Nyert azUkrajnából áttelepült folyamodó

Nyugdíj: elmeszelt az Ab egy passzust

Fotó: Nyíri András

2017. szeptember 13. Az Alkotmánybíróság (Ab) a nyugdíjszabályok egyikét ellentétesnek találta az alaptörvénnyel és megsemmisítette. Alighanem sokaknak lenne tippjük arra, melyik lehet ez, de tévednek. Egy Ukrajnából áttelepült nyugdíjasnak adtak igazat. Az indoklás adhatna reményt egyéb lépésekre is, de ez a mostani rendszerben szinte kizártnak tekinthető.

Az Alkotmánybíróság a Kúria által kezdeményezett eljárásban úgy döntött, hogy a nyugdíjtörvény végrehajtásáról szóló rendelet egyik előírása alaptörvény-ellenes. A passzust megsemmisítették, és kimondták, egyetlen folyamatban lévő ügyben sem alkalmazható. A határozatot (ami teljes terjedelmében itt olvasható) már a Magyar Közlönyben is közzétették.

Az ügy, amiben döntöttek, még 2014 tavaszán indult. Egy Ukrajnából Magyarországra települt nyugdíjas kifogásolta a neki ítélt ellátás összegét. A vita abból adódott, hogy a társadalombiztosítási szerv a nyugdíjat nem az utolsó aktív munkakörben keresett összeg, hanem a nyugdíjigénylő által leghosszabb ideig betöltött munkakör keresetének országos átlaga alapján számították. A felperes nyugdíjazása előtt vendéglátós egység vezetője volt, leghosszabb ideig viszont bolti eladóként dolgozott.

Nem vizsgálták, sérült-e, hogy „Magyarország független, demokratikus jogállam”

Nem túlkapás vagy tévedés történt, a megállapítás során a hatályos jogszabályt vették figyelembe. A nyugdíjtörvény végrehajtásáról szóló rendelet előírása szerint ugyanis, ha nemzetközi egyezmény szakmai átlagkereset figyelembevételét írja elő, akkor ennek összegét a nyugdíjigénylő által leghosszabb ideig betöltött, szolgálati időként figyelembevételre kerülő munkakörben, ennek hiányában ahhoz hasonló munkakörben a nyugellátás megállapításának időpontja szerinti - a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által közölt - kereset országos átlaga alapján kell megállapítani. Az előbbi rendelkezés módosításként került a szabályokba, méghozzá úgy, hogy arról is rendelkeztek a jogalkotók: a 2015. január 1-jén hatályba lépett passzust az első fokon le nem zárt korábbi ügyekben is alkalmazni kell.

Sokan (esetenként igen indulatosan) kifogásolják, hogy egyáltalán miért fizet a magyar állam egyetlen fillért is az idetelepülő nyugdíjasoknak. Nem árt tudni, hogy a nyugdíjakról a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a szociális ellátás területén való együttműködés tárgyában 1962. december 20-án kötött egyezmény alapján hozott törvényerejű rendelet rendelkezik.

A Kúria, majd az Ab is leszögezte: a nyugdíjtörvény és az annak végrehajtásáról szóló kormányrendelet között ellentmondás feszül. A törvény szerint ugyanis a nyugdíjra vonatkozó „igényt az ellátás megállapításának kezdő időpontjában hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni”. Az alaptörvény pedig egyértelműen kimondja: a kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes. A Kúria szerint sérült az a cikk is, amely szerint „Magyarország független, demokratikus jogállam”. Az Ab azonban ezt nem is vizsgálta, hiszen – mint azt az indoklásban kifejtették – egy másik sérelem miatt már a támadott rendelkezés megsemmisítéséről határozott.

Számos más rendelkezéssel kapcsolatban is rendre felmerül, hogy a kormány ma már rendeletekkel irányít, és sokszor nem ügyel arra, azok nem ellentétesek-e a törvényekkel. Ezzel együtt hasonló érzékenységet még nem igazán tapasztalhattunk sem a Kúriától, sem az Alkotmánybíróságtól. Jelenleg (még a mostani döntés tükrében is) nehéz elképzelni, hogy ez a helyzet megváltozzon.

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: nyugdíj, Kúria, Alkotmánybíróság