Minél később kezdünk megtakarítani, annál többet kell félretenni

Nyugdíj: ezért ne halogass tovább!

2016. május 26. Minél később kezd valaki nyugdíjcélra félretenni, annál többet kell megtakarítania havonta, ha ugyanazt az összeget szeretné idős korban megkapni. A pályakezdők még feleannyi pénzzel is megkezdhetik az öngondoskodást, mint a húsz év múlva nyugdíjba vonulók. Tíz évvel a nyugdíj előtt pedig már többet kell kigazdálkodni a családi kasszából, mint amekkora havi kiegészítést szeretnénk a nyugdíj mellé. Csodák ugyanis nincsenek.

A napjainkban nyugdíjba vonulók még arra számíthatnak, hogy utolsó fizetésük mintegy 65 százalékát kaphatják kezdő nyugdíjként, ami így is jelentős csökkenést jelent az utolsó fizetéshez képest. Ha valaki nem szeretné, hogy az életszínvonalában ekkora esés következzen be, akkor megtakarításból kell fedeznie a hiányzó összeget. A megtakarítást azonban még aktív korban, és lehetőleg minél előbb kell elkezdeni.

Fontos azonban azzal is tisztában lenni, hogy mivel öregedő társadalomban élünk, ezért az idő előrehaladtával egyre kisebb lesz a nyugdíj az utolsó fizetés arányában, ugyanis 2060-ban már csak 1,3 munkavállaló fog eltartani egy nyugdíjast, így a helyettesítési ráta (az utolsó hivatalos, adózott fizetéshez viszonyuló kezdő nyugdíj) 30-40 százalékra fog leesni. Vagyis még nagyobb lesz az utolsó fizetéshez képest hiányzó összeg.

Negyvenévesen így kalkulálj!


Ha valakinek negyvenévesen bruttó 300 ezer forint a fizetése, ebből jelenleg 199,5 ezer forint a nettó jövedelme. Várhatóan 65 éves korában fog nyugdíjba vonulni, és akkor – figyelembe véve a fent leírtak miatt csökkenő helyettesítési rátát – vélhetően csak mindössze 110 ezer forint körüli nyugdíjra számíthat majd. Vagyis 86 500 forinttal kap majd kevesebb nyugdíjat, mint a fizetése, azaz ennyi pénz fog hiányozni a kasszából. Van még 25 éve a nyugdíjig, tehát annyi pénzt kellene félretennie, hogy abból megfelelő extra bevételre számíthasson 20 éven keresztül. (Egy nyugdíjba vonuló átlagosan 20 évig fog majd élni, jelenleg ugyanis a férfiak átlagosan 14, a nők 18 évet élnek még nyugdíjba vonulás után, és ez a jövőben nőni fog.)

A rossz hír az, hogy tetemes összeget kell félretennie ahhoz, hogy havi 80 ezer forintos kiegészítő nyugdíjhoz jusson. És az sem mindegy, hogy a megtakarításon mekkora hozamot ér el. A havi 80 ezres kiegészítéshez most közel 42 ezer forintot kellene havonta megtakarítania, 4 százalékos éves hozammal számolva. Jelenleg a kockázatmentes hozamszint – azaz a tízéves állampapír kamata - 3,8 százalékon van, 0-1 százalék közötti várható infláció mellett, ezért hosszú távon számolhatunk a 4 százalékkal. (Ha csak évi 2 százalékos az elért hozam a 25 év megtakarítás alatt, akkor már közel 52 ezer forintos havi megtakarítás kell.)

A halogatás ára


Ha valaki mégsem érzi azt, hogy negyvenévesen belevágna az öngondoskodásba, akkor azzal kell számolnia, hogy a halogatás a későbbiekben igen sokba fog kerülni. Ha most nem tesz félre havi 42 ezer forintot, akkor négy év múlva már 52 400 forintot kellene havonta megtakarítania. Ha még tovább halogatja a megtakarítás elindítását, akkor hat év múlva pedig már közel 62 ezer forintot kell kipréselnie a családi kasszából ugyanehhez a 80 ezer forintos nyugdíj-kiegészítéshez. Fontos azt is látni, hogy ha négy évvel ezelőtt, 36 évesen elkezdett volna félretenni, akkor még havi 33 300 forintból megúszta volna, ha pedig hat évvel ezelőtt lépett volna, akkor havi 30 ezer forintos megtakarítás is elég lenne. (Lásd a táblázatot!)

Példa:
 20 évig tartó, havi 80 000 forintos nyugdíj-kiegészítéshez szükséges közelítő havi megtakarítási összeg (a megtakarítási időszakban 4%-os hozamot feltételezve):



A nyugdíj-megtakarítás kezdeteSzükséges havi megtakarítás (forint)
34 éves korban (6 évvel korábban)30 000
36 éves korban (4 évvel korábban)33 300
40 éves korban42 000
44 éves korban (4 évvel később)52 400
46 éves korban (6 évvel később)62 000

Természetesen, ha kisebb nyugdíj-kiegészítést szeretnénk, akkor kevesebb megtakarításból is megúszható az öngondoskodás. A számításokat jelentősen befolyásolja az elért hozam, ugyanakkor az jól látszik, hogy minél később vágunk bele, annál többet kell havonta félretenni. A kamatos kamat hatása pedig – még alacsony kamatkörnyezetben is – sokat dobhat a megtakarításon.

Hogyan tegyünk félre?


Nyugdíjcélra tulajdonképpen bármilyen formában takarékoskodhatunk, fontos azonban tudni, hogy az állam adójóváírás formájában is támogatja a hosszú távú megtakarítást (A személyi jövedelemadóból visszaigényelhető összeget a megtakarítás számlájára utalja az adóhatóság, azaz a megtakarított összeget növeli az adókedvezmény.)  Jelenleg három az állam által támogatott nyugdíjcélú megtakarítást választhatnak az öngondoskodók: önkéntes nyugdíjpénztárat, nyugdíjbiztosítást és nyugdíj előtakarékossági számlát (NYESZ). Mindegyik másfajta módon működik, éppen ezért más típusú megtakarítónak ajánlható. (Ezekről bővebben itt írtunk.)  

Míg a nyugdíj előtakarékossági számlák (NYESZ) esetében a megtakarító maga dönti el, mibe fekteti a pénzét, az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében a tagoknak nem kell a befektetéssel bíbelődniük, azonban többfajta portfolió közül választhatnak. A nyugdíjbiztosítás abban különbözik jelentősen a másik két nyugdíjcélú megtakarítási formától, hogy kockázati életbiztosítási elemet és további, rokkantság esetén is fizető kockázati biztosítási elemet is tartalmaz. Fontos jellemzője még a biztosítási megoldásnak, hogy a díjfizetési kötelezettségen keresztül ösztönzi a nyugdíjcélig történő tényleges megtakarítást, szükség esetén rugalmas szüneteltetési opcióval. Ezenfelül lehetővé teszi azt is, hogy más nyugdíjára takarítson meg valaki, aki ki tudja használni az adókedvezményt.

Juhos András, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) életbiztosítási tagozatának elnöke portálunknak elmondta: a nyugdíjbiztosítás esetében tanácsadók segítik a döntést, hogy milyen típusú megtakarítást válasszon valaki. Lehetőség van garantált nyugdíjbiztosítás választására (a biztosító garanciát vállal arra, hogy egy előre meghatározott összeget fizet a nyugdíjba vonuláskor), és befektetési egységhez kötött, úgynevezett unit-linked biztosítást is lehet kötni. Ez utóbbi esetben a megtakarító dönthet, hogy a különböző felkínált befektetési lehetőségek, úgynevezett eszközalapok közül melyekbe (többet is lehet választani) fektesse a pénzt a biztosító. A tapasztalatok szerint a megtakarítás megkezdése a legnehezebb, amihez a kezdő lökést a biztosítók tanácsadói adhatják meg az embereknek. 
 

A nyugdíjbiztosításról minden részletet itt olvashat el. 


A cikk elkészítéséhez a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) nyújtott szakmai támogatást. 

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok