Nyugdíj: ők a legpesszimistábbak

2018. november 26. A mozaikcsaládban élők a legpesszimistábbak a nyugdíjas évekkel kapcsolatban, 91 százalékuk úgy véli, hogy anyagi gondjai szerint lesznek idős korában. A klasszikus családmodellben élők a legoptimistábbak, és még az egyedülálló szülők is bizakodóbbak jövőjükkel kapcsolatban – derült ki egy kutatásból.

Míg 7 év alatt közel másfélszeresére nőtt a házasságot kötők aránya (KSH, 2017. év végi adatok), a válások száma nem csökken, a házasságok fele továbbra is így végződik. Megnőtt az egyedülállók, a gyerekkel élő egyedülállók  és az úgynevezett mozaikcsaládok – amikor a párok már nemcsak közös gyermekeiket nevelik együtt, hanem új párjuk előző kapcsolatából született gyermekeit is – aránya. Ezek a társadalmi csoportok a mindennapi feladatokban jogilag, anyagilag teljesen új problémákkal szembesülnek, mint a klasszikus családmodellben élők. 

Összeköltöző családok, zsugorodó perspektíva

A Groupama Biztosító az NRC kutatócéggel végzett reprezentatív kutatásából kiderült, hogy a különböző családmodellekben élők a mindennapi feladatokban eltérő várakozással néznek nyugdíjas éveikre. Legpesszimistábbak a mozaikcsaládok tagjai; a gyerekek eltartása és a mindennapok költségei mellett a jövőre való tervezés, az erről való gondoskodás szinte megoldhatatlan számukra; 91 százalékuk gondolja úgy, hogy lesznek nyugdíjasként anyagi nehézségei. Hozzájuk képest a klasszikus családmodellben élők 78 százaléka, az egyedülálló, gyerekkel élő szülők 77 százaléka számít anyagi nehézségekre.

Különböző nyugdíjstratégiák

A nyugdíjas évekről való gondoskodás tekintetében nagyon különböző stratégiákat figyelhetünk meg. A már említett mozaikcsaládokban mind közül a legalacsonyabb (12 százalék) a nyugdíjcélú megtakarítások választása, vélhetően a jelen terhei miatt.  Ugyanakkor ők építenek leginkább a gyermekek jövőjére: 44 százalékuk stratégiája az, hogy taníttatja a gyermekét, aki majd emiatt jó anyagi körülmények között élhet, és az ő nyugdíjas éveire is biztonságot fog tudni nyújtani. A mozaikcsaládban élők 51 százaléka mondja azt, hogy már tett valamit a biztos nyugdíjas évei érdekében, de ez elsősorban a gyerekbe, nem pedig megtakarításba, vagyontárgyakba, vállalkozásokba való befektetést jelenti.

A hagyományos és az egyszülős családokban élő felnőttek jóval nagyobb arányban (21 százalék és 26 százalék) rendelkeznek nyugdíjcélú megtakarítással. A kutatás megmutatta azt is, hogy bár az egyszülős családok körében elterjedtebb az öngondoskodás, mint a klasszikus családokban, ez azonban nem jár együtt pozitívabb várakozásokkal, a klasszikus család nagyobb biztonságot nyújt tagjainak.
A kutatást az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. végezte a Groupama Biztosító megbízásából. Az adatfelvételre 2018 szeptemberében került sor, a 18-59 éves magyar lakosságra nem, korcsoport, végzettség és lakóhelytípus jellemzők alapján reprezentatív 1000 fős mintán.
Valamennyi családmodell esetében az első helyen áll a nyugdíjaskori munkavállalás, a gyerekes családok közül a legnehezebb helyzetben lévő mozaikcsaládban élők tervezik legnagyobb arányban, hogy dolgozniuk kell majd nyugdíjasként. Közel 30 százalékuk szerint ez lesz megélhetésük egyik forrása idős korukban – tette hozzá Molnár Zsolt, a Groupama Biztosító Értékesítés Támogatási főosztályvezetője.

Eltérő gazdálkodási minták

Számos hazai és nemzetközi kutatás kimutatta, hogy a házasságban élők hosszabb élettartamra számíthatnak. A házastárs jelenléte különösen a férfiak életkilátásait növeli meg. Ez összefügghet azzal, hogy a házasságban élők anyagi helyzete, egészségi állapota általában kedvezőbbnek mondható, illetve, hogy a házastárs pozitívan hat a lelki állapot alakulására is.

A mozaikcsaládok kutatása a szociológia fehér foltjának számít. Számos kutatás csak a kétszülős és az egyszülős háztartásokat különbözteti meg, ugyanakkor interjús kutatások azt mondják, hogy a hagyományos és a mozaikcsaládok jövedelmi helyzete, gazdálkodási mintái, döntés mechanizmusai alapvetően különbözik. A mozaikcsaládok az esetek túlnyomó többségében válással keletkeznek, ami nyilvánvalóan megszakítja az egyének anyagi felhalmozásainak folyamatát. A mozaikcsaládokban élő szülők egy része gyermektartást fizet külön élő gyermeke után.  Ezek alapvetően határozzák meg a mozaikcsaládok életkörülményeit. A családdal foglalkozó pszichológusok pedig gyakran tapasztalják, hogy a mozaikcsaládok kétpólusúak maradnak, azaz a szülők érzelmileg szorosabb kapcsolatot ápolnak vér szerinti, mint nevelt gyermekeikkel. A gyermekekkel kapcsolatos döntésekben a vér szerinti szülőnek jelentősebb szerepe van – mondta Monostori Judit, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok