Tilos lesz a tagdíjfizetés szüneteltetése

Nyugdíjpénz: indulhat a vadászat!

2016. április 7. Rövidesen bekerülhet a parlament elé az a törvénymódosítás, amely szerint az új tagokat toborzó ügynököknek bármennyit fizethetnek jutalékként az önkéntes nyugdíjpénztárak. A régebbi tagokat azonban csak a régi feltételekkel lehet máshová csábítani. A magánnyugdíjpénztárak némi további szigorítást kapnak a nyakukba.

A jelenleg hatályos szabály szerint tagszervezésért az önkéntes pénztárak csak a működési tartalékuk terhére nyújthatnak díjazást. A jutalék összege nem haladhatja meg a befizetett tagdíj első naptári évi összegének működési tartalékra jutó részét, ami átlagosan mintegy 5 ezer forintot jelent. A nyugdíjbiztosításoknál a Magyar Nemzeti Bank (MNB) már majdnem két éve megrendszabályozta a biztosítókat, így a jutalék valamivel lejjebb ment, de még így is elérheti az első éves teljes díjbefizetés 80-100 százalékát. Ez az átlagos 220 ezer forintos éves befizetésnél 180-220 ezer forintot is jelenthet. Nem csoda tehát, hogy a közvetítők akkora vehemenciával igyekeznek mindenkit rábeszélni a nyugdíjbiztosításra.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszáma közben csökkent. Tavaly ősszel néhány ügyeskedő ügynök olyan pénztártagokat próbált átcsalni nyugdíjbiztosításba, akik már adómentesen vehették fel nyugdíjpénztári hozamukat. Azt állították (hamisan), hogy az önkéntes pénztárakban a hozamrész már nem kamatozik – szemben a nyugdíjbiztosításokkal. Nyilvánvaló volt, hogy ezen a helyzeten változtatni kell. Az MNB már többször ígéretet is tett erre. Most azonban már látszik az is, pontosan miként alakul majd a szabályozás.

Keresgélhetik, kit lehet újonnan beléptetni

A nemzetgazdasági tárca (NGM) törvényjavaslata szerint – ami információink szerint rövidesen az Országgyűlés elé kerülhet – az új tagok toborzásánál nem lesz semmilyen korlát. Egyetlen pénztártípusnál (tehát nemcsak a nyugdíj, hanem az egészség és önsegélyező kasszák is ismét erőteljesebben támaszkodhatnak közvetítőkre) sem lesz a jutaléknak gátja. Ez azonban kizárólag arra vonatkozhat, aki a jogszabály megfogalmazása szerint: „a belépés pillanatában egyetlen más, azonos típusú pénztárnak sem tagja”. Némi játékteret persze adhat, hogy a rámenősebb ügynökök megpróbálhatják kiléptetni a pénztárból a tagot. Ez azonban egészségpénztárakra jelenthet veszélyt, hiszen a nyugdíjra spórolók közül sokan ilyesmit nem is tehetnek meg (a nyugdíjpénztári szabályozásnak itt nézhet utána).

A régebbi tagokat továbbra is a már említett csekély összegű jutalékért lehet másik kasszához csábítani. Az intézkedés tehát kedvező hatású lehet. Különösen azért, mert már az egészségpénztárakra is bevezették az önkéntes nyugdíjpénztáraknál már évek óta alkalmazott költségmaximumot. Ez azt jelenti, hogy az egészségpénztári befizetések legalább 90 százalékának, a nyugdíj esetén 94 százaléknak a tagok egyéni számlájára kell kerülnie.

Drágulhatnak a pénztárak

Nem zárható persze ki, hogy a pénztárak dráguljanak a jutalék emelése miatt, de ennek a verseny határt szabhat. Korábban sem minden pénztár volt aktív ezen a téren, amikor a kasszák még szabadabban fizethettek az ügyfélszerzésért. Jelenleg egyébként a nyugdíjpénztárak költségszintje a megengedhető körül alakul, az egészségkasszáknál viszont még a nyolc százalékot sem éri el. (Itt kalkulálhatja, hogy havi megtakarításai melyik milyen mértékben gyarapítják éves számláját az önkéntes nyugdíjpénztárnál, illetve az egészség- és önsegélyező pénztárnál.)

A törvénymódosításban a jutalék mellett más változás is akad. Részben inkább csak a tagdíjfizetés szüneteltetésére vonatkozó mostani – ámde nem feltétlenül betartott – előírást akarják kikényszeríteni. A jogalkotók ezt a lehetőséget már 2003. január 1-jén törölték a pénztári szabályozásból, de több pénztár gyakorlatában is fennmaradt. A törvénymódosításban most egyértelművé teszik, hogy a tag nem szüneteltetheti a tagdíjfizetést.

A magánkasszák tovább sírhatnak

A javaslat szokás szerint „saláta”, vagyis nem csak az önkéntes pénztári szabályozást változtatják vele (módosul például a tőkepiaci, a befektetési vállalkozásokról, a biztosítókról, vagy éppen a jegybankról szóló törvény is – a teljes szöveget itt érheti el). Az idősebb korukra takarékoskodók már meglehetősen szűk körét mindebből az érdekelheti, hogy hozzányúlnak a magánnyugdíjpénztári (manyup) szabályozáshoz is. Na nem ahhoz, amihez kellene. Továbbra sincs ugyanis nyoma sem annak, miként fizethetnének a manyupok a nyugdíjas kort elért tagjaiknak (erről a problémáról itt olvashat bővebben).

A mostani módosítás szinte csak arról szól, hogy a magánpénztárnak a panaszt és az arra adott választ nem három, hanem öt évig kell megőriznie. Ugyanennyi ideig kell megtartani a telefonos megkeresések hangfelvételét – a mostani egy évvel szemben.

A 2015-ös önkéntes nyugdíjpénztári hozamokat itt nézheti meg

A magánnyugdíjpénztárak adatait és a 2015-ös hozamokat itt találja

Az önkéntes nyugdíjpénztárakról itt tájékozódhat

Az egészségpénztári költségeket itt kalkulálhatja

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: nyugdíj, nyugdíjpénztár, magánnyugdíjpénztár, jutalék, közvetítő, nyugdíjbiztosítás, törvény