott egészségügyi intézmény kötelezően feltölti az összes nála végzett ellátás és beavatkozás valamennyi adatát és eredményét. A nem állami intézmények, rendelők és magánpraxisok várhatóan egy-két évvel az indulás után csatlakozhatnak a rendszerhez.

Óriási az előny, de biztonsági kockázat is akad

Az előnyök a KPMG szerint beláthatatlanok. Miután a háziorvos és valamennyi szakorvos számára elérhetővé válik, milyen vizsgálatokon volt a beteg és milyen eredményekkel, senkit nem fognak szükségtelenül megismételt vizsgálatokra küldeni. A kezelőorvos több információ birtokában jobb döntést hozhat a gyógykezelésről. A patikus recept nélkül is látja, hogy az orvos milyen gyógyszereket rendelt a beteg TAJ-számára, a járóbeteg-szakrendelő és a kórház pedig látja a hozzá szóló beutalót, sőt készülhet a beteg fogadására, és akár időpontot is ajánlhat neki. Mindemellett a rendszer teljesen átláthatóvá teszi a rendszerirányítók számára az egészségügyben történteket, ami megkönnyíti a kapacitások jövőbeni tervezését.

A rendszer – mondta el Tóth Mónika, a KPMG szenior menedzsere – biztonsági kockázatokat is rejt, erre a fejlesztők kiemelt figyelmet fordítottak. Alapbeállítás szerint a kezelőorvos bármilyen információhoz hozzáférhet, kivéve a kényes adatokat, mint a pszichiátria, addiktológia, nemi betegség, HIV/AIDS.

Akinek van bejárása az ügyfélkapun, máris módosíthat (engedélyezve a szenzitív, vagy éppen tiltva az általános informálódási lehetőséget az orvosoknak), de bármikor később is sort keríthet. Az www.eeszt.gov.hu oldalon az ügyfélkapun belépve és a TAJ-számot megadva jutunk el az önrendelkezésről szóló felületre, ahol módosíthatók az alapértelmezésként beállított hozzáférések. Ha valaki digitális tudás vagy hozzáférés hiányában nem tud változtatni a beállításokon, a kormányablakoknál kérhet segítséget.

Az EESZT-ben a felhasználó természetesen megnézheti saját adatait is. Megtekintheti a számára felírt e-recepteket és e-beutalókat, értesülhet a hozzájuk tartozó információkról (például e-beutalóval foglalt vizsgálati időpontjáról, helyszínéről, az intézmény elérhetőségéről és a rendelési időről). Letöltheti egészségügyi dokumentumait, leleteit, zárójelentéseit, valamint az orvosok számára lekérhetővé válnak a beteg képalkotó diagnosztikai vizsgálatainak eredményei (röntgenfelvétel, CT-vizsgálat) is.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: egészség, egészségügy, adatbázis, EESZT, KPMG