Már itt az újabb trendforduló?

Nyugdíjpénz: ezt ismeri és akarja szinte mindenki

Fotó: ÖPOSZ

2017. október 12. A legfrissebb adatok szerint nagyot nőtt az önkéntes nyugdíjpénztárakba újonnan belépők száma. Részben persze hat a nyugdíjpánik, de a pénztárak jó teljesítménye ismertségüknek, költséghatékonyságuknak és a már hosszú ideje rendre elért remek hozamoknak köszönhető. Mindez még a kedvezőtlen állami lépéseket is jócskán tudta ellensúlyozni.

Az idei második félévben megfordulni látszik a trend, ismét növekedésnek indult a nyugdíjpénztári tagok száma. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az első negyedévi csökkenés után a második negyedévben, ha minimális mértékben is, de végre ismét bővült a létszám. Az utóbbi években rendre hétezer fő alatt maradt az új belépők száma, 2017-ben azonban több mint 9,6 ezren léptek újonnan be. Kedvező változás az is, hogy a kilépők száma közben a korábbi adatokhoz képest csökkent.

A cafeteria idei átalakítása (erről itt tájékozódhat) – az egészségpénztárakat nagyon, de a nyugdíjpénztárakat sokkal kevésbé viselte meg. Az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések az idei első félévben az előző év azonos időszakát 14,2 százalékkal múlták felül. Az ezt megelőző éves változás ugyanebben az időszakban 6,5 százalékra rúgott. A munkáltatói befizetések viszont akkor még elég jelentősen nőttek, most azonban ezen a téren 7 százalékos volt a visszaesés. Az egyéni befizetések majdnem 18 százalékos megugrása azonban bőven kompenzálta ezt.

Kedvelt, költséghatékony és jól is hoz

A kedveltség nem véletlen. A nyugdíjcélú megtakarítási formák közül – derült ki a Pénztárszövetség (ÖPOSZ) felmérésből – a legismertebb az önkéntes nyugdíjpénztár. A válaszadók 84 százaléka említette ezt a takarékossági formát, míg a nyugdíjbiztosítást 61, a nyugdíj előtakarékossági számlát (nyesz) 48 százalék. A konferencián ismertetett kutatás (erről részletesebben itt írtunk) arra is rávilágított, hogy a válaszadók a pénztárakat tartják a leginkább költséghatékony nyugdíjcélú megtakarítási eszköznek.

Nem mellékes persze az sem, hogy a pénztárak igen serényen gyarapítják tagjaik pénzét. (Itt találja, hogy az Azénpénzem.hu gyűjtése szerint 2016-ban mennyit hoztak az egyes portfoliók.) A jó teljesítményre pedig a pénztárak az idén még rá is tudtak verni. A befektetések 2017 első hat hónapjában a tagok számára közel 37 milliárd forintot hoztak, szemben a 2016 első félévében elért nem egészen 27 milliárd forinttal.

Az egyének szempontjából – mint a fenti grafikonon is igen plasztikusan látszik – nagyon nem mindegy, mikor kezdik meg a takarékoskodást. Nagy Koppány, az MNB igazgatója szerint elsőrendű feladat lehet a jövőben az egyre fiatalabb, akár pályakezdő réteg elérése az önkéntes nyugdíjpénztárak számára. A szakember úgy véli, ez lehet a megoldás a nyugdíjra takarékoskodó hiányzó generációjának problémájára.

Kevesen keveset és rosszul

Jelenleg egyébként az aktív lakosság körülbelül fele tesz félre nyugdíjas éveire. Ez viszont csupán kismértékű emelkedést mutat a korábbi évhez képest. A növekedés ráadásul az Öposz felmérésében a válaszadók bevallása szerint inkább a nem kifejezetten nyugdíjcélú eszközökben (készpénz, bankszámla, egyéb biztosítás) jelentkezik. Azt, hogy sokan inkább így takarítanak meg főleg azzal indokolják – amellett, hogy erre már nincs forrásuk – hogy nem tudnak rendszeres megtakarítást vállalni, és nem mernek elköteleződni úgy, hogy közben nem férnek hozzá a befizetett pénzhez.

Gond még, hogy a félretett havi összeg továbbra is alacsony, többségében nem haladja meg a 10 ezer forintot. Ezt maguk a válaszadók is így érezhették, ugyanis az az összeg, amit szükségesnek tartanának rendszeresen félretenni, a válaszadók majdnem háromnegyedénél meghaladta azt az összeget, amit most félretesznek. Ami jó hír, hogy a nyugdíjcélú megtakarítás növelésére való hajlam – mint azt az eredmények is megmutatták – megvan az aktív lakosságban.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: nyugdíj, nyugdíjpénztár, önkéntes nyugdíjpénztár, ÖPOSZ, adókedvezmény