A fiatalok mintha egyre inkább értenék az új idők szavát

Nyugdíj: már jó úton a nagy állami mutatvány

Idővel változhat a kalkuláció

2018. május 16. Számos felmérés mutatja, hogy mennyire pesszimistákká váltak a magyarok várható nyugdíjukkal kapcsolatban. A legfrissebb kutakodásból azonban az derült ki, hogy a fiatalok egészen másképp látják a helyzetet. Az időskori „dőzsölést” azonban ez a korosztály sem az állami juttatásoktól, hanem saját külön erőfeszítéseitől várja.

A kormány egyre erőteljesebben sulykolja mindenkibe, hogy ha nem akar idősen nyomorogni, akkor tegyen félre. Lehetőleg minél többet. Az újonnan felálló kormány pedig mintha még a korábbinál is sokkal nagyobb hangsúlyt helyezne erre. A miniszterelnök szemében mindentudó (vagy esetleg éppen fordítva, Orbán Viktor ötleteit készségesen felmutató) Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László szerint az öngondoskodásnak a mostaninál jóval komolyabb szerephez kell jutnia az egészségügyi és a nyugdíjrendszerben is. Az Államkincstár elnöke is határozott intézkedéseket sürgetett az előtakarékoskodás növelése érdekében.

Intenzíven folyik az ötletelés, például a gyermekvállaláshoz és felneveléshez kötött nyugdíjpluszról. Mindez (külön-külön, de különösen együtt) meglehetősen egyértelműen az állami ellátás várható visszaszorulását jelezheti. (Ha elég megtakarítást gyűjtöttek össze az emberek, akkor ez nem jár nagy társadalmi megrázkódtatással, akinél pedig igen, az az államot – mint már most is látszik – a legkevésbé sem érdekli.) Érdemes felidézni, hogy a Ptk. 2016. július elsején életbe lépett módosítása tulajdonképpen bevezette a kötelező szülőtartást.

Zúdul a pénz a piaci szereplőkhöz

A riogatásba (mennyire sanyarú sors is várhat azokra, akik csak az államban bíznak) persze lelkesen beszálltak a piaci szereplők – bankok, biztosítók, nyugdíjpénztárak – is, amelyek természetesen azt szeretnék, hogy minél több pénz áramoljon hozzájuk. Az azonosított, egyéni számlán jóváírt önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjbevételek jegybanki statisztika szerint 2017-ben 101 milliárd forintra rúgtak, ami több mint 10 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A tagdíjbevételek nagyobb részét, 59 százalékát az egyéni befizetések tették ki a munkáltatói hozzájárulással szemben. A pénztári befizetésekhez kapcsolódó adóvisszatérítés 9,7 milliárd forint volt, ami 31,3 százalékkal több, mint 2016-ban. (A várakozások szerint a mostani adóbevallást követően újabb rekord születhet ezen a téren.)

A biztosítóknál már nem tűnik ennyire egyértelműen kedvezőnek a kép (talán ezért merült fel az állami beavatkozás ötlete). Az új életbiztosítási szerződések összességében 35,5 milliárd forintra mérséklődtek 2017-ben a 2016-os 37 milliárdhoz képest. A díjbevétel 21 százaléka köszönhető a nyugdíjbiztosításoknak.

A fiatalok már egészen másra készülnek

Nem egy felmérést tettek már közzé arról, mennyire aggódnak a magyarok a nyugdíjasok kilátásai miatt. Nagy az ellentét a lakossági nyugdíjtervek és a tényleges megtakarítások között – állapította például meg a K&H biztos jövő indexe alapján. A CIG Pannónia arra jutott, hogy a magyar lakosság feleakkora nyugdíjra számít, mint amennyiből kényelmesen meg tudna élni időskorában.

A korábbi kutatásokban nem egyszer láthattuk, hogy a fiatalabb korosztály az állami ellátás várható alakulásával kapcsolatban az idősebbeknél is sokkal pesszimistább. Nem ez látszik azonban a legutóbbi felmérésből. A Groupama Biztosító megbízásából készült országos online kutatás szerint a 18-29 évesek többsége szinte minden kiadásról úgy gondolja, hogy fedezni tudja majd nyugdíjasként. Például miközben a közvetlenül nyugdíj előtt állók csupán 30 százaléka válaszolta azt, hogy megengedhet majd magának egy wellness hétvégét, addig a 18-29 éves korosztály közel fele számít arra, hogy ez elérhető lesz számára. Sok fiatal azt gondolja, hogy kiadásainak egy részét (ide sorolható a fizetős egészségügy vagy a kultúra is) könnyebben finanszírozzák majd nyugdíjasként, mint jelenleg.

Elsőre arra gondolhatnánk, hogy ez nem más, mint tájékozatlanság. Valójában azonban az adatokat részletesebben megnézve ez egyáltalán nem így van. Az látszik inkább, hogy a fiatalabb korosztály megértette az idők szavát. A pozitívabb jövőképet ugyanis elsősorban alternatív bevételekre (főként megtakarításaikra), semmint az állami nyugdíjra alapozzák. Míg az ötvenes nemzedék úgy számol, bevételének még kétharmadát biztosítja az állami apanázs, addig a munkaerőpiacra most belépő, húszas éveit taposó Y-generáció úgy kalkulál: időskori jövedelmének csak alig több mint harmada jön majd az államtól.

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: nyugdíj, nyugdíjas, állami ellátás, öngondoskodás, felmérés