Elfogadták a speciális szövetkezetre vonatkozó törvény

Nyugdíjasmunka: itt a részletek!

2017. június 16. A parlament tegnap elfogadta a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozásáról szóló törvényt. A jogszabály időközben a módosítóknak köszönhetően elég jelentősen megváltozott. Számos, eredetileg meglehetősen nagyvonalúan kezelt kérdést pontosítottak, illetve tartalommal töltöttek ki.

Az idősek munkaerőpiacra visszasegítésével indokolták a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozásáról szóló törvényjavaslat (ezt Kósa Lajos, a Fidesz és Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője jegyezte) benyújtását. A jogszabályban a hangsúly arra jutott, hogy közreműködésükért adómentesen kaphatnak a nyugdíjasok élelmiszert, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalványt.

Nyugdíjas szövetkezeti jellemzők
MegnevezésSzabályMegjegyzés
Vagyoni hozzájárulásKötelező vállalniA fizetés mértékét és módját az alapszabályban rögzítik
Kiközvetített munkaA minimálbér, garantált bérminimum szabályait alkalmazni kellAz Mt. szerint bármikor lehet kormányrendeletben más szabályokat is előírni
Személyes közreműködésDíjazható adómentesen előállított javakkal, ételutalvánnyalEgyüttesen a minimálbér összege lehet, az utalvány külön legfeljebb a minimálbér 25%-a erejéig
Támogatás, segélyKözhasznú jogállású szociális szövetkezet adhatjaTagnak, családtagnak ételutalvány a minimálbér összegéig
Foglalkoztatási sajátosságElőírnak munkaközi szünetet, pihenőidőtA részleteket lásd a cikkben (lejjebb)
Tagokra előírásLegalább 90% nyugdíjas (az iskolaszövetkezeteknél 85% volt az előírás, most ott is 90% lesz)Nem lehet senki tag, aki nem vállal személyes közreműködést
Képződő profitKözösségi alapba kerülA tagok, közös háztartásban élő közeli hozzátartozók szükségleteinek kielégítésére kell felhasználni

A jogalkotók azonban valószínűleg rájöttek arra, hogy azzal, hogy mit és mennyiért dolgozhatnak az időskori ellátásban részesülők, nem árt még egy kicsit tovább bíbelődni.  Mint az egyik (a már elfogadott, de még nem kihirdetett törvénybe bekerült) módosítóban indoklásként olvashattuk: fontos hangsúlyozni, hogy személyes közreműködésük ellentételezéseként az öregségi nyugdíjban részesülők ugyanúgy pénzügyi ellentételezésre is jogosultak, mint a szövetkezettől kapott utalványra, azzal a különbséggel, hogy ez utóbbi még szja mentességet is élvez.

A nyugdíjas szövetkezetek tagjaikat tulajdonképpen áruba bocsáthatják. Ez az úgynevezett külső szolgáltatás nyújtására irányuló jogviszony (bocs, de így fogalmaznak a törvényben). A külső szolgáltatás fogadója (ő az, aki tulajdonképpen alkalmazza az egyébként a szövetkezetbe beléptetettet) a nyugdíjast közvetlenül utasíthatja. Vele írásban is meg kell állapodni a feladatról, a díjról, a munkavégzés helyéről és idejéről.

Gátat szabnak a kizsigerelésnek?


A nyugdíjas szövetkezetben munkát vállalókra is vonatkozik majd a minimálbér és a garantált bérminimum (erről is egy módosítóval rendelkeztek). A törvényben azonban nem ezt mondják ki, hanem a Munka törvénykönyve (Mt.) megfelelő paragrafusára hivatkoznak. Abban viszont lehetővé teszik azt is, hogy a kormány „a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű kötelező legkisebb munkabért” állapítson meg.
A jogszabály már 2017. július 1-jétől hatályos. A fordított áfára vonatkozó szabályok (amelyek nem a munkát keresőket, hanem a szervezőket érdekelhetik) csak 2018. január 1-jétől érvényesek. Ehhez ugyanis uniós jóváhagyásra van szükség, amelynek megszerzése időbe telik.
Az idősek kizsigerelésének végül gátat szabtak, nem csak az adható pénz szabályozásával, hanem néhány egyéb munkavédelmi jellegű előírással is. Ilyen, hogy a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja részére, ha a feladatteljesítés tartama a napi hat órát meghaladja, napi húsz, ha a napi kilenc órát meghaladja, további napi huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. Emellett a napi munka befejezése és a következő napi munka megkezdése között legalább tizenegy óra pihenőidőnek kell eltelnie. (Kérdés persze, hogy a munkavédelem jelenlegi szintje mellett – amennyiben az szükséges – mindennek miként szereznek majd érvényt.)

A nyugdíjas szövetkezetek erőteljesen hasonlítanak az iskolaszövetkezetekre, a két formát számos ponton együttesen szabályozzák. Az már most jól látszik, hogy ilyen szövetkezetet szervezni és működtetni jó lehet, különösen akkor, ha a kormányzat is így gondolja. Az egyik passzus szerint ugyanis állam a nyugdíjas szövetkezet tevékenységéhez szükséges és arányos mértékben támogatást nyújthat. Tény viszont, hogy a nyugdíjasok – ahogy a diákok is – kedvező szabályozás mellett (a kifizetőket nem terheli adó) tehetnek így szert bevételre. A két kör egybemosása azonban a képzett és tapasztalt idősebbek esetében elég furcsának tűnik. Sok múlhat mindenesetre azon, hogy milyen nyugdíjas szövetkezetek jönnek majd létre.

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , ,

Kapcsolódó anyagok

Sikerük titka a gyors döntés
2019. június 24. A vízilabdában másodpercek alatt történnek az események. Nincs idő hosszas gondolkodásra, a kínálkozó helyzeteket azonnal ki kell használni. A befektetések világában is gyakran adódnak olyan lehetőségek, amelyeket csak rövid ideig lehet megragadni.


Szívós Márton világbajnok vízilabdázó és Hosszú Ferenc, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója. Mindketten nagyon sikeresek a hivatásukban, de más is közös is van bennük: tudnak és mernek gyorsan dönteni. Jó helyzetfelismeréssel egy vízilabdázó győzelmet is szerezhet a csapatának, egy befektetési alapot kezelő szakember pedig a piaci átlagnál magasabb hozamot érhet el a befektetők számára.
Szívós Márton utánpótlás játékosként ifjúsági Európa-bajnok, világbajnoki bronzérmes, Universiade győztes. A magyar férfi vízilabda válogatott tagjaként világbajnok és Világliga győztes. Londonban és Rio de Janeiroban az olimpiai 5. helyezett csapat tagja volt. Klubcsapataival ötszörös magyar bajnok, olasz bajnok, ötszörös magyar kupa, olasz kupa, Euroliga és Európai Szuperkupa győztes.
Hosszú Ferenc 2006-ban diplomázott a budapesti Corvinus Egyetemen, 2007-től az OTP Alapkezelő termék-, majd portfoliómenedzsere, 2017-től pedig befektetési igazgatója. Elsődleges szakterülete az árupiaci befektetések. Az OTP Föld Kincsei Alap portfoliómenedzsere, amely eddig hat alkalommal nyerte el az Év Legjobb Árupiaci Alapja díjat a Privátbankár.hu Klasszis szakmai díjazásán.
2019-ben a szakma az Év Feltörekvő Portfoliómenedzserévé választotta.
Az OTP Föld Kincsei Alap a hazai piacon egyedülálló stratégiát követ: abszolút hozamú származtatott alap, amely a határidős árupiacokon keresztül energiahordozókba, nemesfémekbe, ipari fémekbe, mezőgazdasági terményekbe fektet.
„Az árupiacokon a vedd meg és tartsd (buy and hold) stratégia akkor sem biztos, hogy jó hozamot eredményez, ha az árfolyamok egyébként felfelé tartanak. Ezekre a piacokra ugyanis határidős ügyleteken keresztül lehet befektetni, amelyeknek folyamatos megújítása jelentős költségekkel jár. A jó stratégia ezért az aktív kezelés, a kínálkozó lehetőségek gyors kihasználása akár vételi (long), akár eladási (short) pozíciókkal, amelyeknek a hatékonyságát tőkeáttétel segítségével lehet tovább növelni. Az árupiacok azonban rendkívül kiszámíthatatlanok, teljesítményüket nemcsak a világgazdasági folyamatok, hanem gyakran a politika, az időjárás, vagy akár a természeti jelenségek is befolyásolják. A döntések kockázattal járnak, amelyeket vállalnom kell.” – mondta el Hosszú Ferenc.
Az OTP Föld Kincsei Alap tehát olyan befektetés, amelynek jelentős kockázata van ugyan, de a legalább 3-5 éves ajánlott befektetési időtávon várható hozama is magasabb, mint amit kockázatvállalás nélkül el lehet érni.
Az alapról részletesen itt tájékozódhat: https://www.otpbank.hu/otpalapkezelo/hu/A_FoldKincsei
A befektetési jegyek elérhetőek az OTP Bank fiókhálózatban, illetve az OTPdirekt elektronikus csatornáin keresztül, illetve több más pénzintézet is ajánlja az alapot privátbanki ügyfelei számára.