Nyugdíjpénz: reagált az MNB!
2018. október 19. Portálunkhoz eljuttatott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egy részletes „cáfolatot” az önkéntes nyugdíjpénztárak lehetséges jövőjét taglaló cikkünkkel kapcsolatban. Észrevételeiket most változatlan formában, de azért helyenként saját, sárgával jelzett megjegyzésünkkel fűszerezve közzétesszük.Azenpenzem.hu portálon 2018. október 18-án publikált „Így happolhatják el a nyugdíjpénzt”címmel megjelent cikkel kapcsolatban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a következő – félreértésekből és valótlan feltételezésekből származó – pontatlanságokra hívja fel a figyelmet:
1. A cikk szerint „Windisch arról is beszélt, hogy javaslatot tesznek a Pénzügyminisztériumnak a (korábban egyébként általuk kért) vagyonarányos költségterhelés bevezetésére a pénztáraknál is. Kérdés persze a mérték, de egy ilyen elvonás erőteljesen megdrágíthatja a nyugdíj-megtakarításokat... A mostani díjak azonban el is törpülhetnek emellett, amennyit a kasszáka kötelező garanciaalap létrehozása után kényszerülhetnek felszámítani.”
A jegybanki javaslat kizárólag a pénztár által a vagyonkezelésért fizetett díj vetítési alapjának szabályozását módosítaná. Ez alalapján ugyanakkor a díjat fizető tagok terhei – sem díjaikat, sem a pénztárnál meglévő vagyonukat tekintve – semmilyen módon nem növekednének a vagyonkezelési költség számítási módjának megváltoztatása, vagyis a tagdíj helyett a pénztári vagyon, mint vetítési alap alkalmazása esetén.
A pénztári garanciaalapba történő befizetések ugyanis kizárólag az önkéntes pénztárakról szóló 1993. XCVI. sz. törvény (Öpt.) 49 § (1) szakasz által jelenleg is meghatározott, a vagyonkezelésre átadott nyugdíjpénztári vagyon 0,8 százalékát kitevő költségelvonás részei lehetnének, tehát nem ezen felül számítandók. Sőt az MNB-nél végzett háttérszámítások azt mutatják, hogy még akár a jelenlegi tagi díjbefizetésre megengedett felső limit csökkentése mellett is megvalósítható lenne a rendszer.
A javaslat amiatt merült fel, mert jelenleg az önkéntes nyugdíjpénztári tagok fele nem fizet tagdíjat, miközben nyugdíjpénztáruknak az ő esetükben is vagyonkezelési költsége merül fel. A pénztárak e költséget a nem fizetők után az ő (hiányzó) tagdíjaikból nem tudják fedezni, és – a csökkenő hozamkörnyezetben – a hozamokból sincs erre pénz. Megoldásként célszerű lenne, ha a vagyonkezelési költség számítási alapja a pénztáraknál nem a tagok befizetendő díja, hanem a pénztár vagyona lehetne.
2. A cikk szerint „A garanciaalap szükségességét indokolhatja, hogy... az MNB becslése nélkül 2 pénztár kerülhet bajba... a jegybank azzal kalkulál, hogy befizetések 26 százalékkal eshetnek vissza. Visszaesés... nélkül nem lenne semmi gond, de erre azért nehéz lenne számítani.”
A téma kapcsán az Azenpenzem.hu az MNB-t nem kérdezte meg javaslatáról. (A jegybank alelnöke előadásában – ezt itt nézheti meg – kitért erre.)
A pénztári garanciaalap (az egyéb pénzügyi szektorokban ismert) klasszikus nem várt helyzetekben, így pl. súlyos jogsértés esetén a pénztár engedélyének visszavonása, felszámolás stb. esetén állhatna helyt, aminek nincs köze a klasszikus ismert piaci helyzetekhez, így pl. a működési bevételek csökkenéséhez.
Az MNB nyilvános kommunikációja – így az ÖPOSZ-konferencián tartott előadás – keretében mindenkor azt hangsúlyozta, hogy a működési bevételek csökkenésének következményeként a pénztárpiac egyes szereplői költséghatékonysági lépéseket tehetnek vagy pedig kisebb konszolidáció indulhat meg a pénztárpiacon. Egy esetleges költségcsökkentés vagy konszolidáció azonban egyetlen esetben sem veszélyeztetné a tagok vagyonát, ez fel sem merült. (A költségcsökkentés elvárására kitért a cikk is.)
Semelyik következmény nem jár tehát a pénztári garancialap kártérítési kötelezettségével, vagyis az Azenpenzem által felvetett két tény között nincs összefüggés. (Az igazságtól az is távol állt, hogy a magánnyugdíjpénztárak „eltőzsdézték” volna a tagok pénzét, mégis hatékony kormányzati kommunikációt sikerül ebből fabrikálni. A cikk egy ilyen, természetesen nem az MNB által gererált – hiszen a szektor biztonságáért a jegybank felelős – lehetőségre utalt.)
3. „az önkéntes pénztárak egyéni befizetései után járó adójóváírás is veszélyben van...”, „a nyugdíjpénztári hírek felkorbácsolják teljes elvételük aggodalmát... ilyen félelmek... gyorsan feltámadnak. Főleg, ha központilag gerjesztik.”
Az Azenpenzem egyetlen, itt leírt felvetéséről sincs tudomása az MNB-nek, sem a pénztárpiachoz kötődő egyetlen (állami, piaci, szakmai vagy fogyasztói érdekképviseleti) szereplőnek sem. (A jegybank pontatlanul idézi a cikkben leírtakat, abban ugyanis az szerepel, hogy „a lakástakarékossághoz kapcsolt állami kedvezmény villámgyors megszüntetése miatt egyre terjed a piacon...” – amiről mindenki saját környezetében tájékozódva is tapasztalatot szerezhet.)
Az Azenpenzem egyetlen, itt leírt felvetéséről sincs tudomása az MNB-nek, sem a pénztárpiachoz kötődő egyetlen (állami, piaci, szakmai vagy fogyasztói érdekképviseleti) szereplőnek sem. (A jegybank pontatlanul idézi a cikkben leírtakat, abban ugyanis az szerepel, hogy „a lakástakarékossághoz kapcsolt állami kedvezmény villámgyors megszüntetése miatt egyre terjed a piacon...” – amiről mindenki saját környezetében tájékozódva is tapasztalatot szerezhet.)
Címkék: nyugdíj, nyugdíjpénz, nyugdíjpénztár, MNB
