Nyílik a bérolló, megszívják a nyugdíjasok

2018. március 7. Jelentős a különbség az országban a megyék között az átlagnyugdíjak tekintetében is. A helyzet jelenleg olyan, mintha kéthavi nyugdíjjal többet fizetnének a Fejér megyében élő nyugdíjasoknak, mint a keleti országrész megyéiben élőknek. A megyék közötti bérolló szétnyílása miatt növekvő nyugdíjkülönbségek pedig csak később jelentkeznek.

Az egykulcsos adó azokban a megyékben emelte meg jobban a nettó béreket, ahol a gazdasági szerkezet erősebb, így a keleti megyék hátrányba kerültek – állapította meg a Policy Agenda elemzése. Ezen a tényen idei-óráig szépít a minimálbér emelése, de a különbségeket nem tudja tompítani jelentős mértékben. A kutatók felvázolták, hogy a területi bérkülönbségek miként befolyásolják a nyugdíjakat.

Mint leírták: a kormány a választások előtt pár héttel „megrendelte” az Idősügyi Tanácstól, hogy ismét kapjanak 10 ezer forintos Erzsébet-utalványt a nyugdíjasok. Közben az ellenzéki pártok nyugdíjminimum-emelést követlenek, és ígérnek. A Policy Agenda egy sokszor előkerülő témát feszeget, mégpedig a területi egyenlőtlenségek növekedését a nyugdíjasok között.

A megyék közötti bérolló – mutatták ki – 2010 és 2017 között jelentősen szétnyílt. A második Orbán-kormány idejének elején Győr-Moson-Sopron megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye között 15 százalékos volt a nettó átlagbérek különbsége, 2016-ra ez 54,2 százalékra nőtt. Majd a minimálbér emelésének köszönhetően tavaly év végén a különbség kicsit javult, és már „csak” 48,6 százalék.

Felvázolták a megoldást

Nyilvánvaló, hogy ez a bérkülönbség megjelenik a nyugdíjakban is, ha (egyelőre) nem is olyan mértékben, mint a béreknél. A legjobb átlagnyugdíjat és a legrosszabb átlagnyugdíjat adó megyéket összehasonlítva arra jutottak, hogy 2016-ban Fejér megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye között 16 százalék volt a különbség. Ez olyan, mintha kéthavi nyugdíjjal többet fizetnének a Fejér megyében élő nyugdíjasoknak, mint a keleti országrész megyéiben élőknek.

Mivel az alacsonyabb bért keresők az évek során folyamatosan érik el majd a már 65 évre emelkedett nyugdíjkorhatárt, ezért a növekvő nyugdíjkülönbségek még most fognak jelentkezni. Megoldást az hozna, ha a kormányzat egyszerre próbálná meg a bérek kiegyenlítését, és a kisnyugdíjak helyzetének megoldását felvállalni.

Az alacsony bérek, az alacsony nyugdíjak közvetlen hatással vannak a helyi gazdaságra. A kutatók szerint ennek jelei láthatók például a kistelepülések kisboltjainak bezárásában is. Ha Budapestről és a fejlettebb gazdasági térségekből képletes módon nem „csoportosít” át az állam GDP-t a nehezebb térségekbe, és nem próbál területi kiegyenlítődést elérni, akkor növekedni fog az egyenlőtlenség. Ez pedig belső elvándorlással, rosszabb egészségügyi mutatókkal, romló munkaerőpiaci aktivitással jár majd.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: nyugdíj, nyugdíjas, átlagbér, bérolló, Policy Agenda