Gúzsba kötnek a félelmek?

Nyugdíj: rettegünk, hogy az állam lenyúlja

2017. június 29. Több mint öt évvel a magánnyugdíjpénztárak állami bekebelezése után az emberek jelentős része még mindig attól retteg, hogy állam majd elveszi a nyugdíjcélú megtakarításokat – legalábbis ez derült ki egy kutatásból, ami alátámasztja az Azénpénzem.hu tapasztalatait is. Ez nagy visszatartó erő lehet az öngondoskodásban.

Az elmúlt években minden olyan cikkünk után, ami a nyugdíjcélú öngondoskodásról szólt, az olvasók tömegével fejezték ki aggodalmukat amiatt, hogy az állam majd a magánnyugdíjpénztárakhoz hasonlóan egy mozdulattal lenyúlja a megtakarításukat. (A magánnyugdíjpénztárak ötéves hozamait itt foglaltuk össze.)

Noha az önkéntes megtakarítás egészen más kategóriába tartozik, mint a társadalombiztosítás rendszerébe illeszkedő kötelező járulékfizetés, aminek egy része 2010. novembere előtt a magánnyugdíjpénztárakba ment, a társadalom jelentős hányadában alakult ki a félelem attól, hogy az állam bármit elvehet. Érdemes felidézni, hogy 2011. év végén nem csak a gazdagok, hanem a kisebb megtakarításokkal rendelkezők is tömegesen vitték ki az országból a megtakarításukat, sokaknak ugyanis éppen a magánnyugdíjpénztárak államosítása miatt ingott meg a bizalma az országban.

A bizalom nem állt helyre

Úgy tűnik a bizalom azóta sem állt helyre maradéktalanul. Mint a K&H első negyedéves, most közzétett biztos jövő indexéből kiderült, a hosszú távú anyagi kockázatokat mérlegelve a legtöbben még mindig attól tartanak, hogy az állam elveszi a nyugdíjcélú megtakarításokat. Ez a válaszadók 42 százalékát aggasztja komolyan.

Pedig a kutatás szerint mindössze a magyarok 14 százaléka gondolja úgy, hogy kizárólag az állami nyugdíjából kényelmesen megélne. A bizakodók aránya az előző negyedévhez képest némileg csökkent. A megkérdezettek 37 százaléka arra számít, hogy csak nehezen élne meg a nyugdíjából, 33 százalék szerint pedig semmire sem lesz elég. Az állami nyugdíjjal egyáltalán nem számolók aránya is emelkedett: a 2016 azonos időszakában mért 13 százalékról 16 százalékra. Ez az arány a harmincasok körében már 28 százalék. A nők jóval pesszimistábban értékelik a nyugdíjkérdést, mint a férfiak (57 százalék szemben 42 százalékkal).

Itt fontos megjegyeznünk, hogy az állami nyugdíjjal kapcsolatos félelmeket csak tovább erősítheti, hogy az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság novembertől az államkincstárba olvad. Ráadásul korábban már azok is búcsút mondhattak reményeiknek, akik elhitték a magánnyugdíjpénztári vagyon államosításakor a miniszterelnöknek, hogy egyéni számlás nyugdíjrendszert vezetnek be a tb keretein belül. Varga Mihály miniszter már majdnem két évvel ezelőtt egyértelműsítette, hogy az egyéni számla már úgy van, hogy nincs, és ez így megfelelő.

A felmérésből viszont az is kiderül, hogy csökkent azoknak az aránya, akik a gyerekeik támogatására számítanak majd idős korukban. Az idei első negyedévben ezt a megkérdezettek 30 százaléka tartotta reális forgatókönyvnek, szemben a tavalyi 34 százalékkal. A megkérdezettek harmada azonban még mindig arra számít, hogy nyugdíjasként nélkülözni fog. Az emberek 31 százaléka pedig azt is reálisnak tartja, hogy nem tudja fenntartani majd a lakását, sőt a nők körében már 39 százalék számol ezzel a lehetőséggel. 2017 első negyedévében ellenben rekord kevesen gondolták úgy, hogy a megtakarításaik hosszú távon keveset érnek majd: 37 százalék volt az arányuk, szemben az egy évvel ezelőtti 44 százalékkal.

Kellene az öngondoskodás

Kuruc Péter, a K&H Biztosító életbiztosítás és saját értékesítési csatornák divíziójának vezetője elmondta: egyre többen ismerik fel, hogy minél hamarabb el kell kezdeni takarékoskodni ahhoz, hogy valóban gondtalanok legyenek a nyugdíjas évek. Az idei első negyedévben - a családi adókedvezmény és a közfoglalkoztatottak nélkül számolt - nettó átlagfizetés 197 ezer forint volt, míg 2015 harmadik negyedévében 168 ezer forintot tett ki, tehát másfél év alatt 17,2 százalékos volt a növekedés. Az öregségi nyugdíj azonban nem követte ezt: márciusban átlagosan 124 ezer forint volt, míg 2015 szeptemberében 119 ezer forintot tett ki. Így a 17 százalékos béremelkedéssel párhuzamosan az átlagos öregségi nyugdíj mindössze 4,2 százalékkal nőtt. Tehát a nettó jövedelmek és a nyugdíjak között továbbra is van különbség, nem beszélve arról, hogy a bérek sokkal nagyobb sávban oszlanak el, mint a nyugdíjak. Minél magasabb a bére valakinek, annál nagyobb lesz a különbség az utolsó bér és az első nyugdíj értéke között. Ezért kulcsfontosságú a hosszú távú, nyugdíjcélú takarékoskodás – tette hozzá Kuruc.

Mint honlapunkon számtalanszor megírtuk, jelenleg az állam háromféle nyugdíjcélú megtakarítást – önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás, nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ) - támogat 20 százalékos adókedvezménnyel (adójóváírás, ami a befizett szja-ból vonható le). (Ezekről részletesen itt írtunk.) Miközben az állam is szeretné, ha az öregedő társadalom miatt egyre kevésbé fenntartható tb-nyugdíjat valamilyen öngondoskodási formával egészítsék ki az emberek, ráadásul azt is nagyon szeretné, hogy az állampapírokból – főleg a hosszú lejáratúakból – hosszú távon is vásároljanak azok az intézmények, ahol az emberek öngodoskodnak, különféle lépéseivel folyamatosan rombolja a bizalmat. Így például a már említett magánnyugdíjpénztári államosítás mellett nem segít az sem, ahogy a még megmaradt magánnyugdíjpénztárak helyzetét folyamatosan nehezíti. De az önkéntes pénztárak túlélését is nehezíti, hogy az új cafeteria szabályoknak „köszönhetően” a munkáltatói befizetések drasztikusan visszaestek.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: nyugdíj, önkéntes pénztár, nyugdíjbiztosítás, magánnyugdíjpénztár, K&H biztos jövő index

Nyugdíj: rettegünk, hogy az állam lenyúlja

A bizalom nem állt helyre

Kellene az öngondoskodás

Kapcsolódó anyagok