Mi lesz az önkéntes pénztárakkal?

Nyugdíj: az MNB mindenkit új jóléti alapokba léptetne be

Más kézbe adnák a pénzt
Fotó: Azénpénzem

2019. szeptember 27. Az MNB minden munkavállalót automatikusan új jóléti alapokba léptetne be, amelyek az önkéntes nyugdíjpénztárak és egészségpénztárak szerepét is átvennék. Ez a teljes szektor fúzióját is hozhatja, aminek a pénztárak szemmel láthatóan nem örülnek. Közben éppen az állam tett be a szektornak a cafeteria SZÉP-kártyára terelésével.

Mindenféle megtakarítást, így a nyugdíjcélú és az egészségcélú pénzeket is úgynevezett jóléti alapokba terelne a Magyar Nemzeti Bank, hogy hatékonyabbá tegye az időskorra történő megtakarítást és az egészségpénzek felhasználását is. Az elképzelések szerint minden munkavállalót automatikusan beléptetnének a rendszerbe, ahova a fizetésük bizonyos százalékát utalnák. Ezt egészítenék ki a munkáltatók, akik az adóalapból leírhatnák a befizetéseket, az állam pedig a jelenlegi adókedvezmények helyett támogatást nyújtana – ismertette az elképzelést Nagy Koppány, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) tegnapi konferenciáján. Ez az elképzelés egyébként már az MNB 330 pontos versenyképességi programjában is megjelent.

Mindenkinek kellene megtakarítás

A jóléti alapok a társadalombiztosításra nehezedő nyomást enyhíthetnék, ami abból adódik, hogy a jelenlegi korfa alapján az időskori függőségi mutató (a 65 év felettiek és a munkaképes korú lakosság egymáshoz vett aránya) a jelenlegi 30 százalék alatti szintről a duplájára, azaz 60 százalék körülire nőhet 2060-ra.

Vagyis kellene a megtakarítás a nyugdíjas évekre, méghozzá mindenkinek. Csakhogy a jelenlegi önkéntes megtakarítási rendszerek (önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás, NYESZ) együttesen is mindössze a munkavállalók mintegy 29 százalékát érik el – hangsúlyozta Nagy Koppány. Emiatt a nagy többségnek nem lesz megtakarítása.

A jóléti alapokba azonban mindenkit automatikusan beléptetnének, viszont nem lenne kötelező. Aki nem akar benne lenni, az kiléphet. Az MNB igazgatójának elképzelése szerint ezekbe a jóléti alapokba többféle célra gyűjthetnének pénzt az emberek. Tulajdonképpen úgy működne, mint a SZÉP-kártya különböző zsebei – ezt már mi tesszük hozzá. Így az összegyűlt összegeket nemcsak nyugdíjcélra, hanem egészségre, sőt akár lakásvásárlásra is lehetnek fordítani, ezzel is megszólítva a fiatalokat – hangsúlyozta Nagy Koppány.

Az elképzelés az önkéntes nyugdíjpénztárak és egészségpénztárak fúziójáról beszél, de ez a része kiforratlannak tűnik. Mindenesetre az MNB igazgatója együttműködésre és az ötletek megosztására hívta fel a szektort a Pénztárkonferencián.

A kormány jól megtaposta a szektort

Valójában a pénztárak aligha örülnek az ötletnek. Az elképzelés, hogy mind összeolvadnak valamiféle alapokba, aligha vonzó számukra. Ugyanakkor kétségtelen tény, hogy érdemben nem tudják növelni a tagságukat. Bár jól mutat, hogy 1 millió 122 ezer önkéntes nyugdíjpénztári és 1 millió 37 ezer önkéntes egészségpénztári tag van, csakhogy a tagok fele – mindkét pénztártípusban – egyáltalán nem fizet tagdíjat. Ráadásul öregszik a nyugdíjpénztári tagság. Míg 2002-ben a 15 és 24 év közötti munkavállalók 13 százaléka, a 25 és 34 év közötti 26,6 százaléka önkéntes nyugdíjpénztári tag volt, addig 2018-ban már csak 3,3 és 12,5 százalék.

Csakhogy a puszta számok mögött okok is állnak. Az elmúlt időszakban gyakorlatilag minden évben drasztikusan átalakította a kormány a cafeteria rendszerét. A végső csapást pedig tavaly mérte a szektorra, emiatt 2019-től a munkáltatói tagdíj-hozzájárulás ugyanúgy adózik, mint a munkabér. Miközben korábban a legkedvezőbben adózott. (Mint megírtuk, a cél a pénzek SZÉP-kártyára terelése, és ezen keresztül a belföldi turizmusban érdekelt vállalkozások zsebének megtömése volt.)

Durván visszaestek a munkáltatói befizetések

Ennek következtében az önkéntes nyugdíjpénztáraknál a munkáltatói tagdíjak az első hat hónapban 14,34 milliárd forintra zuhantak vissza a tavalyi év azonos időszakában befizetett 19,15 milliárd forintról. Az egészségpénztáraknál pedig még drámaibb a visszaesés: a tavalyi 8,1 milliárdról 3,4 milliárd forintra csökkent a munkáltatói tagdíj.

A tagok egyéni befizetései ugyan kissé nőttek – az önkéntes nyugdíjpénztáraknál 42,3 milliárd forintról 43,3 milliárdra, az egészségpénztáraknál 10 milliárdról 11,7 milliárdra –ez azonban aligha kompenzálja a munkáltatói pénzek elmaradását.

Mindenesetre a szektoron aligha lehet számon kérni a kormányzati intézkedéseket.

Vannak nemzetközi példák

Az automatikus csatlakozás valamiféle jóléti alapokhoz hasonló rendszerhez már több országban működik. Holtzer Péter nyugdíjszakértő szerint érdemes Varsóra figyelnünk. A lengyelek ugyanis két hónapja vezettek be egy ilyen rendszert, és ott hazánkhoz hasonlóan megtörtént a magán-nyugdíjpénztárak megszüntetése. A szakértő szerint a rendszer bevezetéséhez szükséges a munkáltatói hozzájárulás, ami nélkül csekély a siker esélye. Alacsony tagdíjra van szükség különben magas lesz a kilépők aránya. Többféle célhoz kell hozzá férni, ami segít bevonzani a megtakarítókat. Ez viszont a nyugdíjat csökkenti. És fontos lenne a bizalom, aminek nem tettek jót a múltbeli rossz tapasztalatok. De a legfontosabb, hogy milyen struktúrában működik majd. Kik lesznek a befektetési döntéshozók, és milyen hozamokat tudnak majd felmutatni.

Holtzer szerint erre a mindenkit automatikusan beléptető, de önkéntes (ki lehet lépni) rendszerre szükség lenne, hiszen 25 év után sem működik az öngondoskodás. Valójában a mai átlagos önkéntes nyugdíjpénztári egyenleg havi 50 ezer forintos nyugdíjkiegészítés esetén mindössze 2 évre elegendő. Valódi nyugdíjcélú megtakarítása (több tízmillió forint) legfeljebb néhány tízezer háztartásnak lehet.

Szerinte – legalábbis az elején - a brit példát kellene követni, ahol a meglévő önkéntes, de piaci alapon működő nyugdíj-megtakarítások mellé hozták be a mostani hazai elképzeléshez hasonló NEST-et. (Ehhez csatlakoznak automatikusan az új belépők.) A bevezetés 10 millió új megtakarítót hozott az Egyesült Királyságban, és 80 százalékuk maradt a NEST tagja.

Szerző: Lovas Judit
Címkék: önkéntes pénztár, egészségpénztár, nyugdíjpénztár, ÖPOSZ, MNB, Nagy Koppány, jóléti alapok, versenyképesség, 330 pont