Nem igazán jeleskedtek a vagyonkezelők tavaly

Nyugdíjpénz: mutatjuk, hol jártak legjobban és legrosszabbul a tagok

Időnként akadhat kellemetlen meglepetés
2019. március 18. A tíz évvel ezelőtt önkéntes nyugdíjpénztárba tett pénz négy helyen is milliónként mintegy 2,5 millióra nőtt – számolta ki az Azénpénzem.hu, amiből 300 ezer forintot vihetett el az időközben bekövetkezett pénzromlás. Azzal együtt, hogy egy kezünkön számolhatjuk meg, hol volt pozitív hozam tavaly.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak átlagosan 1,8 százalékos nettó hozamveszteséget szenvedtek el 2018-ban – tette közzé a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Mint a jegybank hangsúlyozta: az elmúlt évek jó befektetési eredményei ellensúlyozzák a megtorpanást, amit az is mutat, hogy a 10 éves átlaghozam 7,41 százalék lett. Hozzátették azonban, hogy a pénztári vagyonkezelőknek éberebbnek kell lenniük, hogy csökkentsék a kockázatokat.

Az MNB a hosszabb távú hozamot a nettó éves rátákból számítja ki, mértani átlagolással. A mutató azt jelzi, mintha minden eltelt évben ekkora gyarapodást ért volna el az idetett pénz (ez persze nem így van, hiszen a pénzpiaci hozamszint is jókorát változik ennyi idő alatt).

Nem mindegy, hol van valakinek a pénze


Az ilyen átlagok persze nem sokat jelentenek azoknak, akik saját pénzük szép gyarapodását szeretnék látni (a részletes hozamtáblát itt nézheti meg). Mint kiszámoltuk: a 2009-ben a legszerencsésebben elhelyezett egymillió forint mostanra 2,4-2,5 millióra hízott (négy olyan portfólió is akad, amelynél ez a helyzet). Annak azonban, akinek pénze a legrosszabbul teljesítő valamelyik befektetésbe került, be kell érnie 1,4-1,5 millióval.
 
Toplista a hozamok alapján 2018.
Éves/pénztár/portfolió%10 éves/péntár/portfolió%
A legjobban teljesítők
Prémium/Nyugodt jövő0,54Artisjus9,73
Életút/R0,34Aranykor/Lendület9,40
MKB/Kiszámítható0,22Budapest/Aktív9,06
A legrosszabbul teljesítők
OTP/Dinamikus-6,92Honvéd/Pénzpiaci3,70
OTP/Növekedési-4,40Allianz/Klasszikus4,06
Aegon/Növekedési-4,06Prémium/Nyugodt jövő4,25
Forrás: Azénpénzem.hu számítás a közzétett adatok alapján
 
Fontos megjegyezni azonban, hogy 10 év alatt még a legrosszabb esetekben sem veszített reálértéken a tagok pénze. Az infláció ugyanis ebben az időszakban nem egészen 300 ezer forintot jelentett az egymillió forinton.

Már az idén szépítettek az eredményen


Az eddigi tapasztalatok szerint – nyomatékosította a jegybanki elemzés – egy-egy gyengébb teljesítményű időszak veszteségét a későbbi évek pozitív eredménye nemcsak korrigálta, hanem meg is haladta, reálértéken is növelve a hosszú távú pénztári megtakarításokat, a tagok jövőbeli nyugdíjcélú kifizetéseinek értékét. Emellett a rendszeres kisösszegű nyugdíjpénztári befizetések csökkentik az árfolyamok változásából eredő kockázatokat a volatilisabb időszakok során. Az önkéntes pénztárak alacsony költségei és hosszabb távú befektetési eredményei alapján a szektor továbbra is kedvező nyugdíjcélú megtakarítási formának számít az egyéb hasonló termékek mellett.

Mint megnéztük: 2019 első két hónapjában a legrosszabbul teljesítők határozottan szépítettek. Például az OTP dinamikus portfóliójának az árfolyama március elejére 6,6 százalékkal lett magasabb az év végi szintnél (a növekedésinél ez 4,1 százalékot tett ki). Az Aegon (szintén a növekedési portfólió esetén) a mélyponthoz képest az idén 5,4 százalékkal emelkedett.

Akkor most melyik a legjobb pénztár?


Nagyon sokszor kérik tőlünk, mondjuk meg, melyik kassza a legjobb. Erre „receptként” csak azt tudjuk válaszolni, hogy attól függ. Ki, mikor, mennyit és melyik portfólióba tenne. Általános eligazításként azért érdemes lehet kalkulálni a befizetéseket, vagyis kiszámolni, hogy a költségeket leszámítva hol kerül a legnagyobb összeg az egyéni számlára. Ez a megtakarítandó pénz nagyságától függően változik (aligha meglepetés, hogy minél nagyobb a befizetés, arányában annál jobban jár a tag).

Az előbbi mellett természetesen célszerű megnézni, mekkora hozamot értek el a vagyonkezelők az előző években. Fontos persze tudni, hogy a korábbi nyereség nem jelent garanciát a jövőre nézve. A hosszabb idősorokból (éppen ezért találhatóak meg oldalunkon mindig a korábbi évek hozamai is) levonható azért némi következtetés. Nem véletlen viszont, hogy tábláinkban nem csak az elért, hanem a referenciahozamot is feltüntetjük.

Egyszerűsítéssel azt is mondhatnánk, hogy a referenciahozam nagysága azt jelzi, hogy az igazgatóságok mennyire jól éreztek rá a piaci folyamatokra (ők határozzák meg a befektetési politikát), az elért hozam és a referencia különbsége pedig a vagyonkezelők ügyességére utalhat. Nyilvánvaló, hogy pénzét mindenki az ügyesebb vagyonkezelőkre szeretné bízni.

Pillanatképként (ismét hangsúlyozzuk, hogy ez nem több ennél) azt állapítottuk meg, hogy 2018-ban az Allianz vagyonkezelői jeleskedtek. A kockázatvállaló portfólió ugyanis majdnem 2 teljes százalékponttal csekélyebb mínusz hozott, mint ami a megcélzott befektetések alapján lett volna. A többség azonban ezúttal nem csak nem tudott ráverni a referenciára, még el is maradt attól. Az Aegon „szakértői” ezen belül is alaposan mellényúltak. Több mint 4,3 százalékkal maradt el az elért hozam annál, mint ami a megcélzott befektetés alapján jött ki. (Megjegyezzük, ők javítani is csak nem egészen 1,5 százalékot tudtak az idén márciusig.)
 

Az önkéntes nyugdíjpénztárakról itt tájékozódhat, a friss befizetéseket itt kalkulálhatja

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , ,

Kapcsolódó anyagok

Most okozzák a kátyúk a legtöbb balesetet
2020. január 23. A kátyú okozta károk 60-70 százaléka jellemzően az első negyedévben történik a kátyúbiztosítást kínáló társaságok tapasztalatai szerint. Az ilyen jellegű balesetek minden autósnak potenciális kockázatot jelentenek, ezért a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerint érdemes biztosítással felkészülni a váratlan esetekre.


A téli fagyok súlyosan meg tudják rongálni a közutakat, ezért most kezdődik csak az igazi „kátyúszezon”. Az úthibák javítása általában tavasszal kezdődik meg, gyakran nyár elejéig is elhúzódik, addig viszont számtalan autót tesznek tönkre minden évben.

A kátyúk okozta leggyakoribb kár a defekt, illetve a felni sérülése, de előfordul futómű-károsodás is sőt, akár balesetet, személyi sérülést is okozhat a kátyú. Az átlagos kárösszeg pár tízezer forint, azonban a futóműben okozott kár akár a többszázezret is elérheti – áll a MABISZ közleményében.

Bizonyíték kell

Fontos tudni, hogy bár az utak állapotáért az út fenntartója felel, azonban a káreseményt mindig a kárt szenvedett autósnak kell bizonyítania. A kátyús balesetekhez akkor is érdemes rendőrt hívni, ha nem történt személyi sérülés, mivel a hatósági jegyzőkönyv fontos dokumentum lehet a bizonyítási eljárás során. Az esetet mindig alaposan dokumentáljuk: készüljön több irányból is fénykép a kátyúról, az autóról, a helyszínről és jól láthatóan a keletkezett sérülésről. Ha a balesetet más is látta, érdemes feljegyezni a tanú vagy tanúk elérhetőségét.

A bejelentéssel a károsultnak a közút fenntartójához kell fordulnia. A bejelentésnél közölni kell az esemény idejét, pontos helyét, valamint, hogy milyen körülmények között történt a baleset. A bejelentéshez csatolni kell a helyszínen készült hatósági jegyzőkönyvet, valamint a fényképfelvételeket, tanúnyilatkozatokat, továbbá – amennyiben rendelkezik vele – a kár összegét igazoló javítási számlát. A kár pontos összegének tanúsításához feltétlenül kérjünk számlát a gépjármű javítási munkálatairól, és őrizzük is meg a procedúra befejezéséig, továbbá érdemes lehet az esetlegesen kicserélt alkatrészeket is megtartani.

Ha több gépjármű is károsodott, azokat külön-külön is be kell jelenteni, az autók sérüléseit ugyanis egyenként számolják el. Személyi sérülés esetén az orvosi dokumentációt is be kell mutatni. A bejelentéshez ne felejtsük el csatolni a forgalmi engedélyről készített másolatot! Szükség esetén hiánypótlásra is felszólíthatják a bejelentőt, ezért érdemes e-mail címünket is megadni.

A biztosítónak is kell a bizonyíték

Kátyúkár biztosítás esetén nem az útkezelő, hanem a saját biztosítónk felé jelenthetjük be a kárt. A biztosító kifizeti a kártérítést, majd utólag rendezi azt az illetékes közútkezelővel. Itt is rendkívül fontos a részletes dokumentáció, ennek hiányában ugyanis a biztosító sem tud fizetni. Mint ahogy akkor sem, ha a megengedettnél gyorsabban hajtott az autós, vagy figyelmeztető tábla jelezte az úthibát.

Kátyúbiztosítást jelenleg önállóan, illetve kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) vagy casco mellé kiegészítő biztosításként köthetnek az autósok, akár évi 2-3 ezer forintért. A kátyúkár biztosítást az hívta életre, hogy az ilyen károk átlagos összege 20 ezer forint körüli, a casco biztosítások önrésze pedig ettől jellemzően magasabb.

ÚtszakaszKezelőBejelentés

Településeket összekötő utak, autópályákMagyar Közút Zrt.elektronikusan (https://internet.kozut.hu/ugyfelszolgalat/karigeny-bejelentes/gepjarmu-kar/); postai úton (Magyar Közút Nonprofit Zrt. Kárigénykezelő osztály, 1024 Budapest, Fényes Elek u. 7-13.); e-mailen: karigenykezeles@kozut.hu
Lakott területen belüli útszakaszokilletékes önkormányzatszemélyesen; e-mailen
Budapest fő- és tömegközlekedési útvonalaiBudapest Közút Zrt.személyesen az ügyfélszolgálaton (Budapest, XI. kerület, Bánk bán utca 8-12.); e-mailen a karrendezes@budapestkozut.hu címen, kitöltött "Kátyúkár bejelentő lap" csatolásával
Egyes biztosítóknál létezik olyan szolgáltatás is, amely a kár – meghatározott limitig történő – megtérítése mellett egyfajta jogsegély-szolgáltatást is nyújt, eljár az út kezelőjénél a biztosítási limitet meghaladó kártérítés megfizetése ügyében.